1 - Onora il medico, [come si merita], a motivo del tuo bisogno; perch'è il Signore che l'ha creato. | 1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt. |
2 Dall'Altissimo infatti viene ogni guarigione, e [persino] dal re riceve egli doni. | 2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül. |
3 La dottrina del medico gli tiene alta la testa, e al cospetto de' grandi sarà ammirato. | 3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt. |
4 Il Signore creò dalla terra i medicamenti, e l'uomo prudente non li sdegnerà. | 4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük. |
5 L'acqua amara non fu forse addolcita dal legno, | 5 Nem a fától lett édes a keserű víz, |
6 affinchè si conoscesse la virtù di questo? E l'Altissimo diede agli uomini la scienza, perchè si procacciassero gloria con le sue meraviglie, | 6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek. |
7 Con queste [il medico] cura e lenisce il dolore, e lo speziale prepara mescolanze gradevoli e impasta unguenti salutari, e non è terminato [ancora] il suo lavoro, | 7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai, |
8 che [già] il benessere si spande per suo mezzo sulla faccia della terra. | 8 és Isten békéje legyen a földön. |
9 Figliuolo, nella tua malattia non trascurar te stesso, ma prega il Signore ed egli ti guarirà. | 9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged. |
10 Allontanati dal peccato e raddrizza le tue mani; e da ogni peccato monda il tuo cuore. | 10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől. |
11 Offerisci [incenso di] soave odore e memoriale di fior di farina, e fa' che sla pingue l'oblazione, [come se fossi bell'e spacciato]. E [poi] dà luogo al medico, | 11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz, |
12 perch'è il Signore che l'ha creato: e non si allontani da te, perchè c'è bisogno dell'opera sua. | 12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására. |
13 C'è un tempo Invero che dovrai cader nelle lor mani; | 13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod, |
14 ed essi pregheranno il Signore, che conduca a buon porto la cura loro e la guarigione. In grazia della lor professione. | 14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által. |
15 Chi pecca al cospetto di Colui che l'ha creato, cada nelle mani del medico! | 15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül. |
16 Figliuolo, versa lagrime sul morto, e, come uno che crudelmente soffre, dà principio al lamento. E secondo ch'è dovere, rivesti il suo corpo, e non trascurare la sua sepoltura. | 16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését! |
17 Per [evitar] la mormorazione fa amaro cordoglio di lui per un giorno, e consolati [poi] per [non consumarti nel] la tristezza. | 17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj. |
18 E fa' il duolo secondo il merito di lui per un giorno o due per [evitar] dicerie. | 18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt! |
19 Perchè dalla tristezza vien presto la morte, e l'afflizione del cuore abbatte le forze e fa piegare il capo. | 19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat. |
20 Portato via [il defunto], passa anche la tristezza, chè la vita del povero è contro il cuore! | 20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek. |
21 Non abbandonare alla tristezza il tuo cuore, ma caccialo da te, memore della [tua] fine. | 21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről! |
22 Non te ne dimenticare, perchè [di là] non c'è ritorno; e al [morto] non gioverai punto, mentre farai danno a te stesso, | 22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz, |
23 «Ricordati del mio destino: tale sarà anche il tuo. Ieri a me, e oggi a te! ». | 23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked! |
24 Quando il morto riposa, fa che riposi anche il suo ricordo, e consola [ti a proposito di] lui, partito ch'è il suo spirito. | 24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött. |
25 La sapienza dello scriba [dipende] dal tempo libero [goduto, e chi ha poche faccende, acquisterà la sapienza. Di qual sapienza potrà arricchirsi | 25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel, |
26 colui che guida l'aratro, e si gloria della lancia del pungolo, e stimola i buoi e s'occupa de' loro lavori, e i cui discorsi [si raggiran tutti] intorno ai vitelli? | 26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde, |
27 Il suo cuore e' lo mette a scavar solchi, e la vigile sua premura è d'ingrassar le vacche. | 27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja! |
28 Cosi ogni legnaiuolo e costruttore, che la notte come il giorno passa [a lavorare]. [Così] quegli che intaglia sigilli cesellati, la cui assidua cura è di variar le figure: il suo cuore e' lo mette a far che la riproduzione sia simigliente, e la vigile sua premura è di rifinire il lavoro. | 28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját; |
29 Cosi il fabbro ferraio che siede presso l'incudine, ed esamina il ferro che lavora: il vapore del fuoco gli avvampa le carni, e ha da lottare col calor della fornace: | 29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja. |
30 il rumor del martello gli assorda l'orecchio, e al modello dell'utensile [è rivolto] il suo occhio: | 30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét, |
31 il cuor suo e' lo mette a finir i lavori, e la vigile sua premura è di pulirli a perfezione. | 31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja. |
32 Cosi il vasaio che siede al suo lavoro, e gira co' piedi suoi la ruota: il quale è sempre in ansietà per il suo lavoro, e la cui attività è tutta [rivolta] al numero [de' vasi]: | 32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel, |
33 col suo braccio plasma la creta, e dinanzi al suoi piedi ne ammollisce la durezza: | 33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét, |
34 il suo cuore e' lo mette a finir l'inverniciatura, e la vigile sua premura è di nettar la fornace. | 34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja! |
35 Tutti costoro confldan nelle proprie mani, e ciascuno è esperto nel suo mestiere. | |
36 Senza di essi non si edificherebbe città alcuna, | |
37 nè s'abiterebbe, nè s'andrebbe in giro. E[ppure] nell'adunanza non han risalto, | |
38 non siedono sul seggio del giudice. E non intendono il patto [divino] della legge, nè dichiaran la giustizia e il diritto, e con i proverbi non han famigliarità. | |
39 Ma alle cose del mondo dàn consistenza, e i loro voti rlguardan l'esercizio dell'arte. Non cosi, chi applica l'anima sua e medita la legge dell'Altissimo! | |