2 Samuel 11

CATHOLIC PUBLIC DOMAIN	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Now it happened that, at the turn of the year, in the time when kings usually go forth to war, David sent Joab, and his servants with him, and all of Israel, and they laid waste to the sons of Ammon, and they besieged Rabbah. But David remained in Jerusalem.	1 Történt pedig esztendő fordultán, abban az időben, amikor a királyok hadba szoktak vonulni, hogy Dávid elküldte Joábot és vele szolgáit és egész Izraelt, hogy dúlják fel Ammon fiainak földjét, s vegyék ostrom alá Rabbát. Dávid azonban Jeruzsálemben maradt.
2 While these things were taking place, David happened to arise from his bed after midday, and he walked upon the terrace of the king’s house. And he saw, across from his terrace, a woman washing herself. And the woman was very beautiful.	2 Amíg ez folyt, történt, hogy Dávid egyik délután felkelt fekvőhelyéről és a királyi palota tetején sétált és a tetőről meglátott egy asszonyt, aki ott szemben fürdött. Az asszony igen szép volt.
3 Therefore, the king sent and inquired who the woman might be. And it was reported to him that she was Bathsheba, the daughter of Eliam, the wife of Uriah, the Hittite.	3 Erre elküldött a király, tudakozódott, hogy ki az az asszony. Azt jelentették neki, hogy Batseba, Eliám lánya, a hetita Uriás felesége.
4 And so, David sent messengers, and he took her. And when she had entered to him, he slept with her. And presently, she was purified from her uncleanness.	4 Erre Dávid követeket küldött érte, elhozatta, és amikor eljött hozzá, vele aludt. Az éppen akkor tisztult meg tisztátalanságából.
5 And she returned to her house, having conceived an unborn child. And sending, she informed David, and she said, “I have conceived.”	5 Az asszony fogant, és visszatért a házába. Aztán elküldött, és megüzente Dávidnak: »Fogantam.«
6 Then David sent to Joab, saying, “Send me Uriah, the Hittite.” And Joab sent Uriah to David.	6 Dávid erre Joábhoz küldött ezzel az üzenettel: »Küldd el hozzám a hetita Uriást!« Joáb el is küldte Uriást Dávidhoz.
7 And Uriah went to David. And David inquired whether Joab was doing well, and about the people, and how the war was being conducted.	7 Amikor Uriás megérkezett Dávidhoz, Dávid megkérdezte, jól van-e Joáb és a nép, s hogy megy a harc.
8 And David said to Uriah, “Go into your house, and wash your feet.” And Uriah departed from the house of the king. And a meal from the king followed after him.	8 Majd azt mondta Dávid Uriásnak: »Eredj házadba, s mosd meg lábadat.« Erre Uriás kiment a király palotájából és királyi ételt vittek utána.
9 But Uriah slept before the gate of the king’s house, with the other servants of his lord, and he did not go down to his own house.	9 Ám Uriás a királyi palota kapuja előtt, urának többi szolgája között tért aludni, s nem ment le házába.
10 And it was reported to David by some, saying, “Uriah did not go into his house.” And David said to Uriah: “Did you not arrive from a journey? Why did you not go down to your house?”	10 Jelentették erre Dávidnak, s azt mondták neki: »Nem ment a házába Uriás.« Azt mondta erre Dávid Uriásnak: »Nemde, útról jöttél, miért nem mentél hát le házadba?«
11 And Uriah said to David: “The ark of God, and Israel and Judah, dwell in tents, and my lord Joab, and the servants of my lord, stay upon the face of the earth. And should I then go into my own house, so that I may eat and drink, and sleep with my wife? By your welfare and by the welfare of your soul, I will not do this thing.”	11 Azt mondta erre Uriás Dávidnak: »Az Isten ládája és Izrael meg Júda sátrakban laknak, uram, Joáb és uram szolgái a puszta földön hálnak, én pedig menjek a házamba, egyek, igyak, és a feleségemmel aludjak? Életedre, lelked életére mondom: nem cselekszem ilyet!«
12 Therefore, David said to Uriah, “Even so, remain here today, and tomorrow I will send you away.” So Uriah remained in Jerusalem, on that day and the next.	12 Azt mondta erre Dávid Uriásnak: »Maradj itt mára, holnap majd elbocsátlak.« Jeruzsálemben maradt tehát Uriás aznap és másnap.
13 And David called him, so that he might eat and drink before him, and he made him inebriated. And departing in the evening, he slept on his bedding, with the servants of his lord, and he did not go down to his own house.	13 Dávid meghívta, hogy egyen és igyon nála, lerészegítette, de az, amikor este kiment, a szokott fekvőhelyén, urának szolgái között tért aludni, s nem ment be házába.
14 Therefore, when morning arrived, David wrote a letter to Joab. And he sent it by the hand of Uriah,	14 Ezért reggel Dávid levelet írt Joábnak, s azt elküldte Uriással.
15 writing in the letter: “Place Uriah opposite the warfare, where the battle is the strongest, and then abandon him, so that, having been wounded, he may die.”	15 Ezt írta a levélben: »Állítsátok Uriást az ütközet élére, ahol leghevesebb a harc, s hagyjátok magára, hogy megöljék és elvesszen.«
16 And so, when Joab was besieging the city, he positioned Uriah in the place where he knew the strongest men to be.	16 Amikor tehát Joáb ostrom alá vette a várost, arra a helyre állította Uriást, ahol tudta, hogy igen erős emberek vannak.
17 And the men, departing from the city, made war against Joab. And some of the people among the servants of David fell, and Uriah the Hittite also died.	17 Ki is jöttek a városból az emberek, megütköztek Joábbal, és néhányan el is estek Dávid szolgáinak népéből. Meghalt a hetita Uriás is.
18 And so, Joab sent and reported to David every word about the battle.	18 Elküldött erre Joáb és értesítette Dávidot az ütközet minden eseményéről,
19 And he instructed the messenger, saying: “When you have completed all the words about the war to the king,	19 és megparancsolta a követnek: »Ha elmondtad a harc minden eseményét a királynak,
20 if you see him to be angry, and if he says: ‘Why did you draw near to the wall in order to fight? Are you ignorant that many darts are thrown from above the wall?	20 s látod, hogy haragra gerjed, s azt mondja: ‘Miért mentetek a falak alá harcolni? Nem tudtátok-e, hogy sok nyilat lőnek le a kőfalról?
21 Who struck down Abimelech, the son of Jerubbaal? Did not a woman throw a fragment of a millstone upon him from the wall, and so kill him at Thebez? Why did you approach beside the wall?’ then you shall say: ‘Your servant Uriah, the Hittite, also lies dead.’ ”	21 Ki ölte meg Abimeleket, Jerobaál fiát? Nemde a kőfalról dobott rá egy asszony malomkődarabot, úgy ölte meg Tebeszben? Miért mentetek a falak alá?’ – csak azt mondd: Szolgád, a hetita Uriás is elesett.«
22 Therefore, the messenger departed. And he went and described to David all that Joab had instructed him.	22 Elment tehát a követ, s amikor megérkezett, elbeszélte Dávidnak mindazt, amit Joáb neki parancsolt.
23 And the messenger said to David: “The men prevailed against us, and they went out to us in the field. Then we pursued them, making an assault, even to the gate of the city.	23 Azt mondta ugyanis a követ Dávidnak: »Erőt vettek rajtunk azok az emberek, kijöttek hozzánk a mezőre, mi azonban rájuk rontottunk, és visszaűztük őket egészen a város kapujáig.
24 And the archers directed their arrows at your servants from the wall above. And some of the king’s servants died, and then also your servant Uriah the Hittite died.”	24 A kőfalról azonban nyilakat lövöldöztek le az íjászok szolgáidra, s néhányan meghaltak a király szolgái közül, sőt szolgád, a hetita Uriás is meghalt.«
25 And David said to the messenger: “You shall say these things to Joab: ‘Do not let this matter dishearten you. For varied are the events of war. Now this one, and now that one, is consumed by the sword. Encourage your warriors against the city and exhort them, so that you may destroy it.’ ”	25 Azt mondta erre Dávid a követnek: »Ezt mondd Joábnak: Ne törjön meg téged e dolog, hiszen különféle a harc eshetősége, hol ezt, hol azt emészti meg a kard. Bátorítsd csak harcosaidat a város ellen, s rontsd le; biztasd csak őket!«
26 Then the wife of Uriah heard that her husband Uriah had died, and she mourned for him.	26 Amikor Uriás felesége meghallotta, hogy Uriás, a férje meghalt, elsiratta.
27 But when the lamentation was completed, David sent and brought her into his house, and she became his wife, and she bore a son to him. And this word, which David had done, was displeasing in the sight of the Lord.	27 Amikor azonban elmúlt a gyász, Dávid érte küldött és bevitte házába, s ő felesége lett, s fiút szült neki. Ám az Úrnak nem tetszett az a dolog, amelyet Dávid elkövetett.