Ezechielis 35

NOVA VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Et factus est sermo Domini ad me dicens:	1 Akkor az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 “ Fili hominis, pone faciemtuam adversum montem Seir et propheta de eo et dices illi:	2 »Emberfia, fordítsd arcodat Szeír hegysége ellen, jövendölj ellene és mondd neki:
3 Haec dicit DominusDeus: Ecce ego ad te, mons Seir; et extendam manum meam super te et dabo te desolatum atque desertum.	3 Így szól az Úr Isten: Íme, ellened fordulok, Szeír hegysége; kinyújtom ellened kezemet, és kietlen pusztasággá teszlek.
4 Urbes tuas demoliar, et tu desertus eris et scies quia ego Dominus.	4 Városaidat romba döntöm, és te pusztasággá leszel; akkor megtudod majd, hogy én vagyok az Úr!
5 Eo quod fueris inimicus sempiternus et concluseris filios Israel in manusgladii in tempore afflictionis eorum, in tempore poenae extremae;	5 Mivel örökös ellenség voltál, és Izrael fiait kard hatalmába adtad szorongatásuk idején, végső bűnhődésük idejében,
6 propterea,vivo ego, dicit Dominus Deus, sanguini tradam te, et sanguis te persequetur et,cum sanguinem non oderis, sanguis persequetur te.	6 azért életemre mondom, én, az Úr Isten: Átadlak a vérontásnak, s a vér üldöz majd téged; mivel önvéredet gyűlölted, a vér üldöz majd téged.
7 Et dabo montem Seirdesolatum atque desertum et auferam de eo euntem et redeuntem	7 Szeír hegyét kietlen pusztasággá teszem, és elvesztem róla a járó-kelőt.
8 et implebomontes eius occisorum suorum, in collibus tuis et in vallibus tuis, atque inomnibus torrentibus tuis interfecti gladio cadent.	8 A hegyeit betöltöm megöltjeivel; halmaidon, völgyeidben és folyóid mellett kard által elesettek fognak heverni.
9 In solitudines sempiternastradam te, et civitates tuae non habitabuntur, et scietis quoniam ego Dominus.	9 Örökös pusztasággá teszlek, és városaidban nem laknak többé; akkor megtudjátok majd, hogy én, az Úr vagyok az Isten!
10 Eo quod dixeris: “Duae gentes et duae terrae meae erunt, et hereditatepossidebo eas!”, cum Dominus esset ibi;	10 Mivel így szóltál: ‘A két nemzet és a két ország az enyém lesz, és birtokomba veszem őket!’ – holott az Úr volt ott –,
11 propterea, vivo ego, dicit DominusDeus, faciam iuxta iram tuam et secundum zelum tuum, quem fecisti odio habenseos, et notus efficiar in eis, cum te iudicavero.	11 azért életemre mondom, én, az Úr Isten: Haragod és irigységed szerint cselekszem majd, amint te is cselekedtél, mert gyűlölted őket; és kinyilatkoztatom magamat közöttük, amikor majd megítéllek.
12 Et scies quia ego Dominusaudivi universa opprobria tua, quae locutus es de montibus Israel dicens: “Desertinobis ad devorandum dati sunt!”.	12 Akkor megtudod majd, hogy én, az Úr, meghallottam minden gyalázó szavadat, amelyet Izrael hegyeiről mondtál, amikor így szóltál: ‘Pusztulás jött rájuk! A mieink lettek, hogy felfaljuk őket!’
13 Et insurrexistis super me ore vestro etvociferati estis vobis adversum me verba vestra; ego audivi.	13 Ellenem támadtatok szátokkal, és gyalázkodó szavakkal illettetek engem; én meghallottam!
14 Haec dicit Dominus Deus: Laetante universa terra, in solitudinem te redigam;	14 Így szól az Úr Isten: Pusztasággá teszlek az egész föld örömére!
15 sicuti gavisus es super hereditatem domus Israel, eo quod fuerit dissipata,sic faciam tibi: dissipatus eris, mons Seir, et Idumaea omnis, et scient quiaego Dominus.	15 Amint te örvendeztél Izrael házának örökségén, mivel az elpusztult, úgy cselekszem majd veled is; sivataggá leszel, Szeír hegye, meg te is, egész Edom, és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr!