Isaiah 37

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 When King Hezekiah heard this, he tore his garments, wrapped himself in sackcloth, and went into the temple of the LORD.	1 Történt pedig, hogy Hiszkija király, amikor ezt meghallotta, megszaggatta ruháit, zsákruhába öltözött, és bement az Úr házába.
2 He sent Eliakim, the master of the palace, and Shebna the scribe, and the elders of the priests, wrapped in sackcloth, to tell the prophet Isaiah, son of Amoz:	2 Majd elküldte Eljakim udvarnagyot, Sebna írnokot és a papok véneit zsákruhába öltözve Izajás prófétához, Ámosz fiához.
3 "Thus says Hezekiah: 'This is a day of distress, of rebuke, and of disgrace. Children are at the point of birth, but there is no strength to bring them forth.	3 Ezt mondták neki: »Így szól Hiszkija: Szorongatás, fenyítés és gyalázat napja ez a nap; mert a fiak a méhszájig jutottak, de nincs erő a szüléshez.
4 Perhaps the LORD, your God, will hear the words of the commander, whom his master, the king of Assyria, sent to taunt the living God, and will rebuke him for the words which the LORD, your God, has heard. Send up a prayer for the remnant that is here.'"	4 Talán meghallja az Úr, a te Istened a főpohárnok szavait, akit elküldött ura, Asszíria királya, hogy gyalázza az élő Istent; és talán megfenyíti őt az Úr, a te Istened azokért a szavakért, melyeket hallott. Mondj imát a maradékért, amely még megvan!«
5 When the servants of King Hezekiah had come to Isaiah,	5 Amikor eljöttek Hiszkija király szolgái Izajáshoz,
6 he said to them: "Tell this to your master: 'Thus says the LORD: Do not be frightened by the words you have heard, with which the servants of the king of Assyria have blasphemed me.	6 így szólt hozzájuk Izajás: »Mondjátok meg uratoknak, így szól az Úr: Ne félj azoktól a szavaktól, amelyeket hallottál, amelyekkel Asszíria királyának szolgái káromoltak engem.
7 I am about to put in him such a spirit that, when he hears a certain report, he will return to his own land, and there I will cause him to fall by the sword.'"	7 Íme, én egy lelket adok belé, üzenetet fog hallani, és visszatér földjére; majd leterítem őt karddal a saját földjén.«
8 When the commander returned to Lachish and heard that the king of Assyria had left there, he found him besieging Libnah.	8 Amikor a főpohárnok visszatért, Asszíria királyát Libna ostrománál találta; hallotta ugyanis, hogy eltávozott Lákisból,
9 The king of Assyria heard a report that Tirhakah, king of Ethiopia, had come out to fight against him. Again he sent envoys to Hezekiah with this message: "Thus shall you say to Hezekiah, king of Judah:	9 mivel meghallotta, hogy Tirhakáról, Etiópia királyáról azt beszélik: »Kivonult, hogy harcba szálljon veled.« Amikor ezt meghallotta, követeket küldött Hiszkijához, ezzel az üzenettel:
10 'Do not let your God on whom you rely deceive you by saying that Jerusalem will not be handed over to the king of Assyria.	10 »Mondjátok meg Hiszkijának, Júda királyának: Rá ne szedjen téged Istened, akiben bízol, mondván: ‘Nem kerül Jeruzsálem Asszíria királyának kezébe.’
11 You yourself have heard what the kings of Assyria have done to all the countries: They doomed them! Will you, then, be saved?	11 Íme, te is hallottad, mit tettek Asszíria királyai minden országgal, kiirtásra szánva őket. Te hogyan menekülnél meg?
12 Did the gods of the nations whom my fathers destroyed save them? Gozen, Haran, Rezeph, and the Edenites in Telassar?	12 Vajon megmentették a nemzetek istenei azokat, akiket atyáim elpusztítottak: Gózánt, Háránt, Reszefet és Éden fiait, akik Telasszárban voltak?
13 Where is the king of Hamath, the king of Arpad, or a king of the cities of Sepharvaim, Hena or Ivvah?'"	13 Hol van Emát királya, Arfád királya, és Szefárvaim, Héna meg Áva városának királya?«
14 Hezekiah took the letter from the hand of the messengers and read it; then he went up to the temple of the LORD, and spreading it out before him,	14 Amikor Hiszkija átvette a levelet a követek kezéből, és elolvasta, felment az Úr házába, majd kiterítette az írást Hiszkija az Úr színe előtt.
15 he prayed to the LORD:	15 Akkor így imádkozott Hiszkija az Úrhoz:
16 "O LORD of hosts, God of Israel, enthroned upon the cherubim! You alone are God over all the kingdoms of the earth. You have made the heavens and the earth.	16 »Seregek Ura, Izrael Istene, aki a kerubok felett ülsz, te vagy az Istene egyedül a föld minden országának, te alkottad az eget és a földet!
17 Incline your ear, O LORD, and listen! Open your eyes, O LORD and see! Hear all the words of the letter that Sennacherib sent to taunt the living God.	17 Hajtsd ide, Uram, füledet, és halld! Nyisd meg, Uram, szemedet és lásd! Halld meg Szanherib minden szavát, melyet üzent, hogy gyalázza az élő Istent!
18 Truly, O LORD, the kings of Assyria have laid waste all the nations and their lands,	18 Igaz, Uram, hogy Asszíria királyai elpusztították a nemzeteket és országaikat,
19 and cast their gods into the fire; they destroyed them because they were not gods but the work of human hands, wood and stone.	19 isteneiket pedig tűzre vetették, hiszen azok nem voltak istenek, hanem emberi kéz művei, fa és kő; ezért elpusztíthatták őket.
20 Therefore, O LORD, our God, save us from his hand, that all the kingdoms of the earth may know that you, O LORD, alone are God."	20 De most, Urunk, Istenünk, szabadíts meg minket az ő kezéből, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy csak te vagy, Uram, egyedül Isten!«
21 Then Isaiah, son of Amoz, sent this message to Hezekiah: Thus says the LORD, the God of Israel: In answer to your prayer for help against Sennacherib, king of Assyria,	21 Akkor Izajás, Ámosz fia ezt az üzenetet küldte Hiszkijának: »Így szól az Úr, Izrael Istene: Mivel imádkoztál hozzám Szanherib, Asszíria királya miatt,
22 this is the word the LORD has spoken concerning him: She despises you, laughs you to scorn, the virgin daughter Zion; Behind you she wags her head, daughter Jerusalem.	22 ez az az ige, amelyet az Úr róla mondott: Megvet téged, gúnyol téged Sion szűz leánya; mögötted fejét rázza Jeruzsálem leánya.
23 Whom have you insulted and blasphemed, against whom have you raised your voice And lifted up your eyes on high? Against the Holy One of Israel!	23 Kit gyaláztál és káromoltál? Ki ellen emelted fel hangodat, és emelted magasba a szemed? Izrael Szentje ellen!
24 Through your servants you have insulted the Lord: You said, "With my many chariots I climbed the mountain heights, the recesses of Lebanon; I cut down its lofty cedars, its choice cypresses; I reached the remotest heights, its forest park.	24 Szolgáid által gyaláztad az Urat, és azt mondtad: ‘Sok harci szekeremmel felvonultam a magas hegyekre, a Libanon messzi lejtőire; kivágtam sudár cédrusait, válogatott ciprusfáit, és eljutottam legtávolabbi magaslatára, kerthez hasonló erdejébe.
25 I dug wells and drank water in foreign lands; I dried up with the soles of my feet all the rivers of Egypt.	25 Kutat ástam, és megittam másnak a vizét, és kiszárítottam léptem nyomán Egyiptom minden Nílus-ágát.’
26 Have you not heard? Long ago I prepared it, From days of old I planned it, now I have brought it to pass: That you should reduce fortified cities into heaps of ruins,	26 Talán nem hallottad? Régóta elvégeztem ezt, ősidőktől fogva kigondoltam, és most viszem végbe, hogy elpusztuljanak és romhalmazzá legyenek a megerősített városok.
27 While their inhabitants, shorn of power, are dismayed and ashamed, Becoming like the plants of the field, like the green growth, like the scorched grass on the housetops.	27 Lakóik erőtlen kézzel megrettentek és megszégyenültek; olyanok lettek, mint a mező növénye, mint a zöld hajtás vagy a háztetők füve, mely megperzselődik a keleti szélben.
28 I am aware whether you stand or sit; I know whether you come or go, and also your rage against me.	28 Tudom, ha felkelsz, és ha leülsz, ha kimégy és ha bejössz, s ha tombolsz ellenem.
29 Because of your rage against me and your fury which has reached my ears, I will put my hook in your nose and my bit in your mouth, and make you return the way you came.	29 Mivel tombolsz ellenem, és kevélységed felhatolt fülembe, kampómat az orrodba teszem, és zablámat a szádba, s visszaviszlek azon az úton, amelyen jöttél.
30 This shall be a sign for you: this year you shall eat the aftergrowth, next year, what grows of itself; But in the third year, sow and reap, plant vineyards and eat their fruit!	30 Neked pedig ez lesz a jel: Ebben az évben az utótermést eszitek, a második évben is azt, ami még magától terem; de a harmadik évben vessetek és arassatok, ültessetek szőlőt, és egyétek gyümölcsét!
31 The remaining survivors of the house of Judah shall again strike root below and bear fruit above.	31 Júda házának megmenekült maradéka ismét gyökeret hajt alul, és gyümölcsöt terem felül.
32 For out of Jerusalem shall come a remnant, and from Mount Zion, survivors. The zeal of the LORD of hosts shall do this.	32 Mert Jeruzsálemből jön ki a maradék, és a megmenekültek Sion hegyéről. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.
33 Therefore, thus says the LORD concerning the king of Assyria: He shall not reach this city, nor shoot an arrow at it, nor come before it with a shield, nor cast up siegeworks against it.	33 Ezért így szól az Úr Asszíria királyáról: Nem jön be ebbe a városba, és nem lő oda nyilat, nem száll szembe vele pajzzsal, és nem emel ellene sáncot.
34 He shall return by the same way he came, without entering the city, says the LORD.	34 Az úton, amelyen jött, visszatér, és ebbe a városba nem jön be, – mondja az Úr. –
35 I will shield and save this city for my own sake, and for the sake of my servant David.	35 Megoltalmazom ezt a várost, hogy megszabadítsam, önmagamért és szolgámért, Dávidért.«
36 The angel of the LORD went forth and struck down one hundred and eighty-five thousand in the Assyrian camp. Early the next morning, there they were, all the corpses of the dead.	36 Akkor kivonult az Úr angyala, és lesújtott az asszírok táborában száznyolcvanötezer emberre. Amikor kora reggel fölkeltek, íme, azok mind holttestek, halottak voltak.
37 So Sennacherib, the king of Assyria, broke camp and went back home to Nineveh.	37 Erre felkerekedett Szanherib, Asszíria királya, elment és visszatért, s ezután Ninivében lakott.
38 When he was worshiping in the temple of his god Nisroch, his sons Adrammelech and Sharezer slew him with the sword and fled into the land of Ararat. His son Esarhaddon reigned in his stead.	38 Történt pedig, hogy amikor leborult istenének, Neszroknak templomában, fiai, Adramelek és Száraszár lesújtottak rá karddal, majd elmenekültek Ararát földjére. Utána fia, Asszarhaddon lett a király.