ΙΕΖΕΚΙΗΛ - Ezechiele - Ezekiel 31

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 και εγενετο εν τω ενδεκατω ετει εν τω τριτω μηνι μια του μηνος εγενετο λογος κυριου προς με λεγων	1 Történt pedig a tizenegyedik esztendőben, a harmadik hónapban, a hónap elsején, hogy az Úr ezt a szózatot intézte hozzám:
2 υιε ανθρωπου ειπον προς φαραω βασιλεα αιγυπτου και τω πληθει αυτου τινι ωμοιωσας σεαυτον εν τω υψει σου	2 »Emberfia, mondd a fáraónak, Egyiptom királyának és az ő népének: Kihez vagy te hasonló nagyságodban?
3 ιδου ασσουρ κυπαρισσος εν τω λιβανω και καλος ταις παραφυασιν και υψηλος τω μεγεθει εις μεσον νεφελων εγενετο η αρχη αυτου	3 Íme, a fenyő, olyan, mint a Libanon cédrusa; szép ágú, dús lombozatú, magas növésű; a sűrű lombozatú ágak között magasra emelkedik koronája.
4 υδωρ εξεθρεψεν αυτον η αβυσσος υψωσεν αυτον τους ποταμους αυτης ηγαγεν κυκλω των φυτων αυτου και τα συστεματα αυτης εξαπεστειλεν εις παντα τα ξυλα του πεδιου	4 Vizek növelték naggyá, árvíz tette magassá, folyói folyták körül gyökereit, és patakjait a vidék minden fájához küldte.
5 ενεκεν τουτου υψωθη το μεγεθος αυτου παρα παντα τα ξυλα του πεδιου και επλατυνθησαν οι κλαδοι αυτου αφ' υδατος πολλου	5 Ezért magassága túltett a környék minden fáján; gallyai megsokasodtak, ágai magasra nyúltak a bőséges víztől.
6 εν ταις παραφυασιν αυτου ενοσσευσαν παντα τα πετεινα του ουρανου και υποκατω των κλαδων αυτου εγεννωσαν παντα τα θηρια του πεδιου εν τη σκια αυτου κατωκησεν παν πληθος εθνων	6 Amikor pedig kiterjesztette árnyékát, ágai közt fészket raktak az ég madarai mind; lombozata alatt ellett az erdő minden vadja, és árnyékában lakott mindenféle nemzet.
7 και εγενετο καλος εν τω υψει αυτου δια το πληθος των κλαδων αυτου οτι εγενηθησαν αι ριζαι αυτου εις υδωρ πολυ	7 Igen szép volt nagyságában, kiterjesztett ágaival, mert gyökere bőséges víz mellett volt.
8 κυπαρισσοι τοιαυται ουκ εγενηθησαν εν τω παραδεισω του θεου και πιτυες ουχ ομοιαι ταις παραφυασιν αυτου και ελαται ουκ εγενοντο ομοιαι τοις κλαδοις αυτου παν ξυλον εν τω παραδεισω του θεου ουχ ωμοιωθη αυτω εν τω καλλει αυτου	8 Még Isten paradicsomában sem voltak a cédrusok nála magasabbak; a ciprusok sem érték el csúcsát, s a platánoknak sem voltak olyan lombjaik, mint neki; Isten paradicsomának egy fája sem volt hozzá és szépségéhez hasonló.
9 δια το πληθος των κλαδων αυτου και εζηλωσεν αυτον τα ξυλα του παραδεισου της τρυφης του θεου	9 Mert széppé tettem őt, sok és sűrű lombozatával; és irigykedtek rá mindazon gyönyörűséges fák, melyek Isten paradicsomában voltak.
10 δια τουτο ταδε λεγει κυριος ανθ' ων εγενου μεγας τω μεγεθει και εδωκας την αρχην σου εις μεσον νεφελων και ειδον εν τω υψωθηναι αυτον	10 Ezért így szól az Úr Isten: Mivel igen magasra nőtt és felemelte zöldellő, sűrű koronáját, és szíve felfuvalkodott magassága miatt:
11 και παρεδωκα αυτον εις χειρας αρχοντος εθνων και εποιησεν την απωλειαν αυτου	11 a nemzetek legerősebbjének kezébe adtam, aki elbánik majd vele; istentelensége miatt elvetettem őt.
12 και εξωλεθρευσαν αυτον αλλοτριοι λοιμοι απο εθνων και κατεβαλον αυτον επι των ορεων εν πασαις ταις φαραγξιν επεσαν οι κλαδοι αυτου και συνετριβη τα στελεχη αυτου εν παντι πεδιω της γης και κατεβησαν απο της σκεπης αυτων παντες οι λαοι των εθνων και ηδαφισαν αυτον	12 Kivágják majd az idegenek, a nemzetek legkegyetlenebbjei; a hegyekre dobják, és ágai széthullanak minden völgybe, gallyai összetörnek a föld minden szikláján; árnyékából elmenekül a földnek minden népe és elhagyja őt.
13 επι την πτωσιν αυτου ανεπαυσαντο παντα τα πετεινα του ουρανου και επι τα στελεχη αυτου εγενοντο παντα τα θηρια του αγρου	13 A ledőlt fára telepszik az ég minden madara, és ágai között időzik a környék minden vadja.
14 οπως μη υψωθωσιν εν τω μεγεθει αυτων παντα τα ξυλα τα εν τω υδατι και ουκ εδωκαν την αρχην αυτων εις μεσον νεφελων και ουκ εστησαν εν τω υψει αυτων προς αυτα παντες οι πινοντες υδωρ παντες εδοθησαν εις θανατον εις γης βαθος εν μεσω υιων ανθρωπων προς καταβαινοντας εις βοθρον	14 Ezért fel ne fuvalkodjék magassága miatt egy fa sem, mely a víz mentén áll, ne törjön a magasba az árnyékos és lombos ágak között, és ne is büszkélkedjék magasságában egy fa sem, melyet a vizek öntöznek; mert mindmegannyit a halálra szántam, a föld legmélyére, az emberek fiai közé, azok közé, akik leszállnak a sírgödörbe.
15 ταδε λεγει κυριος κυριος εν η ημερα κατεβη εις αδου επενθησεν αυτον η αβυσσος και επεστησα τους ποταμους αυτης και εκωλυσα πληθος υδατος και εσκοτασεν επ' αυτον ο λιβανος παντα τα ξυλα του πεδιου επ' αυτω εξελυθησαν	15 Így szól az Úr Isten: Azon a napon, amelyen az alvilágra szállt, előhoztam a gyászt és ráborítottam a vizekre; megállítottam folyamait és visszatartottam a nagy vizeket; gyászolt miatta a Libanon, és megremegett a mező minden fája.
16 απο της φωνης της πτωσεως αυτου εσεισθησαν τα εθνη οτε κατεβιβαζον αυτον εις αδου μετα των καταβαινοντων εις λακκον και παρεκαλουν αυτον εν γη παντα τα ξυλα της τρυφης και τα εκλεκτα του λιβανου παντα τα πινοντα υδωρ	16 Amint ledőlt, robajával remegésbe hoztam a nemzeteket, mikor levittem őt az alvilágba azokhoz, akik leszálltak a sírgödörbe; és megvigasztalódott a föld legmélyén a gyönyörűség minden fája, a legszebbek és legkiválóbbak a Libanonról, mindazok, amelyeket vizek öntöztek.
17 και γαρ αυτοι κατεβησαν μετ' αυτου εις αδου εν τοις τραυματιαις απο μαχαιρας και το σπερμα αυτου οι κατοικουντες υπο την σκεπην αυτου εν μεσω της ζωης αυτων απωλοντο	17 Mert ezek is leszálltak vele együtt az alvilágba azokhoz, akiket karddal öltek meg; minden segítője az ő árnyékában pihen a nemzetek között.
18 τινι ωμοιωθης καταβηθι και καταβιβασθητι μετα των ξυλων της τρυφης εις γης βαθος εν μεσω απεριτμητων κοιμηθηση μετα τραυματιων μαχαιρας ουτως φαραω και το πληθος της ισχυος αυτου λεγει κυριος κυριος	18 Kihez vagy te hasonló, te kiváló és magas fa a gyönyörűség fái között? Íme, leviszlek a gyönyörűség fáival a föld legmélyére; a körülmetéletlenek között pihensz majd azokkal együtt, akiket a kard ölt meg! Ez a fáraó és egész sokasága!« – mondja az Úr Isten.