Bírák könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Azt mondták akkor neki Efraim férfiai: »Mit akartál elérni azzal, hogy minket nem hívtál meg, amikor hadba mentél a mádiániták ellen?« – És hevesen pereltek, s csaknem erőszakoskodtak vele.	1 Les hommes d’Éphraïm dirent à Gédéon: “Qu’est-ce que tu nous as fait là? Tu ne nous as même pas appelés lorsque tu allais combattre les Madianites?” Ils étaient très en colère contre lui.
2 Ő azt felelte nekik: »Mit tudtam én cselekedni ahhoz képest, amit ti cselekedtetek? Nem ér-e többet Efraim böngészése Abiézer szüretjénél?	2 Alors Gédéon leur répondit: “Toute la vendange d’Abiézer ne valait pas ce qu’Éphraïm a grappillé derrière lui.
3 A ti kezetekbe adta az Úr a mádiániták fejedelmeit, Órebet és Zebet: mit tudtam én cselekedni ahhoz képest, amit ti cselekedtetek?« Amikor ezt mondta, lecsendesedett az ellene háborgó lelkük.	3 N’est-ce pas entre vos mains que Yahvé a livré les chefs de Madian Oreb et Zéeb? Ce que j’ai fait n’est rien en comparaison.” Quand il eut ainsi parlé, leur colère s’apaisa.
4 Amikor pedig Gedeon a Jordánhoz ért, átkelt rajta azzal a háromszáz emberrel, aki vele volt, de a kimerültség miatt nem tudták üldözni a menekülő ellenséget.	4 Arrivé au Jourdain, Gédéon le traversa avec les 300 hommes qui l’accompagnaient, mais ils étaient épuisés par la poursuite.
5 Azt mondta tehát Szukkót embereinek: »Adjatok, kérlek, egy-egy kenyeret a velem levő népnek, mert nagyon kimerült, hogy űzőbe vehessük Zebahot és Calmunnát, a mádiániták királyait.«	5 C’est pourquoi il dit aux gens de Soukkot: “Donnez, s’il vous plaît, des galettes de pain à cette troupe qui m’accompagne, car mes gens sont à bout de forces. Je suis en train de poursuivre Zébah et Salmouna, les rois de Madian.”
6 Így feleltek Szukkót fejedelmei: »Talán bizony már a kezedben van Zebahnak és Calmunnának a kezefeje, s azért kívánod, hogy adjunk seregednek kenyeret?«	6 Mais les anciens de Soukkot répondirent: “As-tu déjà lié les mains à Zébah et Salmouna? Et tu voudrais que nous donnions du pain à tes hommes?”
7 Ő azt mondta nekik: »Ezért, ha majd kezembe adja az Úr Zebahot és Calmunnát, összetöröm testeteket a puszta töviseivel s bojtorjánjaival.«	7 Gédéon leur répondit: “Très bien! Aussitôt que Yahvé aura livré entre mes mains Zébah et Salmouna, je vous arracherai la peau avec les épines du désert, avec les chardons.”
8 Erre felment onnan Fánuelbe és ennek a helységnek embereihez is hasonlóképpen szólt, de ezek is azt felelték neki, amit Szukkót emberei feleltek.	8 Il partit donc de là vers Pénuel et il adressa les mêmes paroles aux gens de Pénuel. Ils répondirent comme l’avaient fait ceux de Soukkot.
9 Azért ezt mondta nekik: »Ha majd békességben, győzedelmesen visszatérek, lerontom ezt a tornyot.«	9 Il répliqua donc aux gens de Pénuel: “Lorsque je reviendrai vainqueur, je renverserai cette tour.”
10 Zebah és Calmunna ekkor egész seregével együtt pihent. Tizenötezer ember maradt ugyanis a keleti népek egész seregéből, amíg a megöltek száma százhúszezer kardforgató harcos volt.	10 Zébah et Salmouna étaient à Karkor avec une troupe d’environ 15 000 hommes (c’étaient les survivants de la grande armée des fils de l’Orient, car il en était déjà tombé 120 000).
11 Felment tehát Gedeon a sátorlakók útján, amely Nóbtól és Jegbaától keletre van, s megverte a magát biztonságban érző és semmi bajtól sem tartó ellenség táborát.	11 Gédéon monta par le Chemin des Nomades, à l’est de Nobah et de Yogboha, et il écrasa leur armée qui se croyait en sûreté.
12 Erre Zebah és Calmunna futásnak eredtek, de Gedeon üldözőbe vette és elfogta őket, seregüket pedig teljesen szétzavarta.	12 Zébah et Salmouna s’enfuirent, mais il les poursuivit et fit prisonniers les deux rois de Madian, Zébah et Salmouna, tandis que toute leur armée était mise en déroute.
13 Amikor aztán visszatért a harcból napkelte előtt,	13 Après la bataille, Gédéon, fils de Yoach s’en retourna par la montée de Harès.
14 Szukkót emberei közül, elfogott egy legényt, megkérdezte tőle Szukkót fejedelmeinek és véneinek nevét, és felírt hetvenhét férfit.	14 Là il arrêta un jeune homme de Soukkot et l’interrogea. Celui-ci lui donna par écrit les noms des chefs de Soukkot et des anciens: ils étaient au nombre de 77.
15 Erre elment Szukkótba és azt mondta nekik: »Ímhol Zebah és Calmunna, akik miatt gúnyolódtatok velem, mondva: ‘Talán bizony már kezedben van Zebah és Calmunna keze, s azért kívánod, hogy adjunk fáradt és kimerült embereidnek kenyeret?’«	15 Gédéon alla trouver les gens de Soukkot et leur dit: “Voici Zébah et Salmouna à propos desquels vous vous êtes moqués de moi. Vous avez bien dit: Quand Zébah et Salmouna seront tombés entre tes mains, nous donnerons du pain à tous ces hommes épuisés.”
16 Azzal vette a város véneit meg a puszta töviseit és bojtorjánjait, s összetörte-verte velük Szukkót embereit.	16 Alors il saisit les anciens de la ville, puis il ramassa des épines du désert et des chardons, avec lesquels il déchira les gens de Soukkot.
17 Aztán lerombolta Fánuel tornyát és megölte a város lakóit.	17 Gédéon renversa la tour de Pénuel et massacra les habitants de la ville.
18 Majd azt mondta Zebahnak s Calmunnának: »Milyenek voltak azok az emberek, akiket megöltetek a Táboron?« Azok azt felelték: »Olyanok, mint te, mindegyikük olyan, mint egy királyfi.«	18 Puis il dit à Zébah et à Salmouna: “Comment donc étaient ces hommes que vous avez tués sur le Thabor?” Ils répondirent: “Ils te ressemblaient, chacun d’eux avait l’allure d’un fils de roi.”
19 Ő ezt válaszolta nekik: »Akkor az én testvéreim, az én anyámnak a fiai voltak. Az Úr életére mondom, hogyha meghagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket.«	19 Gédéon répondit: “C’étaient mes frères, les fils de ma mère! Aussi vrai que Yahvé est vivant, si vous leur aviez laissé la vie, je ne vous tuerais pas.”
20 Aztán ezt mondta Jeternek, az elsőszülöttjének: »Kelj fel, s öld meg őket.« Ám az nem rántott kardot, mert félt, mivel még gyermek volt.	20 Alors il commanda à Yéter, son aîné: “Vas-y, tue-les!” Mais l’enfant ne tira pas son épée car il avait peur: il était encore jeune.
21 Azt mondta erre Zebah és Calmunna: »Te kelj fel, s te ronts ránk, mert kor szerint van ereje az embernek.« Gedeon felkelt és megölte Zebahot és Calmunnát, s elvette azokat az ékszereket és holdacskákat, amelyekkel a királyi tevék nyakát szokták díszíteni.	21 Alors Zébah et Salmouna lui dirent: “Vas-y toi-même et frappe-nous! On reconnaît l’homme à sa force.” Gédéon tua donc Zébah et Salmouna et prit les croissants qui étaient aux cous de leurs chameaux.
22 Azt mondták ekkor Izrael férfiai mindnyájan Gedeonnak: »Uralkodjál rajtunk mind te, mind a fiad, mind fiad fia, mert megszabadítottál minket a mádiániták kezéből.«	22 Les Israélites dirent à Gédéon: “Puisque tu nous as délivrés de la main des Madianites, c’est toi qui vas régner sur nous, et après toi, ton fils et ton petit-fils.”
23 Ám ő azt mondta nekik: »Nem uralkodom rajtatok, s nem fog uralkodni rajtatok fiam sem: az Úr uralkodjék rajtatok.«	23 Gédéon leur répondit: “Ni moi, ni mon fils ne régnerons sur vous: Yahvé sera votre roi.”
24 Majd azt mondta nekik: »Egy dolgot kérek csak tőletek: adjátok nekem zsákmányotokból a fülönfüggőket.« Az izmaeliták ugyanis arany fülönfüggőket viseltek.	24 Gédéon ajouta: “Je vous demande seulement que chacun d’entre vous me donne sur son butin un anneau (les vaincus étaient des Ismaélites et ils avaient des anneaux d’or).”
25 Azok ezt felelték: »Szívesen odaadjuk.« Azzal kiterítettek a földre egy köntöst, s rádobták a zsákmányból a fülönfüggőket.	25 Ils lui dirent: “Bien sûr, nous te le donnons.” Ils étendirent un manteau à terre et jetèrent chacun un anneau pris sur son butin.
26 A kért fülönfüggők súlya ezerhétszáz aranysékel volt, azokon az ékszereken, függőkön s bíborruhákon kívül, amelyeket a mádiánita királyok viseltek és azokon az aranyláncokon kívül, amelyek a tevéken voltak.	26 Le poids des anneaux d’or fut de 1 700 sicles, sans compter les croissants, les boucles d’oreilles et les habits de pourpre que portaient les rois de Madian; sans compter non plus les colliers qui pendaient au cou de leurs chameaux.
27 Ebből aztán Gedeon efódot készített, s azt elhelyezte városában, Efrában. És paráználkodott azzal egész Izrael, s az Gedeonnak s egész háznépének romlására lett.	27 De tout cela Gédéon fit un éphod qu’il dressa dans sa ville à Ofra. Tous les Israélites allaient s’y vendre, ce fut un piège pour Gédéon et pour sa famille.
28 A mádiániták tehát úgy megszégyenültek Izrael fiai előtt, hogy nem is tudták többé felemelni nyakukat, s az országnak nyugta volt negyven esztendeig, amíg Gedeon volt az élén.	28 Quant aux Madianites, ils furent désormais soumis aux Israélites et ne relevèrent plus la tête. Le pays fut en paix pendant 40 ans, le temps que vécut Gédéon.
29 Jerobaál, Joás fia tehát hazatért és otthon is maradt.	29 Yéroubbaal, fils de Yoach, s’en retourna et résida dans sa maison.
30 Hetven olyan fia volt, aki az ő ágyékából származott, mert több felesége volt.	30 Gédéon eut 70 fils, tous issus de lui, car il avait de nombreuses femmes.
31 Mellékfelesége, akit Szíchemben tartott, szintén szült neki egy fiút, név szerint Abimeleket.	31 Il avait à Sichem une concubine qui lui donna elle aussi un fils, et il l’appela Abimélek.
32 Amikor aztán Gedeon, Joás fia, jó vénségben meghalt, eltemették Joásnak, apjának sírjában, Ezri nemzetségének Efrájában.	32 Gédéon, fils de Yoach, mourut dans une heureuse vieillesse. On l’enterra dans le tombeau de son père Yoach, à Ofra dans le territoire d’Abiézer.
33 Miután azonban Gedeon meghalt, Izrael fiai elfordultak és paráználkodtak a Baálokkal és szövetséget kötöttek Baállal, hogy ő legyen az istenük,	33 Après la mort de Gédéon, les Israélites recommencèrent à se prostituer à la suite des Baals: ils se donnèrent comme dieu Baal-Bérit.
34 és nem emlékeztek meg az Úrról, az ő Istenükről, aki kiszabadította őket minden körülöttük levő ellenségük kezéből,	34 C’est ainsi que les Israélites oublièrent Yahvé leur Dieu, qui les avait délivrés de tous leurs ennemis à l’entour.
35 és nem cselekedtek irgalmasságot Jerobaál-Gedeon házával mindazon jótettek ellenére sem, amelyet ő cselekedett Izraellel.	35 Ils ne montrèrent pas davantage de reconnaissance à la famille de Yéroubbaal-Gédéon pour tout le bien qu’il avait fait à Israël.