Józsue könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 Ugyanabban az időben Józsue összehívta a rúbenitákat, a gáditákat s Manassze fél törzsét	1 In quel tempo Giosuè convocò quelli di Ruben e di Gad e la metà della tribù di Manasse
2 és azt mondta nekik: »Megtettetek mindent, amit nektek Mózes, az Úr szolgája parancsolt, s nekem is engedelmeskedtetek mindenben.	2 e disse loro: «Voi avete adempiuto quanto Mosè, servo del Signore, vi aveva ordinato e avete ascoltato la mia voce, in tutto quello che io vi ho comandato.
3 Nem hagytátok el testvéreiteket hosszú időn keresztül egészen a mai napig, s megtartottátok az Úrnak, a ti Isteneteknek parancsát.	3 Non avete abbandonato i vostri fratelli durante questo lungo tempo fino ad oggi e avete osservato scrupolosamente il comandamento del Signore, vostro Dio.
4 Minthogy tehát immár nyugalmat és békességet adott az Úr testvéreiteknek, amint megígérte: térjetek vissza, s menjetek sátraitokba, s birtokotok földjére, amelyet Mózes, az Úr szolgája adott nektek a Jordánon túl.	4 Ora che il Signore, vostro Dio, ha dato tranquillità ai vostri fratelli, come aveva loro promesso, tornate e andatevene alle vostre tende, nella terra di vostra proprietà, che Mosè, servo del Signore, vi ha assegnato a oriente del Giordano.
5 Csak arra vigyázzatok nagyon, hogy cselekedeteitekkel teljesítsétek a parancsot és a törvényt, amelyet nektek Mózes, az Úr szolgája meghagyott, hogy szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, járjatok mindenben az ő útjain, tartsátok meg parancsait, ragaszkodjatok hozzá, s szolgáljatok neki teljes szívetekből s teljes lelketekből.	5 Tuttavia abbiate gran cura di eseguire il comandamento e la legge che Mosè, servo del Signore, vi ha dato: amare il Signore, vostro Dio, camminare in tutte le sue vie, osservare i suoi comandamenti, aderire a lui e servirlo con tutto il vostro cuore e con tutta la vostra anima».
6 Aztán Józsue megáldotta és elbocsátotta őket, hogy térjenek vissza sátraikba.«	6 Poi Giosuè li benedisse e li congedò ed essi tornarono alle loro tende.
7 Manassze törzse felének ugyanis Mózes adott birtokot Básánban, a másik felének pedig Józsue adott birtokot a többi testvére között a Jordánon túl, a nyugati oldalon. Amikor pedig elbocsátotta őket sátrukba és megáldotta őket,	7 Mosè aveva dato a metà della tribù di Manasse un possesso in Basan e Giosuè diede all’altra metà un possesso tra i loro fratelli, al di qua del Giordano, a occidente. Anche costoro Giosuè rimandò alle loro tende e li benedisse.
8 azt mondta nekik: »Sok vagyonnal s gazdagsággal tértek vissza lakóhelyetekre: ezüsttel, arannyal, rézzel, vassal és sokféle ruhával. Osszátok meg az ellenség zsákmányát testvéreitekkel!«	8 Disse loro: «Tornate alle vostre tende con grandi ricchezze, con bestiame molto numeroso, con argento, oro, bronzo, ferro e una grande quantità di vesti; dividete con i vostri fratelli il bottino, tolto ai vostri nemici».
9 Erre Rúben fiai, Gád fiai és Manassze fél törzse megfordultak és eltávoztak Izrael fiaitól Silóból, amely Kánaánban fekszik, hogy visszamenjenek Gileádba, birtokuk földjére, amelyet az Úr parancsa szerint Mózestől kaptak.	9 I figli di Ruben e di Gad e la metà della tribù di Manasse tornarono. Lasciarono gli Israeliti a Silo, nella terra di Canaan, per andare nel territorio di Gàlaad, la terra di loro proprietà, che avevano ricevuto in possesso, secondo il comando del Signore, per mezzo di Mosè.
10 Amikor aztán eljutottak a Jordán halmaihoz, Kánaán földjén, a Jordán mellett roppant nagyságú oltárt építettek.	10 Giunti a Ghelilòt del Giordano, nella terra di Canaan, i Rubeniti e i Gaditi e la metà della tribù di Manasse vi costruirono un altare, presso il Giordano: un altare grande, ben visibile.
11 Amikor ezt Izrael fiai meghallották, hogy Rúben, Gád és Manassze fél törzsének fiai Kánaán földjén, a Jordán halmainál, Izrael fiaival átellenben oltárt építettek,	11 Gli Israeliti udirono che si diceva: «Ecco, Rubeniti, Gaditi e metà della tribù di Manasse hanno costruito un altare di fronte alla terra di Canaan, a Ghelilòt del Giordano, dalla parte degli Israeliti».
12 valamennyien összegyűltek Silóba, hogy felvonuljanak és hadakozzanak ellenük.	12 Quando gli Israeliti vennero a saperlo, riunirono tutta la loro comunità a Silo per muover loro guerra.
13 Előbb azonban elküldték hozzájuk Gileád földjére Fineeszt, Eleazárnak, a papnak a fiát,	13 Gli Israeliti inviarono Fineès, figlio del sacerdote Eleàzaro, nel territorio di Gàlaad, ai Rubeniti, ai Gaditi e alla metà della tribù di Manasse,
14 s vele tíz fejedelmet, egyet-egyet minden törzsből.	14 e con lui dieci capi, un capo per ciascun casato di tutte le tribù d’Israele: tutti erano capi di un casato fra i gruppi di migliaia d’Israele.
15 Ezek elmentek Rúben, Gád és Manassze fél törzse fiaihoz Gileád földjére és azt mondták nekik:	15 Quando giunsero da quelli di Ruben, di Gad e di metà della tribù di Manasse nel territorio di Gàlaad, dissero loro:
16 »Ezt üzeni az Úr egész népe: Micsoda hitszegés ez? Miért hagytátok el az Urat, Izrael Istenét, szentségtörő oltárt építve, s az Ő tiszteletétől eltérve?	16 «Così dice tutta la comunità del Signore: “Che cos’è questa infedeltà che avete commesso contro il Dio d’Israele, smettendo oggi di seguire il Signore, con la costruzione di un altare per ribellarvi oggi al Signore?
17 Kevés nektek, hogy vétkeztetek Baál-Peor által, s hogy ennek a véteknek szennye mind a mai napig rajtunk van és sokan elhullottak a népből?	17 Non ci basta forse la colpa di Peor, dalla quale non ci siamo ancora purificati oggi e che ha attirato quel flagello sulla comunità del Signore?
18 Ti ma elhagytátok az Urat, s holnap egész Izraelre fog zúdulni haragja.	18 Voi oggi avete smesso di seguire il Signore! Poiché oggi vi siete ribellati al Signore, domani egli si adirerà contro tutta la comunità d’Israele.
19 Ha úgy vélitek, hogy birtokotok földje tisztátalan, gyertek át arra a földre, ahol az Úr hajléka van, s lakjatok közöttünk, csak el ne térjetek az Úrtól és a mi közösségünktől, oltárt építve az Úr, a mi Istenünk oltárán kívül.	19 Se la terra del vostro possesso è impura, ebbene, passate pure nella terra che è possesso del Signore, dove sta la Dimora del Signore, e stabilitevi in mezzo a noi; ma non ribellatevi al Signore e non rendeteci complici di ribellione, costruendovi un altare oltre l’altare del Signore nostro Dio.
20 Nemde Ákán, Szerah fia szegte meg az Úr parancsát, s mégis Izrael egész népére szállt haragja! Egy ember volt – bárcsak egyedül ő halt volna meg vétkéért!«	20 Quando Acan figlio di Zerach commise un’infrazione contro lo sterminio, l’ira del Signore non venne forse su tutta la comunità d’Israele, sebbene fosse un individuo solo? Non morì forse per la sua colpa?”».
21 Azt felelték erre Rúben és Gád fiai s Manassze fél törzse Izrael követekül küldött fejedelmeinek:	21 Allora quelli di Ruben, di Gad e la metà della tribù di Manasse risposero così ai capi delle migliaia d’Israele:
22 »Erős Isten az Úr, erős Isten az Úr, ő tudja, s Izrael is tudja meg: ha hitszegő lélekkel építettük ezt az oltárt, ne tartson meg minket, hanem büntessen meg azonnal.	22 «Dio degli dèi è il Signore! Dio degli dèi è il Signore! Egli lo sa, ma lo sappia anche Israele. Se abbiamo agito con ribellione o con infedeltà verso il Signore, egli non ci salvi oggi stesso!
23 Ha azzal a szándékkal készítettük, hogy egészen elégő áldozatot, ételáldozatot s békeáldozatot helyezzünk rá, ő maga kérje számon, és torolja meg.	23 Se abbiamo costruito un altare per smettere di seguire il Signore, per offrirvi olocausti od oblazioni e per farvi sacrifici di comunione, il Signore stesso ce ne chieda conto!
24 Sőt éppen az ellenkező gondolatból és megfontolásból kifolyólag készítettük. Azt mondtuk ugyanis: Maholnap fiaitok majd azt mondják fiainknak: Mi közötök nektek az Úrhoz, Izrael Istenéhez?	24 Non è così! L’abbiamo fatto perché siamo preoccupati che in avvenire i vostri figli potrebbero dire ai nostri: “Che avete in comune voi con il Signore, Dio d’Israele?
25 Közénk és közétek vetette az Úr, ó Rúben fiai és Gád fiai, határul a Jordán folyóját: nincs tehát részetek az Úrban – és ezzel az ürüggyel fiaitok elutasítják fiainkat az Úr tiszteletétől. Jobbnak véltük tehát,	25 Il Signore ha posto il Giordano come confine tra noi e voi, figli di Ruben e di Gad; voi non avete parte alcuna con il Signore!”. Così i vostri figli farebbero desistere i nostri figli dal temere il Signore.
26 hogy azt mondjuk: Építsünk magunknak oltárt, nem azért, hogy egészen elégő- vagy véresáldozatot mutassunk be rajta,	26 Perciò ci siamo detti: Costruiamo questo altare, non per olocausti o per sacrifici,
27 hanem azért, hogy bizonyságul szolgáljon közöttetek és közöttünk, a mi utódaink s a ti utódaitok között arra, hogy mi is szolgálhatunk az Úrnak, s nekünk is jogunk van egészen elégő áldozatokat, véresáldozatokat és békeáldozatokat bemutatni és fiaitok semmiképpen se mondhassák maholnap fiainknak: ‘Nektek nincs részetek az Úrban.’	27 ma perché sia testimonianza fra noi e voi e fra i nostri discendenti dopo di noi, che vogliamo compiere il nostro servizio al Signore davanti a lui, con i nostri olocausti, con le nostre vittime e con i nostri sacrifici di comunione. Così i vostri figli non potranno un domani dire ai nostri: “Voi non avete parte con il Signore”.
28 Ha ezt találnák mondani, feleljék nekik: ‘Íme, itt az Úr oltára, amelyet apáink készítettek, nem egészen elégő áldozatokra, vagy véresáldozatokra, hanem azért, hogy bizonyságul szolgáljon közöttünk és közöttetek.’	28 Ci siamo detti: Se in avvenire essi diranno questo a noi o ai nostri discendenti, risponderemo: “Guardate la forma dell’altare del Signore, che i nostri padri hanno costruito, non per olocausti o per sacrifici, ma perché fosse testimonianza fra noi e voi”.
29 Távol legyen tőlünk az a vétek, hogy elpártoljunk az Úrtól, s elhagyjuk az ő nyomdokait, oltárt építve egészen elégő áldozatok, ételáldozatok vagy véresáldozatok bemutatására az Úrnak, a mi Istenünknek azon az oltárán kívül, amely az ő hajléka előtt épült.«	29 Lontano da noi l’idea di ribellarci al Signore e di smettere oggi di seguirlo, costruendo un altare per olocausti, offerte e sacrifici, oltre l’altare del Signore, nostro Dio, che è davanti alla sua Dimora!».
30 Amikor ezt Fineesz pap és Izraelnek követekül küldött fejedelmei, akik vele voltak, meghallották, megbékültek, s Rúben, Gád és Manassze fél törzse fiainak szavait nagy örömmel fogadták.	30 Quando il sacerdote Fineès, i capi della comunità e i comandanti delle migliaia d’Israele che l’accompagnavano, udirono le parole degli uomini di Ruben, di Gad e di Manasse, esse parvero buone ai loro occhi.
31 Ezért Fineesz, Eleazár fia, a pap ezt mondta nekik: »Most tudjuk, hogy velünk van az Úr, mivel mentesek vagytok a hitszegéstől, s így megóvtátok Izrael fiait az Úr kezétől.«	31 Fineès, figlio del sacerdote Eleàzaro, disse a quelli di Ruben, di Gad e di Manasse: «Oggi sappiamo che il Signore è in mezzo a noi, poiché non avete commesso questa infedeltà verso il Signore. Avete così liberato gli Israeliti dalla mano del Signore».
32 Aztán visszatért a fejedelmekkel Rúben és Gád fiaitól, Gileád földjéről, Kánaán széléről Izrael fiaihoz és beszámolt nekik.	32 Fineès, figlio del sacerdote Eleàzaro, e i capi lasciarono quelli di Ruben e di Gad e tornarono dal territorio di Gàlaad alla terra di Canaan presso gli Israeliti, ai quali riferirono l’accaduto.
33 Tetszett is a dolog mindazoknak, akik hallották, és Izrael fiai dicsérték az Urat, s nem mondták többé, hogy felvonulnak ellenük, s hadakoznak és elpusztítják birtokuk földjét.	33 La cosa parve buona agli occhi degli Israeliti, i quali benedissero Dio e non parlarono più di muover guerra contro quelli di Ruben e di Gad, per devastare il territorio che essi abitavano.
34 Rúben fiai és Gád fiai pedig annak az oltárnak, amelyet építettek, ezt a nevet adták: »Ez a mi bizonyságunk arra, hogy az Úr az Isten!«	34 Quelli di Ruben e di Gad chiamarono quell’altare Testimonianza, perché dissero: «È una testimonianza fra noi che il Signore è Dio».