Józsue könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Kánaán földjén pedig a következő területeket nyerték birtokul Izrael fiai. Ezeket Eleazár pap, továbbá Józsue, Nún fia meg Izrael törzseiből egy-egy nemzetség fejedelme adta ki nekik.	1 Voici l’héritage des Israélites au pays de Canaan. Voici ce que le prêtre Éléazar, Josué fils de Noun, et les chefs des clans des tribus d’Israël leur donnèrent en héritage.
2 Mindezeket sors által osztották ki a kilenc törzsnek és a fél törzsnek, úgy, amint az Úr Mózes által parancsolta.	2 On partagea l’héritage par le sort, comme Yahvé l’avait ordonné par la voix de Moïse, entre neuf tribus et demie.
3 Két és fél törzsnek ugyanis Mózes adott birtokot a Jordánon túl, a leviták pedig nem kaptak földet testvéreik között,	3 Moïse avait en effet donné un héritage aux deux tribus et demie de l’autre côté du Jourdain. Il n’avait pas donné d’héritage aux Lévites au milieu d’eux,
4 de helyükbe léptek József fiai, akik két törzsre oszlottak: Manasszéra és Efraimra; a leviták nem kaptak más osztályrészt az országban, mint városokat lakásra és körülöttük legelőket barmaik és jószágaik ellátására.	4 mais par ailleurs les fils de Joseph formaient deux tribus: Manassé et Éphraïm. Les Lévites ne reçurent rien d’autre que les villes où ils habitaient, avec les terres qui les entouraient, pour leurs troupeaux et leurs biens.
5 Amint az Úr parancsolta Mózesnek, úgy cselekedtek Izrael fiai és úgy osztották el a földet.	5 Les Israélites partagèrent le pays en se conformant à l’ordre que Yahvé avait donné à Moïse.
6 Tehát Gilgálban Józsue elé járultak Júda fiai. Ekkor a kenita Káleb, Jefóne fia így szólt hozzá: »Tudod, mit szólt az Úr Mózeshez, Isten emberéhez felőlem és felőled Kádes-Barneában.	6 Les fils de Juda vinrent trouver Josué à Guilgal et Caleb, fils de Yéfouné le Kénizite, lui dit: “Tu sais ce que Yahvé a dit à Moïse, l’homme de Dieu, à mon sujet et au tien, lorsque nous étions à Qadesh-Barné.
7 Negyvenesztendős voltam, amikor Mózes, az Úr szolgája elküldött engem Kádes-Barneából, hogy vegyem szemügyre ezt a földet, és én azt jelentettem neki, amit a leghelyesebbnek láttam.	7 J’avais 40 ans lorsque Moïse, le serviteur de Yahvé, m’envoya de Qadesh-Barné pour reconnaître le pays, et je lui ai fait mon rapport en toute sincérité.
8 Azok a testvéreim, akik feljöttek velem, elcsüggesztették a nép szívét: én azonban teljesen követtem az Urat, az én Istenemet.	8 Alors que mes frères qui étaient montés avec moi décourageaient le peuple, je suis resté fidèle à Yahvé mon Dieu.
9 Erre megesküdött Mózes azon a napon, mondván: ‘Az a föld, amelyet lábad taposott, a te birtokod és fiaid birtoka lesz mindörökké, mert követted az Urat, az én Istenemet.’	9 C’est pourquoi ce jour-là Moïse a fait ce serment: Le pays que ton pied a foulé sera ton héritage et celui de tes descendants pour toujours, parce que tu as suivi fidèlement Yahvé mon Dieu.
10 Nos, az Úr életben hagyott engem, amint megígérte, mind a mai napig. Negyvenöt esztendeje, hogy az Úr ezt a dolgot mondta Mózesnek, akkor, amikor Izrael a pusztában járt: ma nyolcvanöt esztendős vagyok,	10 Cela fait 45 ans que Yahvé a adressé cette parole à Moïse alors qu’Israël marchait dans le désert, et Yahvé m’a conservé en vie comme il l’avait promis. J’ai maintenant 85 ans,
11 de úgy bírom magamat, mint abban az időben bírtam, amikor kémkedni küldött: az akkori erő máig megvan bennem, mind a harcra, mind a járás-kelésre.	11 mais je suis encore aussi solide qu’au jour où Moïse m’a envoyé. Je suis aussi fort maintenant qu’autrefois, aussi bien pour combattre que pour aller et venir.
12 Add ide tehát nekem azt a hegyet, amelyet az Úr, mint magad is hallottad, ígért, amelyen enakiták, valamint nagy és erős városok vannak: hátha velem lesz az Úr, és el tudom majd törölni őket, amint megígérte nekem.«	12 Donne-moi donc cette montagne dont Yahvé a parlé ce jour-là. Tu l’as entendu toi-même alors: là se trouvent les Anakim, dans leurs villes grandes et fortifiées, mais Yahvé sera avec moi et je réussirai à les chasser comme Yahvé l’a dit.
13 Megáldotta erre őt Józsue és neki adta Hebront birtokul,	13 Josué bénit Caleb fils de Yéfouné et lui donna Hébron en héritage.
14 s attól kezdve Hebron a kenizita Kálebé, Jefóne fiáé lett mind a mai napig, mert ő követte az Urat, Izrael Istenét. –	14 C’est pour cela qu’Hébron a fait partie jusqu’à ce jour de l’héritage de Caleb, fils de Yéfouné le Kénizite, car il avait suivi fidèlement Yahvé, le Dieu d’Israël.
15 Hebront azelőtt Kirját-Arbénak hívták; ott fekszik Ádám, az enakiták legnagyobbika. – Ekkor már nyugta volt a földnek a harcoktól.	15 Hébron s’appelait autrefois Kiryat-Arba (cet Arba était en effet le grand homme des Anakim); et avec cela le pays se reposa de la guerre.