Második levél a korintusiaknak 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Azt tettem fel magamban, hogy nem megyek ismét szomorúsággal hozzátok.	1 But I determined this with myself, not to come to you again in sorrow.
2 Mert ha én megszomorítlak titeket, ugyan ki az, aki megörvendeztet engem, ha az nem, akit én megszomorítok?	2 For if I make you sorrowful, who is he then that can make me glad, but the same who is made sorrowful by me?
3 És arról a dologról is azért írtam nektek, hogy amikor majd odamegyek, ne érjen engem szomorúság azok miatt, akiknek örülnöm kellene, mert meggyőződésem mindnyájatokról, hogy az én örömöm mindnyájatok öröme.	3 And I wrote this same to you; that I may not, when I come, have sorrow upon sorrow, from them of whom I ought to rejoice: having confidence in you all, that my joy is the joy of you all.
4 Hiszen szívemnek nagy szorongattatásából és aggodalmából írtam nektek sok könnyhullatás közepette, nem azért, hogy szomorúságot okozzak nektek, hanem hogy megismerjétek, milyen szeretettel vagyok elsősorban irántatok.	4 For out of much affliction and anguish of heart, I wrote to you with many tears: not that you should be made sorrowful: but that you might know the charity I have more abundantly towards you.
5 Ha nekem valaki szomorúságot okozott, nem engem szomorított meg, hanem részben, hogy ne túlozzak, mindnyájatokat.	5 And if any one have caused grief, he hath not grieved me; but in part, that I may not burden you all.
6 Elég az ilyennek az a büntetés, amely a többség részéről érte.	6 To him who is such a one, this rebuke is sufficient, which is given by many:
7 Most pedig, éppen ellenkezőleg, inkább bocsássatok meg neki, és vigasztaljátok meg, hogy a nagyon mély bánat valamiképpen el ne eméssze őt.	7 So that on the contrary, you should rather forgive him and comfort him, lest perhaps such a one be swallowed up with overmuch sorrow.
8 Éppen ezért kérlek titeket, tanúsítsatok iránta szeretetet.	8 Wherefore, I beseech you, that you would confirm your charity towards him.
9 Hiszen azért is írtam, hogy próbára tegyelek titeket, és megtudjam, vajon mindenben engedelmesek vagytok-e?	9 For to this end also did I write, that I may know the experiment of you, whether you be obedient in all things.
10 Akinek pedig ti megbocsátotok valamit, annak én is megbocsátok; mert én is, amikor megbocsátottam, ha volt mit megbocsátanom, azt értetek tettem Krisztus színe előtt,	10 And to whom you have pardoned any thing, I also. For, what I have pardoned, if I have pardoned any thing, for your sakes have I done it in the person of Christ.
11 hogy be ne hálózzon minket a sátán, mert nem ismeretlenek előttünk az ő szándékai.	11 That we be not overreached by Satan. For we are not ignorant of his devices.
12 Amikor Troászba érkeztem Krisztus evangéliumának hirdetésére, bár a kapu nyitva volt előttem az Úrban,	12 And when I was come to Troas for the gospel of Christ, and a door was opened unto me in the Lord,
13 nem volt nyugalma lelkemnek, mert nem találtam ott Títusz testvéremet, azért búcsút vettem tőlük, és Makedóniába mentem.	13 I had no rest in my spirit, because I found not Titus my brother; but bidding them farewell, I went into Macedonia.
14 De hála legyen Istennek, aki mindig diadalra segít minket Krisztusban, és az ő ismeretének jó illatát minden helyen elterjeszti általunk!	14 Now thanks be to God, who always maketh us to triumph in Christ Jesus, and manifesteth the odour of his knowledge by us in every place.
15 Mert Krisztus jó illata vagyunk az Istenért azok közt, akik üdvözülnek, és azok közt is, akik elvesznek.	15 For we are the good odour of Christ unto God, in them that are saved, and in them that perish.
16 Ezeknek halált hozó halotti szag, azoknak pedig az élet éltető illata. De ki alkalmas erre?	16 To the one indeed the odour of death unto death: but to the others the odour of life unto life. And for these things who is so sufficient?
17 Mert mi nem vagyunk olyanok, mint igen sokan, akik meghamisítják Isten igéjét, hanem őszintén, mintegy Istenből beszélünk, Isten előtt, Krisztusban.	17 For we are not as many, adulterating the word of God; but with sincerity, but as from God, before God, in Christ we speak.