Első levél a korintusiaknak 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, és amelyben álltok.	1 Notum autem vobis facio, fratres, Evangelium, quod prædicavi vobis, quod et accepistis, in quo et statis,
2 Általa üdvözülni is fogtok, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek, különben hiába lettetek volna hívőkké.	2 per quod et salvamini : qua ratione prædicaverim vobis, si tenetis, nisi frustra credidistis.
3 Mert mindenekelőtt azt adtam át nektek, amit én is kaptam: hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint,	3 Tradidi enim vobis in primis quod et accepi : quoniam Christus mortuus est pro peccatis nostris secundum Scripturas :
4 eltemették, és harmadnapon feltámadt, az Írások szerint.	4 et quia sepultus est, et quia resurrexit tertia die secundum Scripturas :
5 Megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek.	5 et quia visus est Cephæ, et post hoc undecim :
6 Azután megjelent több, mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben még élnek, egyesek pedig elszenderültek.	6 deinde visus est plus quam quingentis fratribus simul : ex quibus multi manent usque adhuc, quidam autem dormierunt :
7 Azután megjelent Jakabnak, majd valamennyi apostolnak.	7 deinde visus est Jacobo, deinde Apostolis omnibus :
8 Mindnyájuk után pedig mint koraszülöttnek, megjelent nekem is.	8 novissime autem omnium tamquam abortivo, visus est et mihi.
9 Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, arra sem vagyok méltó, hogy apostolnak nevezzenek, mert üldöztem Isten egyházát.	9 Ego enim sum minimus Apostolorum, qui non sum dignus vocari Apostolus, quoniam persecutus sum ecclesiam Dei.
10 De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, és nekem juttatott kegyelme nem volt hiábavaló. Sőt, valamennyiüknél többet munkálkodtam, bár nem én, hanem Isten kegyelme velem együtt.	10 Gratia autem Dei sum id quod sum, et gratia ejus in me vacua non fuit, sed abundantius illis omnibus laboravi : non ego autem, sed gratia Dei mecum :
11 Tehát akár én, akár ők, így hirdetjük, és ti így lettetek hívőkké.	11 sive enim ego, sive illi : sic prædicamus, et sic credidistis.
12 Ha tehát Krisztusról az hirdetjük, hogy a halottak közül feltámadt, hogyan mondják egyesek közületek, hogy nincs halottak feltámadása?	12 Si autem Christus prædicatur quod resurrexit a mortuis, quomodo quidam dicunt in vobis, quoniam resurrectio mortuorum non est ?
13 Mert ha nincs halottak feltámadása, akkor Krisztus sem támadt fel!	13 Si autem resurrectio mortuorum non est : neque Christus resurrexit.
14 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, és hiábavaló a ti hitetek is.	14 Si autem Christus non resurrexit, inanis est ergo prædicatio nostra, inanis est et fides vestra :
15 Sőt, Isten hamis tanúinak is bizonyulunk, mert tanúságot tettünk Isten ellen, hogy feltámasztotta Krisztust, pedig nem is támasztotta fel, ha a halottak valóban nem támadnak fel.	15 invenimur autem et falsi testes Dei : quoniam testimonium diximus adversus Deum quod suscitaverit Christum, quem non suscitavit, si mortui non resurgunt.
16 Mert ha a halottak nem támadnak fel, Krisztus sem támadt fel.	16 Nam si mortui non resurgunt, neque Christus resurrexit.
17 Ha pedig Krisztus nem támadt fel, hiábavaló a ti hitetek, és még mindig bűneitekben vagytok.	17 Quod si Christus non resurrexit, vana est fides vestra : adhuc enim estis in peccatis vestris.
18 Sőt, akkor azok is, akik Krisztusban elszenderültek, elvesztek.	18 Ergo et qui dormierunt in Christo, perierunt.
19 Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, nyomorultabbak vagyunk minden más embernél.	19 Si in hac vita tantum in Christo sperantes sumus, miserabiliores sumus omnibus hominibus.
20 Krisztus azonban feltámadt a halottak közül, mint az elszenderültek zsengéje.	20 Nunc autem Christus resurrexit a mortuis primitiæ dormientium,
21 Mert amint egy ember által lett a halál, úgy egy ember által lett a halottak feltámadása is.	21 quoniam quidem per hominem mors, et per hominem resurrectio mortuorum.
22 Amint ugyanis Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan életre fognak kelni.	22 Et sicut in Adam omnes moriuntur, ita et in Christo omnes vivificabuntur.
23 Mindenki a maga rendje szerint: elsőként Krisztus; azután azok, akik Krisztuséi, az ő eljövetelekor.	23 Unusquisque autem in suo ordine, primitiæ Christus : deinde ii qui sunt Christi, qui in adventu ejus crediderunt.
24 Azután jön a vég, amikor majd átadja az uralmat az Atyaistennek, miután megsemmisített minden fejedelemséget, minden hatalmasságot és erőt.	24 Deinde finis : cum tradiderit regnum Deo et Patri, cum evacuaverit omnem principatum, et potestatem, et virtutem.
25 Mert addig kell neki uralkodnia, amíg ellenségeit mind a lába alá nem veti .	25 Oportet autem illum regnare donec ponat omnes inimicos sub pedibus ejus.
26 Mint utolsó ellenséget, a halált semmisíti meg,	26 Novissima autem inimica destruetur mors : omnia enim subjecit pedibus ejus. Cum autem dicat :
27 mert mindent lába alá vetett. Amikor azonban ezt mondja: »Minden alá van vetve« , kétségtelenül kivétel az, aki mindent alávetett neki.	27 Omnia subjecta sunt ei, sine dubio præter eum qui subjecit ei omnia.
28 Mikor pedig minden alá lesz vetve neki, akkor a Fiú maga is aláveti magát annak, aki mindent alávetett neki, hogy Isten legyen minden mindenben.	28 Cum autem subjecta fuerint illi omnia : tunc et ipse Filius subjectus erit ei, qui subjecit sibi omnia, ut sit Deus omnia in omnibus.
29 Hisz különben mit csinálnak azok, akik megkeresztelkednek a halottakért? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednének meg értük?	29 Alioquin quid facient qui baptizantur pro mortuis, si omnino mortui non resurgunt ? ut quid et baptizantur pro illis ?
30 Miért tesszük ki mi is magunkat veszélynek minden órában?	30 ut quid et nos periclitamur omni hora ?
31 Nap mint nap meghalok, olyan igaz ez, testvérek, mint a veletek való dicsekvésem Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.	31 Quotidie morior per vestram gloriam, fratres, quam habeo in Christo Jesu Domino nostro.
32 Ha – emberileg szólva – vadállatokkal küzdöttem Efezusban, mit használ nekem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor csak »együnk és igyunk, mert holnap meghalunk« .	32 Si secundum hominem ad bestias pugnavi Ephesi, quid mihi prodest, si mortui non resurgunt ? Manducemus, et bibamus, cras enim moriemur.
33 Ne engedjétek magatokat félrevezetni: »A gonosz társaság megrontja a jó erkölcsöt.«	33 Nolite seduci : corrumpunt mores bonos colloquia mala.
34 Józanodjatok ki teljesen, és ne vétkezzetek! Némelyek ugyanis nem ismerik Istent. Azért mondom ezt, hogy szégyelljétek magatokat!	34 Evigilate justi, et nolite peccare : ignorantiam enim Dei quidam habent, ad reverentiam vobis loquor.
35 Azt mondhatná azonban valaki: »Hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testtel jönnek majd elő?«	35 Sed dicet aliquis : Quomodo resurgunt mortui ? qualive corpore venient ?
36 Balga! Amit vetsz, nem kel életre, ha előbb meg nem hal.	36 Insipiens, tu quod seminas non vivificatur, nisi prius moriatur :
37 És amikor vetsz, nem a leendő növényt veted el, hanem a puszta magot, például a búzáét vagy másét.	37 et quod seminas, non corpus, quod futurum est, seminas, sed nudum granum, ut puta tritici, aut alicujus ceterorum.
38 Isten pedig alakot ad annak, amint akarja, mégpedig minden egyes magnak saját alakot.	38 Deus autem dat illi corpus sicut vult : ut unicuique seminum proprium corpus.
39 Nem minden test ugyanaz a test, hanem más az embereké, és más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké.	39 Non omnis caro, eadem caro : sed alia quidem hominum, alia vero pecorum, alia volucrum, alia autem piscium.
40 És vannak égi testek és földi testek, de más az égiek fényessége, és más a földieké.	40 Et corpora cælestia, et corpora terrestria : sed alia quidem cælestium gloria, alia autem terrestrium.
41 Más a fényessége a napnak, más a fényessége a holdnak, és más a fényessége a csillagoknak. Mindegyik csillag különbözik fényességben a másik csillagtól.	41 Alia claritas solis, alia claritas lunæ, et alia claritas stellarum. Stella enim a stella differt in claritate :
42 Így van a halottak feltámadása is: romlandó testet vetnek el, és romolhatatlan test támad fel;	42 sic et resurrectio mortuorum. Seminatur in corruptione, surget in incorruptione.
43 szégyenben vetik el, és dicsőségben támad fel; gyöngeségben vetik el, s erőben támad fel;	43 Seminatur in ignobilitate, surget in gloria : seminatur in infirmitate, surget in virtute :
44 érzéki testet vetnek el, és lelki test támad fel. Ha van érzéki test, van lelki test is.	44 seminatur corpus animale, surget corpus spiritale. Si est corpus animale, est et spiritale, sicut scriptum est :
45 Ezt mondja az Írás is: »Ádám, az első ember élő lénnyé lett« , az utolsó Ádám pedig éltető Lélekké.	45 Factus est primus homo Adam in animam viventem, novissimus Adam in spiritum vivificantem.
46 De nem a lelki az első, hanem az érzéki, csak azután a lelki.	46 Sed non prius quod spiritale est, sed quod animale : deinde quod spiritale.
47 Az első ember a földből való, földi , a második ember a mennyből való.	47 Primus homo de terra, terrenus : secundus homo de cælo, cælestis.
48 Amilyen a földi, olyanok a földiek is, és amilyen a mennyei, olyanok a mennyeiek is.	48 Qualis terrenus, tales et terreni : et qualis cælestis, tales et cælestes.
49 És amint hordtuk a földi ember képét, úgy hordani fogjuk a mennyeinek képét is.	49 Igitur, sicut portavimus imaginem terreni, portemus et imaginem cælestis.
50 Mondom pedig, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten országát, sem a romlandóság nem fogja örökölni a romolhatatlanságot.	50 Hoc autem dico, fratres : quia caro et sanguis regnum Dei possidere non possunt : neque corruptio incorruptelam possidebit.
51 Íme, titkot mondok nektek: Nem fogunk ugyan mindnyájan meghalni, de mindnyájan el fogunk változni:	51 Ecce mysterium vobis dico : omnes quidem resurgemus, sed non omnes immutabimur.
52 hirtelen, egy szempillantás alatt, a végső harsonaszóra, mert megszólal a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlan állapotban, mi pedig elváltozunk.	52 In momento, in ictu oculi, in novissima tuba : canet enim tuba, et mortui resurgent incorrupti : et nos immutabimur.
53 Mert ennek a romlandó testnek romolhatatlanságba kell öltöznie, és ennek a halandó testnek halhatatlanságba kell öltöznie.	53 Oportet enim corruptibile hoc induere incorruptionem : et mortale hoc induere immortalitatem.
54 Amikor pedig ez a romlandó test romolhatatlanságba öltözik, és ez a halandó halhatatlanságba, akkor beteljesedik az ige, amely írva van: »Elnyelte a halált a diadal.	54 Cum autem mortale hoc induerit immortalitatem, tunc fiet sermo, qui scriptus est : Absorpta est mors in victoria.
55 Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?«	55 Ubi est mors victoria tua ? ubi est mors stimulus tuus ?
56 A halál fullánkja a bűn, a bűn ereje pedig a törvény.	56 Stimulus autem mortis peccatum est : virtus vero peccati lex.
57 De hála Istennek, aki megadta nekünk a győzelmet a mi Urunk Jézus Krisztus által.	57 Deo autem gratias, qui dedit nobis victoriam per Dominum nostrum Jesum Christum.
58 Tehát, szeretett testvéreim, legyetek állhatatosak, rendíthetetlenek, tegyetek mindig többet az Úrért, hiszen tudjátok, hogy munkátok nem hiábavaló az Úrban.	58 Itaque fratres mei dilecti, stabiles estote, et immobiles : abundantes in opere Domini semper, scientes quod labor vester non est inanis in Domino.