Evangélium János szerint 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Mindezek után Jézus Galilea, azaz Tibériás tengerén túlra ment.	1 After these things, Jesus traveled across the sea of Galilee, which is the Sea of Tiberias.
2 Nagy sokaság követte őt, mert látták a csodajeleket, amelyeket a betegeken művelt.	2 And a great multitude was following him, for they saw the signs that he was accomplishing toward those who were infirm.
3 Jézus fölment a hegyre, és leült ott tanítványaival.	3 Therefore, Jesus went onto a mountain, and he sat down there with his disciples.
4 Közel volt a Húsvét, a zsidók ünnepe.	4 Now the Passover, the feast day of the Jews, was near.
5 Amikor Jézus fölemelte szemét és látta, hogy nagy sokaság közeledik hozzá, megkérdezte Fülöptől: »Honnan veszünk kenyeret, hogy ehessenek?«	5 And so, when Jesus had lifted up his eyes and had seen that a very great multitude came to him, he said to Philip, “From where should we buy bread, so that these may eat?”
6 Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye őt, mert ő maga tudta, mit akar tenni.	6 But he said this to test him. For he himself knew what he would do.
7 Fülöp azt felelte neki: »Kétszáz dénár árú kenyér sem elég nekik, hogy mindegyiknek csak valami kevés jusson.«	7 Philip answered him, “Two hundred denarii of bread would not be sufficient for each of them to receive even a little.”
8 A tanítványok egyike, András, Simon Péter testvére így szólt:	8 One of his disciples, Andrew, the brother of Simon Peter, said to him:
9 »Van itt egy fiú, akinek van öt árpakenyere és két hala. De mi ez ennyinek?«	9 “There is a certain boy here, who has five barley loaves and two fish. But what are these among so many?”
10 Jézus erre azt mondta: »Telepítsétek le az embereket!« Sok fű volt azon a helyen. Letelepedtek tehát; a férfiak szám szerint mintegy ötezren voltak.	10 Then Jesus said, “Have the men sit down to eat.” Now, there was much grass in that place. And so the men, in number about five thousand, sat down to eat.
11 Jézus pedig fogta a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta a letelepülteknek. Ugyanígy a halakból is adott, amennyit akartak.	11 Therefore, Jesus took the bread, and when he had given thanks, he distributed it to those who were sitting down to eat; similarly also, from the fish, as much as they wanted.
12 Miután jóllaktak, azt mondta tanítványainak: »Szedjétek föl a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne vesszen!«	12 Then, when they were filled, he said to his disciples, “Gather the fragments that are left over, lest they be lost.”
13 Összeszedték tehát, és az öt árpakenyér darabjaiból, ami megmaradt az étkezők után, tizenkét kosarat töltöttek meg.	13 And so they gathered, and they filled twelve baskets with the fragments of the five barley loaves, which were left over from those who had eaten.
14 Az emberek pedig, látva a csodajelet, amelyet művelt, azt mondták: »Bizonyára ez az a próféta, aki eljön a világra!«	14 Therefore, those men, when they had seen that Jesus had accomplished a sign, they said, “Truly, this one is the Prophet who is to come into the world.”
15 Amikor Jézus észrevette, hogy arra készülnek, hogy megragadják és királlyá tegyék, ismét visszavonult a hegyre, egészen egyedül.	15 And so, when he realized that they were going to come and take him away and make him king, Jesus fled back to the mountain, by himself alone.
16 Miután beesteledett, tanítványai lementek a tengerre.	16 Then, when evening arrived, his disciples descended to the sea.
17 Beszálltak a bárkába, és elindultak a tengeren túlra, Kafarnaumba. Besötétedett már, de Jézus még mindig nem ment oda hozzájuk.	17 And when they had climbed into a boat, they went across the sea to Capernaum. And darkness had now arrived, and Jesus had not returned to them.
18 Mivel nagy szél támadt, a tenger háborgott.	18 Then the sea was stirred up by a great wind that was blowing.
19 Amikor mintegy huszonöt vagy harminc stádiumnyira hajóztak, látták, hogy Jézus a tengeren járva a bárkához közeledik, és megrémültek.	19 And so, when they had rowed about twenty-five or thirty stadia, they saw Jesus walking on the sea, and drawing near to the boat, and they were afraid.
20 Ő pedig így szólt hozzájuk: »Én vagyok, ne féljetek!«	20 But he said to them: “It is I. Do not be afraid.”
21 Fel akarták őt venni a bárkába, de a bárka azonnal a parthoz érkezett, ahová tartottak.	21 Therefore, they were willing to receive him into the boat. But immediately the boat was at the land to which they were going.
22 Másnap a tömeg, amely a tengeren túl állt, észrevette, hogy csak egy bárka volt ott, és hogy Jézus nem szállt be tanítványaival a bárkába, a tanítványai egyedül távoztak el.	22 On the next day, the crowd which was standing across the sea saw that there were no other small boats in that place, except one, and that Jesus had not entered into the boat with his disciples, but that his disciples had departed alone.
23 Jöttek viszont Tibériásból más bárkák annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután az Úr hálát adott.	23 Yet truly, other boats came over from Tiberias, next to the place where they had eaten the bread after the Lord gave thanks.
24 Amikor tehát a sokaság meglátta, hogy nincs ott sem Jézus, sem a tanítványai, beszálltak a bárkákba, és Jézust keresve Kafarnaumba mentek.	24 Therefore, when the crowd had seen that Jesus was not there, nor his disciples, they climbed into the small boats, and they went to Capernaum, seeking Jesus.
25 Amikor megtalálták őt a tengeren túl, azt mondták neki: »Rabbi, mikor jöttél ide?«	25 And when they had found him across the sea, they said to him, “Rabbi, when did you come here?”
26 Jézus azt felelte: »Bizony, bizony mondom nektek: Kerestek engem, de nem azért, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyerekből és jóllaktatok.	26 Jesus answered them and said: “Amen, amen, I say to you, you seek me, not because you have seen signs, but because you have eaten from the bread and were satisfied.
27 Ne azért az eledelért fáradozzatok, amely veszendő, hanem azért az eledelért, amely megmarad az örök életre, amelyet majd az Emberfia ad nektek. Őt ugyanis az Atyaisten jelölte meg.«	27 Do not work for food that perishes, but for that which endures to eternal life, which the Son of man will give to you. For God the Father has sealed him.”
28 Erre azt kérdezték tőle: »Mit tegyünk, hogy Isten tetteit cselekedjük?«	28 Therefore, they said to him, “What should we do, so that we may labor in the works of God?”
29 Jézus azt felelte: »Isten tette az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.«	29 Jesus responded and said to them, “This is the work of God, that you believe in him whom he sent.”
30 Erre megkérdezték tőle: »Milyen jelet viszel végbe, hogy lássuk és higgyünk neked? Mit cselekszel?	30 And so they said to him: “Then what sign will you do, so that we may see it and believe in you? What will you work?
31 Atyáink mannát ettek a pusztában, amint írva van: ‘A mennyből adott nekik kenyeret enni’« .	31 Our fathers ate manna in the desert, just as it has been written, ‘He gave them bread from heaven to eat.’ ”
32 Jézus ezt válaszolta: »Bizony, bizony mondom nektek: Nem Mózes adott nektek mennyből való kenyeret, hanem az én Atyám adja nektek az igazi mennyből való kenyeret.	32 Therefore, Jesus said to them: “Amen, amen, I say to you, Moses did not give you bread from heaven, but my Father gives you the true bread from heaven.
33 Mert az Isten kenyere az, amely a mennyből szállott le, és életet ad a világnak.«	33 For the bread of God is he who descends from heaven and gives life to the world.”
34 Ekkor azt mondták neki: »Uram, mindenkor add nekünk ezt a kenyeret!«	34 And so they said to him, “Lord, give us this bread always.”
35 Jézus azt felelte nekik: »Én vagyok az élet kenyere. Aki hozzám jön, nem fog éhezni, és aki bennem hisz, sohasem szomjazik meg.	35 Then Jesus said to them: “I am the bread of life. Whoever comes to me shall not hunger, and whoever believes in me shall never thirst.
36 De mondtam nektek, hogy bár láttatok engem, mégsem hisztek.	36 But I say to you, that even though you have seen me, you do not believe.
37 Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el,	37 All that the Father gives to me shall come to me. And whoever comes to me, I will not cast out.
38 mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem.	38 For I descended from heaven, not to do my own will, but the will of him who sent me.
39 Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon.	39 Yet this is the will of the Father who sent me: that I should lose nothing out of all that he has given to me, but that I should raise them up on the last day.
40 Mert Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon.«	40 So then, this is the will of my Father who sent me: that everyone who sees the Son and believes in him may have eternal life, and I will raise him up on the last day.”
41 A zsidók ekkor zúgolódni kezdtek ellene, mivel azt mondta: »Én vagyok a kenyér, aki a mennyből szálltam alá«,	41 Therefore, the Jews murmured about him, because he had said: “I am the living bread, who descended from heaven.”
42 és azt mondták: »Nem Jézus ez, József fia, akinek ismerjük apját és anyját? Hogyan mondja most: ‘A mennyből szálltam alá’?«	42 And they said: “Is this not Jesus, the son of Joseph, whose father and mother we know? Then how can he say: ‘For I descended from heaven?’ ”
43 Jézus azt válaszolta nekik: »Ne zúgolódjatok egymás közt!	43 And so Jesus responded and said to them: “Do not choose to murmur among yourselves.
44 Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza; és én feltámasztom őt az utolsó napon.	44 No one is able to come to me, unless the Father, who has sent me, has drawn him. And I will raise him up on the last day.
45 Meg van írva a prófétáknál: ‘Mindnyájan Isten tanítványai lesznek’ . Mindaz, aki az Atyát hallgatta és elfogadta tanítását, hozzám jön.	45 It has been written in the Prophets: ‘And they shall all be taught by God.’ Everyone who has listened and learned from the Father comes to me.
46 Nem mintha az Atyát látta volna valaki: csak az látta az Atyát, aki Istentől való.	46 Not that anyone has seen the Father, except he who is from God; this one has seen the Father.
47 Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz, annak örök élete van.	47 Amen, amen, I say to you, whoever believes in me has eternal life.
48 Én vagyok az élet kenyere.	48 I am the bread of life.
49 Atyáitok mannát ettek a pusztában és meghaltak.	49 Your fathers ate manna in the desert, and they died.
50 Ez a mennyből alászállott kenyér, hogy aki ebből eszik, ne haljon meg.	50 This is the bread which descends from heaven, so that if anyone will eat from it, he may not die.
51 Én vagyok az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él. A kenyér pedig, amelyet majd én adok, az én testem a világ életéért.«	51 I am the living bread, who descended from heaven.
52 Vitatkozni kezdtek erre a zsidók egymás közt, és ezt kérdezték: »Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?«	52 If anyone eats from this bread, he shall live in eternity. And the bread that I will give is my flesh, for the life of the world.”
53 Jézus azt felelte nekik: »Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet tibennetek.	53 Therefore, the Jews debated among themselves, saying, “How can this man give us his flesh to eat?”
54 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon.	54 And so, Jesus said to them: “Amen, amen, I say to you, unless you eat the flesh of the Son of man and drink his blood, you will not have life in you.
55 Mert az én testem valóságos étel, és az én vérem valóságos ital.	55 Whoever eats my flesh and drinks my blood has eternal life, and I will raise him up on the last day.
56 Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne.	56 For my flesh is true food, and my blood is true drink.
57 Amint engem küldött az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy aki engem eszik, az is általam él.	57 Whoever eats my flesh and drinks my blood abides in me, and I in him.
58 Ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá. Nem olyan, mint amit az atyák ettek és meghaltak; aki ezt a kenyeret eszi, örökké élni fog.«	58 Just as the living Father has sent me and I live because of the Father, so also whoever eats me, the same shall live because of me.
59 Ezeket mondta Kafarnaumban, amikor a zsinagógában tanított.	59 This is the bread that descends from heaven. It is not like the manna that your fathers ate, for they died. Whoever eats this bread shall live forever.”
60 Amikor ezt meghallották, a tanítványai közül sokan azt mondták: »Kemény beszéd ez! Ki hallgathatja ezt?«	60 He said these things when he was teaching in the synagogue at Capernaum.
61 Jézus tudta magában, hogy tanítványai emiatt zúgolódnak, ezért azt mondta nekik: »Megbotránkoztat ez titeket?	61 Therefore, many of his disciples, upon hearing this, said: “This saying is difficult,” and, “Who is able to listen to it?”
62 Hát ha majd látjátok az Emberfiát fölmenni oda, ahol azelőtt volt?	62 But Jesus, knowing within himself that his disciples were murmuring about this, said to them: “Does this offend you?
63 A Lélek az, ami éltet, a test nem használ semmit. Az igék, amelyeket én mondtam nektek, Lélek és élet.	63 Then what if you were to see the Son of man ascending to where he was before?
64 De vannak közületek egyesek, akik nem hisznek.« Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és hogy ki fogja őt elárulni.	64 It is the Spirit who gives life. The flesh does not offer anything of benefit. The words that I have spoken to you are spirit and life.
65 Majd hozzátette: »Ezért mondtam nektek: Senki nem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.«	65 But there are some among you who do not believe.” For Jesus knew from the beginning who were unbelieving and which one would betray him.
66 Ettől fogva a tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és már nem jártak vele.	66 And so he said, “For this reason, I said to you that no one is able to come to me, unless it has been given to him by my Father.”
67 Jézus azért így szólt a tizenkettőhöz: »Talán ti is el akartok menni?«	67 After this, many of his disciples went back, and they no longer walked with him.
68 Simon Péter azt felelte: »Uram, kihez mennénk? Az örök élet igéi a tieid.	68 Therefore, Jesus said to the twelve, “Do you also want to go away?”
69 Mi hittünk, és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.«	69 Then Simon Peter answered him: “Lord, to whom would we go? You have the words of eternal life.
70 Jézus azt felelte nekik: »Nem tizenkettőt választottam ki közületek? Egy közületek mégis ördög.«	70 And we have believed, and we recognize that you are the Christ, the Son of God.”
71 Ezt pedig Júdásra, az iskarióti Simon fiára értette, mert ez árulója lett, egy a tizenkettő közül.	71 Jesus answered them: “Have I not chosen you twelve? And yet one among you is a devil.”
	72 Now he was speaking about Judas Iscariot, the son of Simon. For this one, even though he was one of the twelve, was about to betray him.