Második Törvénykönyv 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Elment tehát Mózes és elmondta mindezeket az igéket egész Izraelnek.	1 Abiit itaque Moyses, et locutus est omnia verba hæc ad universum Israël,
2 Aztán ezt mondta nekik: »Százhúsz esztendős vagyok immár; nem járhatok többé ki és be, legfőképpen azért nem, mert az Úr azt mondta nekem: ‘Nem mégy át ezen a Jordánon.’	2 et dixit ad eos : Centum viginti annorum sum hodie ; non possum ultra egredi et ingredi, præsertim cum et Dominus dixerit mihi : Non transibis Jordanem istum.
3 Az Úr, a te Istened megy át tehát előtted, s ő majd eltörli ezeket a nemzeteket előled, úgyhogy örökükbe léphetsz, és átmegy előtted Józsue, miként az Úr mondta.	3 Dominus ergo Deus tuus transibit ante te : ipse delebit omnes gentes has in conspectu tuo, et possidebis eas : et Josue iste transibit ante te, sicut locutus est Dominus.
4 Úgy fog tenni az Úr ezekkel a népekkel, mint ahogy Szihonnal és Óggal, az amoriták királyaival s azok földjével tette: el fogja törölni őket.	4 Facietque Dominus eis sicut fecit Sehon et Og regibus Amorrhæorum, et terræ eorum, delebitque eos.
5 Éppen ezért, ha majd őket is a kezetekbe adja, úgy tegyetek velük, ahogy parancsoltam nektek.	5 Cum ergo et hos tradiderit vobis, similiter facietis eis, sicut præcepi vobis.
6 Férfiasan viselkedjetek, legyetek bátrak, ne féljetek, s ne rettegjetek, ha meglátjátok őket, mert az Úr, a te Istened maga vezérel majd téged, s nem marad el tőled, s nem hagy el téged.«	6 Viriliter agite, et confortamini : nolite timere, nec paveatis ad conspectum eorum : quia Dominus Deus tuus ipse est ductor tuus, et non dimittet, nec derelinquet te.
7 Majd előszólította Mózes Józsuét és azt mondta neki egész Izrael előtt: »Légy erős és bátor, mert te viszed be ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött az Úr, hogy atyáiknak adja, s te sorsolod ki azt közöttük.	7 Vocavitque Moyses Josue, et dixit ei coram omni Israël : Confortare, et esto robustus : tu enim introduces populum istum in terram, quam daturum se patribus eorum juravit Dominus, et tu eam sorte divides.
8 Az Úr, aki vezérel titeket, maga lesz veled: nem marad el tőled, s nem hagy el téged, ne félj és ne rettegj.«	8 Et Dominus qui ductor est vester, ipse erit tecum : non dimittet, nec derelinquet te : noli timere, nec paveas.
9 Miután Mózes megírta ezt a törvényt, odaadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségének ládáját hordozni szokták, s Izrael minden vénének	9 Scripsit itaque Moyses legem hanc, et tradidit eam sacerdotibus filiis Levi, qui portabant arcam fœderis Domini, et cunctis senioribus Israël.
10 és megparancsolta nekik: »Hétesztendőnként, az elengedés esztendejében, a sátrak ünnepén,	10 Præcepitque eis, dicens : Post septem annos, anno remissionis, in solemnitate tabernaculorum,
11 amikor mindenki eljön Izraelből, hogy megjelenjék az Úr, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet majd az Úr kiválaszt, olvasd fel ennek a törvénynek az igéit egész Izrael előtt fülük hallatára.	11 convenientibus cunctis ex Israël, ut appareant in conspectu Domini Dei tui in loco quem elegerit Dominus, leges verba legis hujus coram omni Israël, audientibus eis,
12 Gyűjtsd egybe az egész népet, a férfiakat, az asszonyokat, a gyermekeket s a jövevényeket, akik kapuidon belül tartózkodnak, hogy hallják és megtanulják, s féljék az Urat, a ti Isteneteket, s megtartsák, s teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét.	12 et in unum omni populo congregato, tam viris quam mulieribus, parvulis, et advenis, qui sunt intra portas tuas : ut audientes discant, et timeant Dominum Deum vestrum, et custodiant, impleantque omnes sermones legis hujus.
13 Gyermekeik is, akik most még nem ismerik, hallják, hogy féljék az Urat, az ő Istenüket minden időben, míg csak élnek azon a földön, amelynek elfoglalására átkelsz a Jordánon.«	13 Filii quoque eorum qui nunc ignorant, ut audire possint, et timeant Dominum Deum suum cunctis diebus quibus versantur in terra, ad quam vos, Jordane transmisso, pergitis obtinendam.
14 Majd azt mondta az Úr Mózesnek: »Íme, közel van halálod napja. Hívd elő Józsuét, s álljatok fel a bizonyság sátrában, hogy közöljem vele megbízásomat.« Elment tehát Mózes és Józsue, s felálltak a bizonyság sátrában.	14 Et ait Dominus ad Moysen : Ecce prope sunt dies mortis tuæ : voca Josue, et state in tabernaculo testimonii, ut præcipiam ei. Abierunt ergo Moyses et Josue, et steterunt in tabernaculo testimonii :
15 Akkor ott megjelent az Úr egy felhőoszlopban, amely megállt a sátor ajtajában.	15 apparuitque Dominus ibi in columna nubis, quæ stetit in introitu tabernaculi.
16 Az Úr ezt mondta Mózesnek: »Íme, ha te majd aludni térsz atyáidhoz, ez a nép felkel, s paráználkodni fog annak a földnek idegen isteneivel, amelyre lakni megy, s ott elhagy engem, s megszegi azt a szövetséget, amelyet vele kötöttem.	16 Dixitque Dominus ad Moysen : Ecce tu dormies cum patribus tuis, et populus iste consurgens fornicabitur post deos alienos in terra, ad quam ingreditur ut habitet in ea : ibi derelinquet me, et irritum faciet fœdus, quod pepigi cum eo.
17 Ezért akkor majd felgerjed ellene haragom, s elhagyom őt és elrejtem arcomat előle, s martalékká válik, s mindenféle baj és szorongatás éri, úgyhogy akkor majd mondani fogja: ‘Nyilván azért értek engem ezek a bajok, mert Isten nincs velem!’	17 Et irascetur furor meus contra eum in die illo : et derelinquam eum, et abscondam faciem meam ab eo, et erit in devorationem : invenient eum omnia mala et afflictiones, ita ut dicat in illo die : Vere quia non est Deus mecum, invenerunt me hæc mala.
18 Én azonban akkor teljesen elrejtem és elfedem arcomat előle mindazon gonoszság miatt, amelyet elkövetett, mivel más isteneket követett.	18 Ego autem abscondam, et celabo faciem meam in die illo propter omnia mala, quæ fecit, quia secutus est deos alienos.
19 Nos tehát, írjátok le magatoknak a következő éneket, s tanítsátok meg rá Izrael fiait, hogy betéve tudják és a szájukkal énekeljék, s ez az ének tanúbizonyságul szolgáljon nekem Izrael fiai ellen.	19 Nunc itaque scribite vobis canticum istud, et docete filios Israël : ut memoriter teneant, et ore decantent, et sit mihi carmen istud pro testimonio inter filios Israël.
20 Beviszem őt ugyanis arra a tejjel s mézzel folyó földre, amely felől megesküdtem atyáiknak, de ők, ha majd esznek, jóllaknak és meghíznak, más istenekhez fognak fordulni és azoknak szolgálni, engem pedig elvetnek és szövetségemet megszegik.	20 Introducam enim eum in terram, pro qua juravi patribus ejus, lacte et melle manantem. Cumque comederint, et saturati, crassique fuerint, avertentur ad deos alienos, et servient eis : detrahentque mihi, et irritum facient pactum meum.
21 Ha tehát majd sok baj és szorongatás éri, tegyen tanúságot ellene ez az ének – amelyet nem törölhet el semmiféle feledés sem utódja szájából –, hiszen ismerem gondolatait, miket művel már ma, mielőtt még bevittem volna őt arra a földre, amelyet ígértem neki.«	21 Postquam invenerint eum mala multa et afflictiones, respondebit ei canticum istud pro testimonio, quod nulla delebit oblivio ex ore seminis sui. Scio enim cogitationes ejus, quæ facturus sit hodie, antequam introducam eum in terram, quam ei pollicitus sum.
22 Mózes tehát leírta a következő éneket, s megtanította rá Izrael fiait.	22 Scripsit ergo Moyses canticum, et docuit filios Israël.
23 Majd megparancsolta az Úr Józsuénak, Nún fiának: »Légy erős és bátor, mert te vezeted be Izrael fiait arra földre, amelyet ígértem és én veled leszek.«	23 Præcepitque Dominus Josue filio Nun, et ait : Confortare, et esto robustus : tu enim introduces filios Israël in terram, quam pollicitus sum, et ego ero tecum.
24 Amikor aztán Mózes teljesen leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit,	24 Postquam ergo scripsit Moyses verba legis hujus in volumine, atque complevit,
25 megparancsolta a levitáknak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák:	25 præcepit Levitis, qui portabant arcam fœderis Domini, dicens :
26 »Vegyétek ezt a könyvet és tegyétek az Úr, a ti Istenetek szövetségládája mellé, hogy ott bizonyságul szolgáljon ellened.	26 Tollite librum istum, et ponite eum in latere arcæ fœderis Domini Dei vestri : ut sit ibi contra te in testimonium.
27 Ismerem ugyanis ellenszegülésedet és nyakasságodat. Még éltemben és veletek jártomban is mindig ellene szegültetek az Úrnak: mennyivel inkább, ha meghalok!	27 Ego enim scio contentionem tuam, et cervicem tuam durissimam. Adhuc vivente me et ingrediente vobiscum, semper contentiose egistis contra Dominum : quanto magis cum mortuus fuero ?
28 Gyűjtsétek elém törzsről-törzsre valamennyi véneteket és elöljárótokat, hadd mondjam el fülük hallatára ezeket az igéket, s hadd hívjam bizonyságul ellenük az eget és a földet,	28 Congregate ad me omnes majores natu per tribus vestras, atque doctores, et loquar audientibus eis sermones istos, et invocabo contra eos cælum et terram.
29 hiszen tudom, hogy halálom után gonoszul fogtok cselekedni, s hamar letértek arról az útról, amelyet meghagytam nektek, miért is utolérnek titeket a bajok az idők folyamán, amikor azt teszitek, ami gonosz az Úr színe előtt, hogy ingereljétek őt kezetek műveivel.«	29 Novi enim quod post mortem meam inique agetis, et declinabitis cito de via, quam præcepi vobis : et occurrent vobis mala in extremo tempore, quando feceritis malum in conspectu Domini, ut irritetis eum per opera manuum vestrarum.
30 Erre elmondta Mózes Izrael egész gyülekezetének hallatára a következő ének szavait egészen végig.	30 Locutus est ergo Moyses, audiente universo cœtu Israël, verba carminis hujus, et ad finem usque complevit.