Második Törvénykönyv 25

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Ha per támad az emberek között, s a bírákhoz fordulnak, akkor annak, akit igaznak találnak, adjanak igazat, akit pedig vétkesnek, azt ítéljék vétkesnek.	1 Si fuerit causa inter aliquos, et interpellaverint judices : quem justum esse perspexerint, illi justitiæ palmam dabunt : quem impium, condemnabunt impietatis.
2 Ha a vétkest verésre találják méltónak, akkor saját jelenlétükben húzassák le és veressék meg. A vétek nagyságához igazodjék az ütések száma,	2 Sin autem eum, qui peccavit, dignum viderint plagis : prosternent, et coram se facient verberari. Pro mensura peccati erit et plagarum modus :
3 úgy azonban, hogy a negyvenes számot meg ne haladják, hogy ne rútul megszaggatva távozzék testvéred szemed elől.	3 ita dumtaxat, ut quadragenarium numerum non excedant : ne fœde laceratus ante oculos tuos abeat frater tuus.
4 Ne kösd be az ökör száját, amikor gabonádat nyomtatja a szérűn.	4 Non ligabis os bovis terentis in area fruges tuas.
5 Ha a fivérek együtt laknak, s az egyik közülük meghal a nélkül, hogy fia lenne, akkor az elhunytnak a felesége ne menjen máshoz feleségül, hanem férjének fivére vegye el és támasszon utódot fivérének,	5 Quando habitaverint fratres simul, et unus ex eis absque liberis mortuus fuerit, uxor defuncti non nubet alteri : sed accipiet eam frater ejus, et suscitabit semen fratris sui :
6 s az asszonytól származó elsőszülött fiút nevezze el fivére nevére, hogy ki ne töröltessék annak neve Izraelből.	6 et primogenitum ex ea filium nomine illius appellabit, ut non deleatur nomen ejus ex Israël.
7 Ha azonban nem akarja elvenni fivére feleségét, noha az a törvény szerint őt illeti: akkor menjen el az asszony a város kapujához, s forduljon a vénekhez és mondja: ‘Férjem fivére nem akarja feltámasztani fivére nevét Izraelben, nem akar engem feleségül venni.’	7 Sin autem noluerit accipere uxorem fratris sui, quæ ei lege debetur, perget mulier ad portam civitatis, et interpellabit majores natu, dicetque : Non vult frater viri mei suscitare nomen fratris sui in Israël, nec me in conjugem sumere.
8 Erre azok legott hívassák őt el, s kérdezzék meg. Ha azt feleli: ‘Nem akarom feleségül venni,’	8 Statimque accersiri eum facient, et interrogabunt. Si responderit : Nolo eam uxorem accipere :
9 akkor menjen oda hozzá az asszony a vének előtt, húzza le a sarut a férfi lábáról, s köpjön az arcába és mondja: ‘Így történjék azzal az emberrel, aki nem építi fel fivére házát.’ –	9 accedet mulier ad eum coram senioribus, et tollet calceamentum de pede ejus, spuetque in faciem illius, et dicet : Sic fiet homini, qui non ædificat domum fratris sui.
10 Ezért házát ‘sarujafosztott ember házának’ nevezzék Izraelben.	10 Et vocabitur nomen illius in Israël, Domus discalceati.
11 Ha két férfi között veszekedés támad, s verekedni kezdenek egymással, s az egyiknek a felesége, hogy kiszabadítsa férjét az erősebbiknek a kezéből, kinyújtja kezét, s megragadja ennek szeméremtestét:	11 Si habuerint inter se jurgium viri duo, et unus contra alterum rixari cœperit, volensque uxor alterius eruere virum suum de manu fortioris, miseritque manum, et apprehenderit verenda ejus :
12 vágd le a kezét, meg ne szánd semmiféle könyörületességből.	12 abscides manum illius, nec flecteris super eam ulla misericordia.
13 Ne legyen zacskódban kétféle súlymérték, egy nagyobb meg egy kisebb,	13 Non habebis in sacculo diversa pondera, majus et minus :
14 s ne legyen házadban kétféle űrmérték: egy nagyobb meg egy kisebb:	14 nec erit in domo tua modius major, et minor.
15 Teljes és igaz súlymértéked legyen, s teljes és igaz űrmértéked legyen, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet neked az Úr, a te Istened adni fog,	15 Pondus habebis justum et verum, et modius æqualis et verus erit tibi : ut multo vivas tempore super terram, quam Dominus Deus tuus dederit tibi.
16 mert a te Urad utálja azt, aki ilyesmit tesz, s gyűlöl minden csalárdságot.	16 Abominatur enim Dominus tuus eum qui facit hæc, et aversatur omnem injustitiam.
17 Emlékezz meg arról, mit tettek veled az amalekiták az úton, amikor kijöttél Egyiptomból,	17 Memento quæ fecerit tibi Amalec in via quando egrediebaris ex Ægypto :
18 hogyan vonultak ki ellened, s vágták le sereged utócsapatát, amely elfáradt és elmaradt – amikor te az éhségtől, s a fáradtságtól kimerültél, ők nem félték Istent.	18 quomodo occurrerit tibi, et extremos agminis tui, qui lassi residebant, ceciderit, quando tu eras fame et labore confectus : et non timuerit Deum.
19 Azért tehát, amikor majd nyugalmat ad neked az Úr, a te Istened, s leigáz körös-körül minden nemzetet azon a földön, amelyet ígért neked, töröld el nevüket az ég alól; vigyázz, el ne felejtsd!	19 Cum ergo Dominus Deus tuus dederit tibi requiem, et subjecerit cunctas per circuitum nationes in terra, quam tibi pollicitus est : delebis nomen ejus sub cælo. Cave ne obliviscaris.