Evangélium Lukács szerint 15

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 A vámosok és bűnösök is mindnyájan odamentek hozzá, hogy hallgassák.	1 Now the publicans and sinners drew near unto him to hear him.
2 A farizeusok és az írástudók azonban méltatlankodtak: »Ez bűnösökkel áll szóba és velük eszik.«	2 And the Pharisees and the scribes murmured, saying: This man receiveth sinners, and eateth with them.
3 Akkor ezt a példabeszédet mondta nekik:	3 And he spoke to them this parable, saying:
4 »Ha közületek valakinek száz juha van, és egyet elveszít közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e az elveszett után, amíg meg nem találja?	4 What man of you that hath an hundred sheep: and if he shall lose one of them, doth he not leave the ninety-nine in the desert, and go after that which was lost, until he find it?
5 Amikor megtalálja, örömében vállára veszi,	5 And when he hath found it, lay it upon his shoulders, rejoicing:
6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett juhomat!’	6 And coming home, call together his friends and neighbours, saying to them: Rejoice with me, because I have found my sheep that was lost?
7 Mondom nektek: éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben is egy megtérő bűnös miatt, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akinek nincs szüksége megtérésre.	7 I say to you, that even so there shall be joy in heaven upon one sinner that doth penance, more than upon ninety-nine just who need not penance.
8 Vagy ha egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e lámpát, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja?	8 Or what woman having ten groats; if she lose one groat, doth not light a candle, and sweep the house, and seek diligently until she find it?
9 Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédait, hogy elmondja nekik: ‘Örüljetek velem, mert megtaláltam a drachmát, amelyet elvesztettem!’	9 And when she hath found it, call together her friends and neighbours, saying: Rejoice with me, because I have found the groat which I had lost.
10 Mondom nektek: hasonló öröm lesz Isten angyalainak színe előtt egy megtérő bűnös miatt.«	10 So I say to you, there shall be joy before the angels of God upon one sinner doing penance.
11 Azután így szólt: »Egy embernek volt két fia.	11 And he said: A certain man had two sons:
12 A fiatalabb azt mondta apjának: ‘Apám! Add ki nekem az örökség rám eső részét!’ Erre szétosztotta köztük vagyonát.	12 And the younger of them said to his father: Father, give me the portion of substance that falleth to me. And he divided unto them his substance.
13 Nem sokkal ezután a fiatalabb fiú összeszedte mindenét, elment egy távoli országba, és ott léha élettel eltékozolta vagyonát.	13 And not many days after, the younger son, gathering all together, went abroad into a far country: and there wasted his substance, living riotously.
14 Miután mindent elpazarolt, nagy éhínség támadt azon a vidéken, és nélkülözni kezdett.	14 And after he had spent all, there came a mighty famine in that country; and he began to be in want.
15 Erre elment és elszegődött egy ottani gazdához, aki kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a disznókat.	15 And he went and cleaved to one of the citizens of that country. And he sent him into his farm to feed swine.
16 Szeretett volna jóllakni a disznók eledelével, de abból sem adtak neki.	16 And he would fain have filled his belly with the husks the swine did eat; and no man gave unto him.
17 Ekkor magába szállt, és azt mondta: ‘Apámnak hány bérese bővelkedik kenyérben, én meg itt éhen halok.	17 And returning to himself, he said: How many hired servants in my father's house abound with bread, and I here perish with hunger?
18 Fölkelek, elmegyek apámhoz, és azt mondom neki: Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened!	18 I will arise, and will go to my father, and say to him: Father, I have sinned against heaven, and before thee:
19 Már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be engem!’	19 I am not worthy to be called thy son: make me as one of thy hired servants.
20 Föl is kerekedett, és elment apjához. Apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta.	20 And rising up he came to his father. And when he was yet a great way off, his father saw him, and was moved with compassion, and running to him fell upon his neck, and kissed him.
21 A fiú így szólt hozzá: ‘Apám! Vétkeztem az ég ellen és teellened; már nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezz.’	21 And the son said to him: Father, I have sinned against heaven, and before thee, I am not now worthy to be called thy son.
22 Az apa azonban ezt mondta szolgáinak: ‘Hozzátok hamar a legdrágább ruhát és adjátok rá, húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára!	22 And the father said to his servants: Bring forth quickly the first robe, and put it on him, and put a ring on his hand, and shoes on his feet:
23 Azután hozzátok elő a hizlalt borjút, vágjátok le, együnk és vigadjunk,	23 And bring hither the fatted calf, and kill it, and let us eat and make merry:
24 mert ez a fiam meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’ Aztán elkezdtek vigadozni.	24 Because this my son was dead, and is come to life again: was lost, and is found. And they began to be merry.
25 Az idősebb fiú pedig a mezőn volt, és amikor hazatérőben a házhoz közeledett, meghallotta a zeneszót és táncot.	25 Now his elder son was in the field, and when he came and drew nigh to the house, he heard music and dancing:
26 Odahívott egyet a szolgák közül, és megkérdezte, hogy mi történt.	26 And he called one of the servants, and asked what these things meant.
27 Az így válaszolt neki: ‘Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, mivel egészségben kapta őt vissza.’	27 And he said to him: Thy brother is come, and thy father hath killed the fatted calf, because he hath received him safe.
28 Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött, és kérlelte.	28 And he was angry, and would not go in. His father therefore coming out began to entreat him.
29 Ő azonban ezt mondta apjának: ‘Lásd, hány esztendeje szolgálok neked, soha meg nem szegtem parancsodat, mégsem adtál nekem soha egy kecskét sem, hogy mulathassak barátaimmal.	29 And he answering, said to his father: Behold, for so many years do I serve thee, and I have never transgressed thy commandment, and yet thou hast never given me a kid to make merry with my friends:
30 De amikor megjött ez a te fiad, aki a vagyonodat parázna nőkre költötte, levágattad neki a hizlalt borjút.’	30 But as soon as this thy son is come, who hath devoured his substance with harlots, thou hast killed for him the fatted calf.
31 Ő azonban azt mondta neki: ‘Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd.	31 But he said to him: Son, thou art always with me, and all I have is thine.
32 De vigadozni és örvendezni kellett, mert ez az öcséd meghalt, és föltámadt, elveszett, és megtaláltatott.’«	32 But it was fit that we should make merry and be glad, for this thy brother was dead and is come to life again; he was lost, and is found.