Evangélium Márk szerint 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Ezután kijött onnan, és elment a saját falujába. A tanítványai követték.	1 Et egressus est inde et venit in patriam suam, et sequuntur il lumdiscipuli sui.
2 Amikor szombat lett, elkezdett a zsinagógában tanítani. Sokan, akik hallgatták, csodálkoztak tanításán, és azt kérdezték: »Honnan vette ez mindezt? Milyen bölcsesség az, amely neki adatott? És milyen csodák történnek a keze által?	2 Et facto sabbato, coepit in synagoga docere; et multi audientesadmirabantur dicentes: “ Unde huic haec, et quae est sapientia, quae data estilli, et virtutes tales, quae per manus eius efficiuntur?
3 Nem az ács ez, Mária fia, Jakab és József és Júdás és Simon testvére? Nem az ő nővérei vannak itt nálunk?« És megbotránkoztak benne.	3 Nonne iste estfaber, filius Mariae et frater Iacobi et Iosetis et Iudae et Simonis? Et nonnesorores eius hic nobiscum sunt? ”. Et scandalizabantur in illo.
4 Jézus pedig azt mondta nekik: »Nem vetik meg a prófétát, csak a maga hazájában, a rokonai között és a házában.«	4 Et dicebateis Iesus: “ Non est propheta sine honore nisi in patria sua et in cognationesua et in domo sua ”.
5 Nem is tudott egy csodát sem tenni ott, csak néhány beteget gyógyított meg, rájuk téve kezét.	5 Et non poterat ibi virtutem ullam facere, nisi paucosinfirmos impositis manibus curavit;
6 És csodálkozott hitetlenségükön. Ezután bejárta a helységeket a környéken és tanított.	6 et mirabatur propter incredulitatem eorum. Et circumibat castella in circuitu docens.
7 Aztán magához hívta a tizenkettőt, és elkezdte őket kettesével elküldeni. Hatalmat adott nekik a tisztátalan lelkek felett.	7 Et convocat Duodecim et coepit eos mittere binos et dabat illis potestatem inspiritus immundos;
8 Meghagyta nekik, hogy az útra vándorboton kívül semmit ne vigyenek; se táskát, se kenyeret, se pénzt az övükben.	8 et praecepit eis, ne quid tollerent in via nisi virgamtantum: non panem, non peram neque in zona aes,
9 Sarut kössenek, de ne öltözzenek két köntösbe.	9 sed ut calcearentur sandaliiset ne induerentur duabus tunicis.
10 Azt mondta nekik: »Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott, amíg tovább nem mentek onnan.	10 Et dicebat eis: “ Quocumque introieritisin domum, illic manete, donec exeatis inde.
11 Ha pedig valahol nem fogadnak be és nem hallgatnak meg titeket, menjetek ki, rázzátok le lábatokról a port is, bizonyságul ellenük.«	11 Et quicumque locus non receperitvos nec audierint vos, exeuntes inde excutite pulverem de pedibus vestris intestimonium illis ”.
12 Azok elmentek, és hirdették, hogy tartsanak bűnbánatot.	12 Et exeuntes praedicaverunt, ut paenitentiam agerent;
13 Sok ördögöt kiűztek, sok beteget megkentek olajjal, és azok meggyógyultak.	13 et daemonia multa eiciebant et ungebant oleo multos aegrotos et sanabant.
14 Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: »Keresztelő János támadt fel a halálból, azért működnek benne a csodatévő erők.«	14 Et audivit Herodes rex; manifestum enim factum est nomen eius. Et dicebant:“ Ioannes Baptista resurrexit a mortuis, et propterea inoperantur virtutes inillo ”.
15 Mások pedig így szóltak: »Illés ő.« Ismét mások azt mondták: »Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.«	15 Alii autem dicebant: “ Elias est ”. Alii vero dicebant: “Propheta est, quasi unus ex prophetis ”.
16 Ezeket hallva Heródes így szólt: »János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.«	16 Quo audito, Herodes aiebat: “Quem ego decollavi Ioannem, hic resurrexit! ”.
17 Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette.	17 Ipse enim Herodes misit ac tenuit Ioannem et vinxit eum in carcere propterHerodiadem uxorem Philippi fratris sui, quia duxerat eam.
18 János ugyanis azt mondta Heródesnek: »Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.«	18 Dicebat enimIoannes Herodi: “ Non licet tibi habere uxorem fratris tui ”.
19 Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem volt képes rá.	19 Herodiasautem insidiabatur illi et volebat occidere eum nec poterat:
20 Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, ezért védelmébe vette, őt hallgatva sokszor kétkedés fogta el, és szívesen hallgatta.	20 Herodes enimmetuebat Ioannem, sciens eum virum iustum et sanctum, et custodiebat eum, et,audito eo, multum haesitabat et libenter eum audiebat.
21 Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek,	21 Et cum dies opportunusaccidisset, quo Herodes natali suo cenam fecit principibus suis et tribunis etprimis Galilaeae,
22 bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: »Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.«	22 cumque introisset filia ipsius Herodiadis et saltasset,placuit Herodi simulque recumbentibus. Rex ait puellae: “ Pete a me, quod vis,et dabo tibi ”.
23 Meg is esküdött neki, hogy: »Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!«	23 Et iuravit illi multum: “ Quidquid petieris a me, dabotibi, usque ad dimidium regni mei ”.
24 Az kiment és megkérdezte anyjától: »Mit kérjek?« Az így szólt: »Keresztelő János fejét.«	24 Quae cum exisset, dixit matri suae:“ Quid petam? ”. At illa dixit: “ Caput Ioannis Baptistae ”.
25 Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: »Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.«	25 Cumqueintroisset statim cum festinatione ad regem, petivit dicens: “ Volo utprotinus des mihi in disco caput Ioannis Baptistae ”.
26 A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni.	26 Et contristatus rex,propter iusiurandum et propter recumbentes noluit eam decipere;
27 Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben,	27 et statimmisso spiculatore rex praecepit afferri caput eius. Et abiens decollavit eum incarcere
28 elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának.	28 et attulit caput eius in disco; et dedit illud puellae, et puelladedit illud matri suae.
29 Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.	29 Quo audito, discipuli eius venerunt et tuleruntcorpus eius et posuerunt illud in monumento.
30 Az apostolok ismét összegyűltek Jézus körül, és mindnyájan beszámoltak, hogy mi mindent tettek és mit tanítottak.	30 Et convenientes apostoli ad Iesum renuntiaverunt illi omnia, quae egerant etdocuerant.
31 Ő ekkor azt mondta nekik: »Gyertek félre egy magányos helyre, és pihenjetek meg egy kicsit.« Olyan sokan jöttek-mentek ugyanis, hogy még enni sem volt idejük.	31 Et ait illis: “ Venite vos ipsi seorsum in desertum locum etrequiescite pusillum ”. Erant enim, qui veniebant et redibant, multi, et necmanducandi spatium habebant.
32 Bárkába szálltak tehát, és félrevonultak egy elhagyatott helyre, egyedül.	32 Et abierunt in navi in desertum locum seorsum.
33 Sokan látták azonban őket, s észrevették, amikor elmentek. Minden városból futottak oda gyalog, és megelőzték őket.	33 Et viderunt eos abeuntes et cognoverunt multi; et pedestre de omnibuscivitatibus concurrerunt illuc et praevenerunt eos.
34 Amikor kiszállt, Jézus meglátta a hatalmas tömeget, és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok , és sok mindenre kezdte őket tanítani.	34 Et exiens vidit multamturbam et misertus est super eos, quia erant sicut oves non habentes pastorem,et coepit docere illos multa.
35 Amikor az óra már későre járt, odamentek hozzá tanítványai, és azt mondták neki: »Sivár ez a hely és az idő későre jár.	35 Et cum iam hora multa facta esset, accesseruntdiscipuli eius dicentes: “ Desertus est locus hic, et hora iam est multa;
36 Bocsásd el őket, hogy a környékbeli majorokba és falvakba menjenek és élelmet vegyenek maguknak.«	36 dimitte illos, ut euntes in villas et vicos in circuitu emant sibi, quodmanducent ”.
37 Ő azonban ezt felelte nekik: »Adjatok nekik ti enni.« Azok így válaszoltak: »Menjünk el és vegyünk kétszáz dénárért kenyeret, hogy enni adhassunk nekik?«	37 Respondens autem ait illis: “ Date illis vos manducare ”.Et dicunt ei: “ Euntes emamus denariis ducentis panes et dabimus eismanducare? ”.
38 Erre megkérdezte tőlük: »Hány kenyeretek van? Menjetek, nézzétek meg.« Mikor megszámolták, azt mondták: »Öt darab, és két halunk.«	38 Et dicit eis: “ Quot panes habetis? Ite, videte ”. Et cumcognovissent, dicunt: “ Quinque et duos pisces ”.
39 Ő megparancsolta nekik, hogy telepítsék le mindnyájukat csoportokban a zöld füvön.	39 Et praecepit illis, utaccumbere facerent omnes secundum contubernia super viride fenum.
40 Letelepedtek tehát csoportonként százával, ötvenével.	40 Etdiscubuerunt secundum areas per centenos et per quinquagenos.
41 Akkor fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, áldás mondott, és megtörte a kenyereket. Azután odaadta tanítványainak, hogy eléjük tegyék. A két halat is elosztotta valamennyiük között.	41 Et acceptisquinque panibus et duobus piscibus, intuens in caelum benedixit et fregit paneset dabat discipulis suis, ut ponerent ante eos; et duos pisces divisit omnibus.
42 Mindnyájan ettek és jóllaktak.	42 Et manducaverunt omnes et saturati sunt;
43 A megmaradt kenyérdarabokkal és a halakkal tizenkét kosarat töltöttek meg.	43 et sustulerunt fragmenta duodecimcophinos plenos, et de piscibus.
44 Akik ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak a férfiak.	44 Et erant, qui manducaverunt panes, quinquemilia virorum.
45 Ezután mindjárt megparancsolta tanítványainak, hogy szálljanak bárkába, és menjenek előre a túlpartra, Betszaidába, amíg ő elbocsátja a tömeget.	45 Et statim coegit discipulos suos ascendere navem, ut praecederent transfretum ad Bethsaidam, dum ipse dimitteret populum.
46 Miután elküldte őket, felment a hegyre imádkozni.	46 Et cum dimisisset eos,abiit in montem orare.
47 Amikor beesteledett, a bárka a tenger közepén volt, ő meg egymaga a szárazon.	47 Et cum sero factum esset, erat navis in medio mari, etipse solus in terra.
48 Látta őket küszködni az evezéssel – mert ellenkező szelük volt. Az éjszaka negyedik őrváltása körül odament hozzájuk a tengeren járva, majd el akart mellettük haladni.	48 Et videns eos laborantes in remigando, erat enim ventuscontrarius eis, circa quartam vigiliam noctis venit ad eos ambulans super mareet volebat praeterire eos.
49 Azok pedig látva őt, amint a tengeren jár, kísértetnek nézték és fölkiáltottak,	49 At illi, ut viderunt eum ambulantem super mare,putaverunt phantasma esse et exclamaverunt;
50 mert mindnyájan látták őt, és zavarba estek. De ő mindjárt megszólította őket, és azt mondta nekik: »Bízzatok! Én vagyok, ne féljetek!«	50 omnes enim eum viderunt etconturbati sunt. Statim autem locutus est cum eis et dicit illis: “ Confidite,ego sum; nolite timere! ”.
51 Majd beszállt hozzájuk a bárkába, a szél pedig elállt. Ők erre még jobban álmélkodtak magukban.	51 Et ascendit ad illos in navem, et cessavitventus. Et valde nimis intra se stupebant;
52 Nem okultak ugyanis a kenyerekből, s a szívük még érzéketlen volt.	52 non enim intellexerant de panibus,sed erat cor illorum obcaecatum.
53 Átkeltek a tavon, és Genezáret földjére jutottak és kikötöttek.	53 Et cum transfretassent in terram, pervenerunt Gennesaret et applicuerunt.
54 De mihelyt kiszálltak a bárkából, az emberek rögtön felismerték őt,	54 Cumque egressi essent de navi, continuo cognoverunt eum
55 és körbefutva az egész környéken elkezdték a betegeket ágyastól összehordani oda, ahol hallották, hogy ott van.	55 et percurrentesuniversam regionem illam coeperunt in grabatis eos, qui se male habebant,circumferre, ubi audiebant eum esse.
56 Amerre csak betért a falvakba, majorokba vagy városokba, az utcákra tették a betegeket, és kérték őt, hogy legalább a ruhája szegélyét érinthessék. Mindazok, akik megérintették őt, meggyógyultak.	56 Et quocumque introibat in vicos aut incivitates vel in villas, in plateis ponebant infirmos; et deprecabantur eum, utvel fimbriam vestimenti eius tangerent; et, quotquot tangebant eum, salvifiebant.