Evangélium Máté szerint 25

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Akkor hasonló lesz a mennyek országa a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásaikat és kimentek a vőlegény elé.	1 Tunc simile erit regnum cælorum decem virginibus : quæ accipientes lampades suas exierunt obviam sponso et sponsæ.
2 Öt közülük ostoba volt, öt pedig okos.	2 Quinque autem ex eis erant fatuæ, et quinque prudentes :
3 Az ostobák ugyanis, amikor fölvették lámpásaikat, nem vettek magukhoz olajat.	3 sed quinque fatuæ, acceptis lampadibus, non sumpserunt oleum secum :
4 Az okosak viszont lámpásaikkal együtt olajat is vittek edényeikben.	4 prudentes vero acceperunt oleum in vasis suis cum lampadibus.
5 Mivel a vőlegény késett, mindnyájan elálmosodtak és elaludtak.	5 Moram autem faciente sponso, dormitaverunt omnes et dormierunt.
6 Éjfélkor aztán kiáltás támadt: ‘Itt a vőlegény, gyertek ki elébe!’	6 Media autem nocte clamor factus est : Ecce sponsus venit, exite obviam ei.
7 Ekkor a szüzek mindnyájan fölkeltek és rendbe hozták lámpásaikat.	7 Tunc surrexerunt omnes virgines illæ, et ornaverunt lampades suas.
8 Az ostobák ekkor így szóltak az okosakhoz: ‘Adjatok nekünk az olajotokból, mert lámpásaink kialszanak.’	8 Fatuæ autem sapientibus dixerunt : Date nobis de oleo vestro, quia lampades nostræ extinguuntur.
9 Az okosak ezt válaszolták: ‘Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek, menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak.’	9 Responderunt prudentes, dicentes : Ne forte non sufficiat nobis, et vobis, ite potius ad vendentes, et emite vobis.
10 Amíg azok elmentek vásárolni, megjött a vőlegény, és akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre. Az ajtót bezárták.	10 Dum autem irent emere, venit sponsus : et quæ paratæ erant, intraverunt cum eo ad nuptias, et clausa est janua.
11 Később megjött a többi szűz is. Azt mondták: ‘Uram, uram! Nyiss ki nekünk!’	11 Novissime vero veniunt et reliquæ virgines, dicentes : Domine, domine, aperi nobis.
12 De ő így válaszolt: ‘Bizony, mondom nektek: nem ismerlek titeket.’	12 At ille respondens, ait : Amen dico vobis, nescio vos.
13 Legyetek tehát éberek, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát.	13 Vigilate itaque, quia nescitis diem, neque horam.
14 Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát.	14 Sicut enim homo peregre proficiscens, vocavit servos suos, et tradidit illis bona sua.
15 Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön	15 Et uni dedit quinque talenta, alii autem duo, alii vero unum, unicuique secundum propriam virtutem : et profectus est statim.
16 elment az, aki öt talentumot kapott, befektette azokat, és szerzett másik ötöt.	16 Abiit autem qui quinque talenta acceperat, et operatus est in eis, et lucratus est alia quinque.
17 Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt.	17 Similiter et qui duo acceperat, lucratus est alia duo.
18 Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét.	18 Qui autem unum acceperat, abiens fodit in terram, et abscondit pecuniam domini sui.
19 Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük.	19 Post multum vero temporis venit dominus servorum illorum, et posuit rationem cum eis.
20 Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: ‘Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.’	20 Et accedens qui quinque talenta acceperat, obtulit alia quinque talenta, dicens : Domine, quinque talenta tradidisti mihi, ecce alia quinque superlucratus sum.
21 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’	21 Ait illi dominus ejus : Euge serve bone, et fidelis : quia super pauca fuisti fidelis, super multa te constituam ; intra in gaudium domini tui.
22 Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: ‘Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.’	22 Accessit autem et qui duo talenta acceperat, et ait : Domine, duo talenta tradidisti mihi, ecce alia duo lucratus sum.
23 Az ura azt mondta neki: ‘Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.’	23 Ait illi dominus ejus : Euge serve bone, et fidelis : quia super pauca fuisti fidelis, super multa te constituam ; intra in gaudium domini tui.
24 Végül odajött az is, aki egy talentumot kapott, és azt mondta: ‘Uram, tudom rólad, hogy kemény ember vagy, aratsz, ahol nem vetettél, és begyűjtesz onnan is, ahová nem ültettél.	24 Accedens autem et qui unum talentum acceperat, ait : Domine, scio quia homo durus es ; metis ubi non seminasti, et congregas ubi non sparsisti :
25 Mivel féltem tőled, elmentem és elrejtettem a talentumodat a földbe. Íme, itt van, ami a tied!’	25 et timens abii, et abscondi talentum tuum in terra : ecce habes quod tuum est.
26 Az ura azt válaszolta neki: ‘Te gonosz és lusta szolga! Tudtad, hogy aratok, ahol nem vetettem és gyűjtök onnan, ahová nem ültettem.	26 Respondens autem dominus ejus, dixit ei : Serve male, et piger, sciebas quia meto ubi non semino, et congrego ubi non sparsi :
27 Éppen ezért el kellett volna helyezned a pénzemet a pénzváltóknál, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam vissza a magamét.	27 oportuit ergo te committere pecuniam meam numulariis, et veniens ego recepissem utique quod meum est cum usura.
28 Vegyétek hát el tőle a talentumot és adjátok annak, akinek tíz talentuma van!	28 Tollite itaque ab eo talentum, et date ei qui habet decem talenta :
29 Mert mindannak, akinek van, még adnak és bővelkedni fog. Attól pedig, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van.	29 omni enim habenti dabitur, et abundabit : ei autem qui non habet, et quod videtur habere, auferetur ab eo.
30 A haszontalan szolgát pedig dobjátok ki a külső sötétségre! Lesz majd ott sírás és fogcsikorgatás!’	30 Et inutilem servum ejicite in tenebras exteriores : illic erit fletus, et stridor dentium.
31 Amikor az Emberfia eljön dicsőségében, és vele együtt az angyalok mindnyájan , akkor leül majd dicsőséges trónjára.	31 Cum autem venerit Filius hominis in majestate sua, et omnes angeli cum eo, tunc sedebit super sedem majestatis suæ :
32 Összegyűjtenek eléje minden nemzetet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.	32 et congregabuntur ante eum omnes gentes, et separabit eos ab invicem, sicut pastor segregat oves ab hædis :
33 A juhokat a jobbjára állítja, a kecskéket pedig a baljára.	33 et statuet oves quidem a dextris suis, hædos autem a sinistris.
34 Akkor a király így szól a jobbja felől állóknak: ‘Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba az országot, amely nektek készült a világ teremtése óta.	34 Tunc dicet rex his qui a dextris ejus erunt : Venite benedicti Patris mei, possidete paratum vobis regnum a constitutione mundi :
35 Mert éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem,	35 esurivi enim, et dedistis mihi manducare : sitivi, et dedistis mihi bibere : hospes eram, et collegistis me :
36 mezítelen voltam és felöltöztettetek, beteg voltam és meglátogattatok, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.’	36 nudus, et cooperuistis me : infirmus, et visitastis me : in carcere eram, et venistis ad me.
37 Akkor az igazak megkérdezik majd tőle: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni, és tápláltunk téged, vagy szomjazni és inni adtunk neked?	37 Tunc respondebunt ei justi, dicentes : Domine, quando te vidimus esurientem, et pavimus te : sitientem, et dedimus tibi potum ?
38 Mikor láttunk mint idegent, és befogadtunk, vagy mezítelenül, és felöltöztettünk téged?	38 quando autem te vidimus hospitem, et collegimus te : aut nudum, et cooperuimus te ?
39 Mikor láttunk betegen vagy fogságban, és meglátogattunk téged?’	39 aut quando te vidimus infirmum, aut in carcere, et venimus ad te ?
40 A király így válaszol majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor megtettétek ezt egynek e legkisebb testvéreim közül, nekem tettétek.’	40 Et respondens rex, dicet illis : Amen dico vobis, quamdiu fecistis uni ex his fratribus meis minimis, mihi fecistis.
41 Ezután a balján levőknek ezt fogja mondani: ‘Távozzatok tőlem, átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és az ő angyalainak készült.	41 Tunc dicet et his qui a sinistris erunt : Discedite a me maledicti in ignem æternum, qui paratus est diabolo, et angelis ejus :
42 Mert éheztem és nem adtatok enni, szomjaztam és nem adtatok inni,	42 esurivi enim, et non dedistis mihi manducare : sitivi, et non dedistis mihi potum :
43 idegen voltam és nem fogadtatok be, mezítelen voltam és nem öltöztettetek föl, beteg voltam és fogságban, és nem látogattatok meg engem.’	43 hospes eram, et non collegistis me : nudus, et non cooperuistis me : infirmus, et in carcere, et non visitastis me.
44 Erre azok is megkérdezik: ‘Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, mint idegent vagy mezítelenül, betegen vagy a fogságban, és nem szolgáltunk neked?’	44 Tunc respondebunt ei et ipsi, dicentes : Domine, quando te vidimus esurientem, aut sitientem, aut hospitem, aut nudum, aut infirmum, aut in carcere, et non ministravimus tibi ?
45 Akkor ő így felel majd nekik: ‘Bizony, mondom nektek: amikor nem tettétek meg ezt egynek e legkisebbek közül, nekem nem tettétek meg.’	45 Tunc respondebit illis, dicens : Amen dico vobis : Quamdiu non fecistis uni de minoribus his, nec mihi fecistis.
46 És elmennek majd, ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre.«	46 Et ibunt hi in supplicium æternum : justi autem in vitam æternam.