Mikeás jövendölése 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Lesz azonban az idők végén, hogy az Úr házának hegye szilárdan áll a hegyek tetején, fenn a magasban a halmok felett, és odatódulnak a népek,	1 Ma egli avverrà, che alla fine de' giorni il monte della casa del Signore sarà fondato sulla cima de' monti, e si alzerà sopra i colli, e là correranno in gran numero i popoli.
2 és odasiet sok nemzet, és mondják: »Gyertek, menjünk fel az Úr hegyére, és Jákob Istenének házához, hogy megtanítson minket útjaira, és ösvényein járjunk«; mert Sionról jön ki majd a törvény, és Jeruzsálemből az Úr szava.	2 E a lei correranno in fretta molte genti, e diranno: Venite, andiamo al monte della casa del Signore, e alla casa del Dio di Giacobbe, ed egli ci insegnerà le sue vie, e noi seguiremo i suoi sentieri: perocché da Sionne uscirà la legge, e la parola del Signore da Gerusalemme.
3 És ő ítéletet mond majd sok nép között, és megítél távoli erős nemzeteket; és ők ekevasakká kovácsolják kardjaikat, és kapákká lándzsáikat. Nemzet nemzet ellen nem ragad kardot, és nem tanulnak többé hadviselést.	3 E giudicherà molti popoli, e correggerà nazioni potenti, ancor rimote; ed elle spezzeranno le spade per farne de' vomeri, e le aste per farne delle vanghe: non impugneranno la spada un popolo contra l'altro, e non istudieranno più il mestiere delle armi.
4 És mindenki szőlője alatt és fügefája alatt ül majd, és nem lesz többé, aki rémületet gerjesszen. Bizony, a Seregek Urának szája mondta ezt!	4 E ciascuno sederà sotto la sua vite, e sotto il suo fico senza aver timore di alcuno, perchè il Signore degli eserciti di sua bocca ha parlato;
5 Mert minden nép a maga istenének nevében jár, mi azonban az Úrnak, a mi Istenünknek nevében járunk örökkön örökké.	5 Perocché tutti i popoli cammineranno ciascuno nel nome del suo Dio; ma noi cammineremo nel nome del Signore Dio nostro in eterno, e di là dall'eterno.
6 »Azon a napon – mondja az Úr – összegyűjtöm majd a sántákat, és összeszedem azokat, akiket kiűztem és akiket csapásokkal sújtottam;	6 In quel giorno, dice il Signore, io riunirò (meco) colei, che zoppicava, e richiamerò colei, che era stata espulsa, e umiliata da me:
7 és a sántát maradékul hagyom, és a szenvedőt erős néppé teszem«, és az Úr lesz a királyuk Sion hegyén, attól fogva mindörökké.	7 E a lei, che zoppicava, darò degli avanzi, e di lei, che era stata in affanni, ne farò una nazione robusta, e sopra di loro regnerà il Signore nel monte di Sion, da questo punto fino all'eternità.
8 Te pedig, Nyáj tornya, Sion leányának halma, egészen hozzád tér és rád száll a hajdani hatalom, Jeruzsálem leányának királysága.	8 E tu torre del gregge caliginosa, figliuola di Sion, sino a te verrà, verrà il primo impero, il regno della figliuola di Gerusalemme.
9 Nos, miért búslakodsz szomorkodva? Vajon nincsen királyod, vagy talán elveszett tanácsadód, hogy úgy elfogott a fájdalom, mint a vajúdó asszonyt?	9 Perchè adesso ti raggrinzi per la tristezza? forse non hai tu re, od è mancato il tuo consigliere, onde il dolore ti strazia come una partoriente?
10 Gyötrődjél és kínlódj, Sion leánya, mint a vajúdó asszony, mert most ki kell menned a városból, és mezőn kell majd laknod, és egészen Babilonig jutsz. Ott szabadulsz majd meg, ott vált ki majd téged az Úr ellenségeid kezéből.	10 Soffri, ed affannati, o figliuola di Sion, come una donna di parto; perocché adesso tu te n'anderai dalla città, e abiterai in altro paese, e passerai fino a Babilonia: ivi sarai liberata, ivi ti riscatterà il Signore dalle mani de' tuoi nemici.
11 Most összegyűl ellened sok nemzet, és mondja: »Váljék tisztátalanná! Hadd nézze szemünk kárörömmel Siont!«	11 Ma adesso si non radunate contro di te molte genti, le quali dicono: Sia lapidata costei, e i nostri occhi veggano la rovina di Sion.
12 Ám ők nem ismerik az Úr szándékait, és nem értik az ő tervét, hiszen úgy gyűjtötte össze őket, mint a kévéket a szérűn.	12 Ma a costoro sono ignoti i disegni del Signore, e non conoscono i suoi consiglj, ed ei gli ha ragunati come nell'aia la paglia.
13 Rajta, csépeld őket, Sion leánya! Bizony vassá teszem szarvadat és érccé a körmeidet, hogy összetiporhass sok népet, és az Úrnak szentelhesd zsákmányaikat, és az egész föld Urának javaikat.	13 Sorgi, figliuola di Sion, e tribbia; perocché io darò a te corno di ferro, e unghie di bronzo; e tu stritolerai molte genti, e offerirai al Signore le loro rapine, e le loro sostanze al Signore di tutta la terra.
14 Vagdosd meg magad, gyász leánya! sáncokat emeltek ők ellenünk, vesszővel verték arcul Izrael bíráját.