Számok könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Rúben és Gád fiainak pedig sok jószáguk és temérdek állatállományuk volt. Amikor tehát látták, hogy Jázer és Gileád állatok tartására alkalmas föld,	1 Les fils de Ruben et les fils de Gad avaient de grands troupeaux, très importants. Or ils virent quele pays de Yazèr et le pays de Galaad étaient une région propice à l'élevage.
2 elmentek Mózeshez, Eleazár paphoz meg a közösség fejedelmeihez és azt mondták:	2 Les fils de Gad et les fils de Ruben vinrent donc trouver Moïse, Eléazar le prêtre et les princes dela communauté, et leur dirent:
3 »Atarót, Díbon, Jázer, Nemra, Hesebon, Elále, Szábán, Nébó és Beón,	3 "Atarot, Dibôn, Yazèr, Nimra, Heshbôn, Eléalé, Sebam, Nebo et Meôn,
4 az a föld, amelyet megvert az Úr Izrael fiainak színe előtt, állatok tartására igen jó föld, nekünk pedig, szolgáidnak igen sok állatunk van.	4 ce pays que Yahvé a conquis devant la communauté d'Israël, ce pays est propice à l'élevage, ettes serviteurs élèvent du bétail."
5 Kérünk tehát, ha kegyelmet találtunk előtted, azt add nekünk, szolgáidnak birtokul, s ne vigyél minket át a Jordánon.«	5 Ils dirent: "Si nous avons trouvé grâce à tes yeux, que ce pays soit donné en propriété à tesserviteurs; ne nous fais pas passer le Jourdain."
6 Azt felelte nekik Mózes: »Talán bizony testvéreitek háborúba menjenek, ti meg itt majd ültök?	6 Moïse répondit aux fils de Gad et aux fils de Ruben: "Vos frères iraient au combat et vousresteriez ici?
7 Miért csüggesztitek el Izrael fiainak lelkét, hogy ne merjenek átmenni arra a földre, amelyet az Úr nekik fog adni?	7 Pourquoi découragez-vous les Israélites de passer dans le pays que Yahvé leur a donné?
8 Nem így tettek-e atyáitok, amikor elküldtem őket Kádes-Barneából, hogy kémleljék ki a földet?	8 Ainsi firent vos pères quand je les envoyai de Cadès-Barné voir le pays.
9 Miután ugyanis felmentek a Szőlőfürt völgyéig és szemügyre vették az egész földet, elcsüggesztették Izrael fiainak szívét, hogy ne menjenek be arra a területre, amelyet az Úr nekik adott.	9 Ils montèrent jusqu'au val d'Eshkol, ils virent le pays, puis ils découragèrent les Israélites, desorte qu'ils n'allèrent pas au pays que Yahvé leur avait donné.
10 Meg is haragudott érte az Úr és megesküdött, mondván:	10 Aussi la colère de Yahvé s'enflamma-t-elle ce jour-là, et il fit ce serment:
11 ‘Bizony azok közül, akik feljöttek Egyiptomból, egyetlen húszesztendős és annál idősebb ember sem fogja meglátni azt a földet, amelyet esküvel ígértem Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, mert nem akartak követni engem,	11 Si jamais ces hommes, qui sont sortis d'Egypte et qui ont l'âge de vingt ans au moins, voient lepays que j'ai promis par serment à Abraham, à Isaac et à Jacob..., car ils ne m'ont pas suivi sans défaillance,
12 kivéve a kenizita Kálebet, Jefóne fiát meg Józsuét, Nún fiát, akik teljesítették akaratomat.’	12 sauf Caleb, fils de Yephunné le Qenizzite, et Josué, fils de Nûn: eux certes ont suivi Yahvé sansdéfaillance!
13 Ezért haragudott meg az Úr Izraelre, ezért barangoltatta őket negyven esztendeig a pusztában, míg ki nem pusztult az az egész nemzedék, amely azt tette, ami gonosz az ő színe előtt.	13 La colère de Yahvé s'enflamma contre Israël et il les fit errer 40 ans dans le désert, jusqu'à ceque disparût tout entière cette génération qui avait fait ce qui déplaît à Yahvé.
14 És íme – folytatta –, ti támadtatok atyáitok helyett, ti vétkes emberek fajzatai és sarjai, hogy növeljétek az Úr haragját Izrael ellen!	14 Et voici que vous vous levez à la place de vos pères comme le surgeon d'une souche depécheurs, pour attiser encore l'ardeur de la colère de Yahvé contre Israël!
15 Hiszen ha nem akarjátok követni őt, akkor a pusztában hagyja a népet és ti lesztek az okai, hogy mindnyájan elvesznek.«	15 Si vous vous détournez de lui, il fera durer encore le séjour au désert, et vous aurez causé laperte de tout ce peuple."
16 Erre azok közelebb járultak és azt mondták: »Csak aklokat akarunk építeni juhainknak, istállókat barmainknak, erős városokat gyermekeinknek,	16 Ils s'approchèrent de Moïse et lui dirent: "Nous voudrions construire ici des parcs à moutonspour nos troupeaux et des villes pour nos petits enfants.
17 mi magunk azonban felfegyverkezve és harcra készen fogjuk járni a hadat Izrael fiainak élén, míg be nem visszük őket helyükre. Megerősített városokban csak gyermekeink lesznek, mindazzal együtt, amink van, a lakosok zaklatásai miatt.	17 Mais nous-mêmes, nous prendrons les armes à la tête des Israélites, jusqu'à ce que nous ayonspu les conduire au lieu qui leur est destiné; ce sont nos petits enfants qui resteront dans les villes fortes, à l'abrides habitants du pays.
18 Mi nem térünk vissza házunkba, míg Izrael fiai el nem foglalják örökségüket,	18 Nous ne rentrerons pas chez nous avant que chacun des Israélites n'ait pris possession de sonhéritage.
19 s nem kívánunk semmit sem a Jordánon túl, mert meglesz már birtokunk annak keleti vidékén.«	19 Car nous ne posséderons pas d'héritage avec eux sur l'autre rive du Jourdain ni plus loin,puisque notre héritage nous sera échu au-delà du Jourdain, à l'orient."
20 Azt mondta erre nekik Mózes: »Ha megteszitek, amit ígértek és harcra készen járjátok az Úr előtt a hadat,	20 Moïse leur dit: "Si vous mettez ces paroles en pratique, si vous êtes prêts au combat devantYahvé
21 s átkel minden hadakozó, fegyveres férfiatok a Jordánon, míg az Úr el nem veszti ellenségeit,	21 et si tous ceux d'entre vous qui portent les armes passent le Jourdain devant Yahvé, jusqu'à cequ'il ait chassé devant lui tous ses ennemis,
22 s meg nem hódol előtte az az egész föld, akkor vétek nélkül fogtok állni az Úr és Izrael előtt, s elnyeritek azt a földet, amelyet akartok, az Úr előtt.	22 alors, quand le pays aura été soumis à Yahvé, vous pourrez vous en retourner; vous serez quittesenvers Yahvé et envers Israël, et ce pays-ci sera votre propriété devant Yahvé.
23 Ha azonban nem teszitek meg, amit mondtok, nincs kétség benne, vétkeztek az Úr ellen, s tudjátok meg, hogy bűnötök utolér titeket.	23 Mais si vous n'agissez pas ainsi, vous pécherez contre Yahvé, et sachez que votre péché voustrouvera.
24 Építsetek tehát városokat gyermekeiteknek, aklokat és istállókat juhaitoknak meg barmaitoknak, de amit ígértetek, teljesítsétek.«	24 Construisez donc des villes pour vos enfants et des parcs pour votre petit bétail; mais ce quevous avez promis, faites-le."
25 Azt mondták erre Gád és Rúben fiai Mózesnek: »Szolgáid vagyunk, megtesszük, amit urunk parancsol.	25 Les fils de Gad et les fils de Ruben dirent à Moïse: "Tes serviteurs feront ce que Monseigneur aprescrit.
26 Gyermekeinket, asszonyainkat, juhainkat s állatainkat Gileád városaiban hagyjuk,	26 Nos enfants, nos femmes, nos troupeaux, et tout notre bétail sont là, dans les villes de Galaad,
27 mi pedig, szolgáid valamennyien harcra készen fogjuk járni a hadat, amint te, uram, mondod.«	27 mais tes serviteurs, tous ceux qui sont armés pour la campagne, passeront, devant Yahvé, pourcombattre comme l'a dit Monseigneur."
28 Parancsot adott tehát Mózes Eleazárnak, a papnak meg Józsuénak, Nún fiának, s az Izrael törzseiben levő nagycsaládok fejeinek és azt mondta nekik:	28 Alors Moïse donna des ordres à leur sujet à Eléazar le prêtre, à Josué, fils de Nûn, et aux chefsde familles des tribus d'Israël.
29 »Ha átmennek Gád fiai s Rúben fiai veletek a Jordánon, hogy valamennyien felfegyverkezve harcoljanak az Úr előtt, s meghódol az a föld előttetek, akkor adjátok nekik Gileádot birtokul;	29 Moïse leur dit: "Si les fils de Gad et les fils de Ruben, tous ceux qui portent les armes, passentavec vous le Jourdain pour combattre devant Yahvé, quand le pays vous aura été soumis vous leur donnerez enpropriété le pays de Galaad.
30 ha azonban nem akarnak felfegyverkezve átmenni veletek Kánaán földjére, akkor közöttetek kapjanak lakóhelyet.«	30 Mais s'ils ne passent pas en armes avec vous, c'est au pays de Canaan qu'ils recevront au milieude vous leur propriété."
31 Azt felelték erre Gád fiai és Rúben fiai: »Ahogy az Úr szólott szolgáinak, úgy cselekszünk:	31 Les fils de Gad et les fils de Ruben répondirent: "Ce que Yahvé a dit à tes serviteurs, nous leferons.
32 felfegyverkezve átmegyünk az Úr előtt Kánaán földjére, de kijelentjük, hogy ezennel megkaptuk birtokunkat a Jordánon túl.«	32 Nous, nous passerons en armes devant Yahvé en terre de Canaan; toi, mets-nous en possessionde notre héritage au-delà du Jourdain."
33 Odaadta tehát Mózes Gád és Rúben fiainak meg Manassze, József fia fél törzsének Szihon, amorita király országát meg Óg básáni király országát: földjüket és városaikat körös-körül.	33 Moïse leur donna -- aux fils de Gad, aux fils de Ruben et à la demi-tribu de Manassé, fils deJoseph -- le royaume de Sihôn, roi des Amorites, le royaume d'Og, roi du Bashân, le pays avec les villescomprises dans son territoire, les villes-frontières du pays.
34 Felépítették tehát Gád fiai Díbont, Atarótot, Ároert,	34 Les fils de Gad construisirent Dibôn, Atarot et Aroër,
35 Etrótot, Sófánt, Jázert, Jegbaát,	35 Atrot-Shophân, Yazèr, Yogboha,
36 Betnemrát és Betháránt, a megerősített városokat és juhaiknak az aklokat.	36 Bet-Nimra, Bet-Harân, villes fortes, et des parcs pour le petit bétail.
37 Rúben fiai pedig felépítették Hesebont, Elálét, Kirjátaimot,	37 Les fils de Ruben construisirent Heshbôn, Eléalé, Qiryatayim,
38 Nábót, Baálmeont – nevüket megváltoztatva –, meg Szabámát és nevet adtak a városoknak, amelyeket építettek.	38 Nebo, Baal-Meôn (dont les noms furent changés), Sibma. Ils donnèrent des noms aux villesqu'ils avaient construites.
39 Mákirnak, Manassze fiának fiai pedig elmentek Gileádba, s azt elpusztították, lakosait, az amoritákat pedig megölték.	39 Les fils de Makir, fils de Manassé, partirent en Galaad. Ils le conquirent et chassèrent lesAmorites qui s'y trouvaient.
40 Odaadta tehát Mózes Gileád földjét Mákirnak, Manassze fiának, s az megtelepedett rajta.	40 Moïse donna Galaad à Makir, fils de Manassé, qui s'y établit.
41 Jaír, Manassze fia pedig elment, s elfoglalta falvaikat, s elnevezte őket Hávót-Jaírnak, azaz Jaír falvainak.	41 Yaïr, fils de Manassé, alla s'emparer de leurs douars et les appela Douars de Yaïr.
42 Nóbe pedig elment, s elfoglalta Kánátot leányvárosaival együtt, s elnevezte a maga nevéről Nóbénak.	42 Nobah alla s'emparer de Qenat et des villes de son ressort, et l'appela de son propre nom,Nobah.