Számok könyve 10

¹ Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:

² »Készíts magadnak két ezüstből vert trombitát, hogy egybehívhasd velük a közösséget, amikor el kell indítani a tábort.

³ Ha mindkét trombitát megfúvatod, gyűljön egybe hozzád az egész közösség a szövetség sátrának ajtajához.

⁴ Ha csak egyet fúvatsz, jöjjenek hozzád a fejedelmek, Izrael közösségének fejei.

⁵ Ha hosszú, szaggatott hang harsan, indítsák el a tábort az elsők, azok, akik kelet felé vannak;

⁶ a trombita második szavára, s ugyanilyen harsogására szedjék fel sátraikat azok, akik dél felé tartózkodnak; ekképpen tegyenek a többiek is. Ha indulni kell, harsogjanak a trombiták,

⁷ ha pedig egybe kell gyűjteni a népet, egyhuzamban zengjenek a trombiták, s ne szaggatottan harsogjanak.

⁸ Áron fiai, a papok fújják a trombitákat: örök rendtartás legyen ez nemzedékről nemzedékre közöttetek.

⁹ Ha hadba mentek földetekről az ellenség ellen, amely hadakozik ellenetek, harsogtassátok ezeket a trombitákat és megemlékezik rólatok az Úr, a ti Istenetek, és megszabadultok ellenségeitek kezéből.

¹⁰ Ha áldozati lakomátok, ünnepnapotok vagy a hó első napja van, fújjátok meg ezeket a trombitákat egészen elégő- és békeáldozataitok mellett, hogy emlékezzék meg rólatok Istenetek. Én az Úr vagyok a ti Istenetek.«

¹¹ A második esztendőben, a második hónapban, a hó huszadik napján felemelkedett a felhő a szövetség hajlékáról,

¹² és elindultak Izrael fiai, csapataik szerint, a Sínai pusztájából. A felhő a Párán pusztájában ereszkedett le.

¹³ Először indították el táborukat az Úrnak Mózes által adott parancsa szerint

¹⁴ Júda fiai, csapataik szerint; a fejedelmük Nahson, Aminádáb fia volt;

¹⁵ Isszakár fiai törzsének fejedelme Natanael, Szuár fia volt,

¹⁶ Zebulon törzsének fejedelme Eliáb, Helon fia volt.

¹⁷ Aztán lebontották a hajlékot és elindultak Gersonnak és Merárinak fiai, akik vitték.

¹⁸ Erre aztán elindultak Rúben fiai, csapataik és rendjük szerint; fejedelmük Heliszúr, Sedeúr fia volt;

¹⁹ Simeon fiai törzsének fejedelme Salámiel, Szúrisaddáj fia volt,

²⁰ Gád törzsének fejedelme Eliászáf, Dúel fia volt.

²¹ Aztán elindultak a kaátiták, akik a szent helyen levő dolgokat vitték. Addig vitték a hajlékot, amíg a felállítás helyére nem érkeztek.

²² Aztán elindították táborukat Efraim fiai, csapataik szerint; seregük fejedelme Elisáma, Ammiúd fia volt;

²³ Manassze fiai törzsének fejedelme Gamáliel, Fadasszúr fia volt,

²⁴ Benjamin törzsének fejedelme Abidán, Gedeon fia volt.

²⁵ Valamennyi tábor után utolsóknak Dán fiai indultak el, csapataik szerint; seregük fejedelme Ahiézer, Ammisaddáj fia volt;

²⁶ Áser fiai törzsének fejedelme Fegiel, Okrán fia volt,

²⁷ Naftali fiai törzsének fejedelme Áhira, Enán fia volt.

²⁸ Ezek voltak Izrael fiainak táborai és ekként indultak csapataik szerint, amikor elindultak.

²⁹ Azt mondta ekkor Mózes Hóbábnak, a mádiánita Ráguel fiának, az ő rokonának: »Íme, elindulunk arra a helyre, amelyet nekünk fog adni az Úr; gyere velünk, s jót teszünk veled, mert jót ígért az Úr Izraelnek.«

³⁰ Az így felelt neki: »Nem megyek veled, hanem visszatérek szülőföldemre.«

³¹ Ám ő azt mondta: »Ne hagyj el minket; te ugyanis tudod, hol kell tábort ütnünk a pusztában, légy tehát vezetőnk.

³² Ha velünk jössz, azoknak a javaknak a legjavát, amelyeket az Úr nekünk juttat, neked fogjuk adni.«

³³ Elindultak tehát az Úr hegyétől és megtettek háromnapi utat, mert az Úr szövetségének ládája három napig haladt előttük, helyet keresve a tábornak.

³⁴ Nappal az Úr felhője is felettük volt, mialatt vonultak.

³⁵ Valahányszor pedig felemelték a ládát, ezt mondta Mózes: »Kelj fel, Uram, hadd széledjenek szét ellenségeid, s hadd futamodjanak meg színed elől, akik gyűlölnek téged.« –

³⁶ Amikor pedig letették, ezt mondta: »Térj vissza, Uram, Izrael seregének sokaságához.«