Joel jövendölése 1

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Az Úrnak Joelhez, Fátuel fiához intézett szózata.	1 The word of the LORD which came to Joel, the son of Pethuel.
2 Halljátok ezt, vének, és fogadjátok be fületekbe mindnyájan, akik az országban laktok! Történt-e ilyesmi napjaitokban, avagy atyáitok napjaiban?	2 Hear this, you elders! Pay attention, all you who dwell in the land! Has the like of this happened in your days, or in the days of your fathers?
3 Erről beszéljetek fiaitoknak, fiaitok az ő fiaiknak, és azok fiai a következő nemzedéknek!	3 Tell it to your children, and your children to their children, and their children to the next generation.
4 Amit meghagyott a hernyó, azt megette a sáska, amit meghagyott a sáska, azt megette a cserebogár, s amit meghagyott a cserebogár, azt megette az üszög!	4 What the cutter left, the locust swarm has eaten; What the locust swarm left, the grasshopper has eaten; And what the grasshopper left, the devourer has eaten.
5 Józanodjatok ki, ti részegek, és sírjatok, jajgassatok mindnyájan, akik az édes bort isszátok, mert elragadták szátoktól.	5 Wake up, you drunkards, and weep; wail, all you drinkers of wine, Because the juice of the grape will be withheld from your mouths.
6 Felvonult ugyanis földemre egy nép: erős és megszámlálhatatlan, foga olyan volt, mint az oroszlán foga, zápfoga, mint a nőstény oroszláné.	6 For a people has invaded my land, mighty and without number; His teeth are the teeth of a lion, and his molars those of a lioness.
7 Szőlőmet pusztasággá tette, fügefámat lehántotta, meztelenné változtatta, szerteszórta, fehérekké lettek ágai.	7 He has laid waste my vine, and blighted my fig tree; He has stripped it, sheared off its bark; its branches are made white.
8 Sírj, mint a szőrruhába öltözött szűz ifjúkori jegyese fölött!	8 Lament like a virgin girt with sackcloth for the spouse of her youth.
9 Veszendőbe ment az áldozat és az italáldozat az Úr házából; gyászolnak a papok, az Úr szolgái.	9 Abolished are offering and libation from the house of the LORD; In mourning are the priests, the ministers of the LORD.
10 Pusztává lett a mező, gyászol a termőföld, mert elpusztult a gabona, odalett a bor, elapadt az olaj.	10 The field is ravaged, the earth mourns, Because the grain is ravaged, the must has failed, the oil languishes.
11 Szomorkodnak a szántóvetők, jajgatnak a szőlőművesek a gabona és az árpa miatt, mert elveszett a szántóföld termése.	11 Be appalled, you husbandmen! wail, you vinedressers! Over the wheat and the barley, because the harvest of the field has perished.
12 Odalett a szőlőtő, elhervadt a fügefa; gránátalma-, pálma- és almafa s a mező minden fája kiszáradt. Bizony odalett az öröm az emberek fiai között!	12 The vine has dried up, the fig tree is withered; The pomegranate, the date palm also, and the apple, all the trees of the field are dried up; Yes, joy has withered away from among mankind.
13 Öltsetek gyászt és sírjatok, papok; jajgassatok, oltárnak szolgái; menjetek be, virrasszatok szőrruhában, én Istenemnek szolgái; mert veszendőbe ment Istenetek házából az áldozat és az italáldozat.	13 Gird yourselves and weep, O priests! wail, O ministers of the altar! Come, spend the night in sackcloth, O ministers of my God! The house of your God is deprived of offering and libation.
14 Hirdessetek szent böjtöt, rendeljetek el ünnepet, gyűjtsétek össze Istenetek házába a véneket, az ország összes lakóit, és kiáltsatok az Úrhoz:	14 Proclaim a fast, call an assembly; Gather the elders, all who dwell in the land, Into the house of the LORD, your God, and cry to the LORD!
15 »Jaj, jaj, jaj! Az a nap! Bizony közel van az Úr napja, és mint pusztulás jön a Hatalmastól!	15 Alas, the day! for near is the day of the LORD, and it comes as ruin from the Almighty.
16 Nemde szemetek láttára pusztult ki az élelem, az öröm és a vidámság Istenünk házából?«	16 From before our very eyes has not the food been cut off; And from the house of our God, joy and gladness?
17 Elpusztult az elvetett mag a göröngyök alatt, összeomolhatnak a csűrök, összedőlhetnek a magtárak, hisz odalett a gabona!	17 The seed lies shriveled under its clods; the stores are destroyed, The barns are broken down, for the grain has failed.
18 Miért nyög az állat, bőg a marhacsorda? Mert nincs legelőjük; sőt a juhnyájak is pusztulóban vannak.	18 How the beasts groan! The herds of cattle are bewildered! Because they have no pasturage, even the flocks of sheep have perished.
19 Hozzád kiáltok, Uram, mert tűz emésztette meg a puszta ékességeit, láng perzselte fel a vidék minden fáját.	19 To you, O LORD, I cry! for fire has devoured the pastures of the plain, and flame has enkindled all the trees of the field.
20 De a mező állatai is rád tekintenek, (mint az esőt szomjazó föld;) hisz elapadtak a vizek forrásai, és tűz emésztette meg a puszta ékességeit!	20 Even the beasts of the field cry out to you; For the streams of water are dried up, and fire has devoured the pastures of the plain.