Jeremiás könyve 45

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Az ige, amelyet Jeremiás próféta mondott Báruknak, Néria fiának, amikor az leírta egy könyvbe ezeket az igéket Jeremiás diktálása után, Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának negyedik esztendejében:	1 Verbum, quod locutus est Ieremias propheta ad Baruch filium Neriae, cumscriberet verba haec in libro ex ore Ieremiae, anno quarto Ioachim filii Iosiaeregis Iudae, dicens:
2 »Így szól az Úr, Izrael Istene, rólad, Báruk:	2 “ Haec dicit Dominus, Deus Israel, super te, Baruch.
3 Azt mondtad: ‘Jaj nekem, mert az Úr bánattal tetézte fájdalmamat! Elfáradtam sóhajtozásomban, és nyugalmat nem találok!’	3 Dixisti: “Vae misero mihi, quoniam addidit Dominus dolorem maerori meo;laboravi in gemitu meo et requiem non inveni”.
4 Ezt mondd neki: Így szól az Úr: Íme, amit felépítettem, lerombolom, és amit elültettem, kigyomlálom; az egész földre vonatkozik ez.	4 Haec dices ad eum: Sic dicitDominus: Ecce, quod aedificavi, ego destruo et, quod plantavi, ego evello,universam terram hanc;
5 Te mégis nagy dolgokat kérsz magadnak? Ne kérj! Mert íme, én bajt hozok minden testre – mondja az Úr –, neked azonban zsákmányul adom életedet mindazokon a helyeken, ahová csak mégy.«	5 et tu quaeris tibi grandia? Noli quaerere, quia ecceego adducam malum super omnem carnem, ait Dominus, et dabo tibi animam tuamquasi spolium in omnibus locis, ad quaecumque perrexeris ”.