Izajás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát; akik a halál árnyékának országában laknak, azokra világosság ragyog.	1 El pueblo que caminaba en las tinieblas ha visto una gran luz: sobre los que habitaban en el país de la oscuridad ha brillado una luz.
2 Megsokasítod az ujjongást, megnöveled az örömet; örvendenek színed előtt, ahogy örvendenek aratáskor, és amint ujjonganak, akik a zsákmányt osztják.	2 Tú has multiplicado la alegría, has acrecentado el gozo; ellos se regocijan en tu presencia, como se goza en la cosecha, como cuando reina la alegría por el reparto del botín.
3 Mert összetöröd terhes igáját a vállára nehezedő botot, és sanyargatójának pálcáját, mint Mádián napján.	3 Porque el yugo que pesaba sobre él, la barra sobre su espalda y el palo de su carcelero, todo eso lo has destrozado como en el día de Madián.
4 Mert minden dübörögve menetelő katonacipő és vérben megforgatott ruha elégetésre kerül, tűz martaléka lesz.	4 Porque todas las botas usadas en la refriega y las túnicas manchadas de sangre, serán presa de las llamas, pasto del fuego.
5 Mert gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk; az uralom az ő vállán lesz, és így fogják hívni nevét: Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örökkévalóság Atyja, Béke Fejedelme.	5 Porque un niño nos ha nacido, un hijo nos ha sido dado. La soberanía reposa sobre sus hombros y se le da por nombre: «Consejero maravilloso, Dios fuerte, Padre para siempre, Príncipe de la paz».
6 Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királysága fölött, hogy megszilárdítsa és megerősítse azt joggal és igazsággal, mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete műveli ezt.	6 Su soberanía será grande, y habrá una paz sin fin para el trono de David y para su reino; él lo establecerá y lo sostendrá por el derecho y la justicia, desde ahora y para siempre. El celo del Señor de los ejércitos hará todo esto.
7 Igét küldött az Úr Jákobra, és az ráhullott Izraelre.	7 El Señor ha enviado una palabra a Jacob. Ella caerá sobre Israel:
8 Tudni fogja azt az egész nép, Efraim és Szamaria lakói, akik gőgjükben és szívük kevélységében így szóltak:	8 la conocerá el pueblo entero, Efraím y los habitantes de Samaría, esos que andan diciendo con arrogancia y presunción:
9 »A téglák leomlottak, de majd faragott kőből építkezünk; a vadfügefákat kivágták, de majd cédrusokat ültetünk helyükbe.«	9 «¡Cayeron los ladrillos, pero construiremos con piedras talladas; fueron cortados los sicómoros, pero los suplantaremos con cedros!».
10 Az Úr hatalmat ad ellenségeinek fölöttük, és ellenfeleit felingerli:	10 El Señor suscitó contra él a sus adversarios e incitó a sus enemigos.
11 Szíriát keletről, a filiszteusokat nyugatról, és felfalják Izraelt tele szájjal. Mindezzel nem fordult el haragja, hanem keze még ki van nyújtva.	11 Aram al este, los filisteos por detrás, y ellos devoraron a Israel a boca llena. A pesar de todo esto, no se aplacó su ira y su mano está aún extendida.
12 De a nép nem tért meg ahhoz, aki őt megverte, és a Seregek Urát nem keresték.	12 Pero el pueblo no ha vuelto al que lo golpeaba, no ha buscado al Señor de los ejércitos.
13 Ezért az Úr levágja Izraelről a fejet és farkat, a pálmát és kákát egy napon:	13 Y el Señor arrancó a Israel, en un sólo día. cabeza y cola, palmera y junco.
14 a vén és a tekintélyes a fej, és a hazugságot tanító próféta a farok.	14 –El anciano y el noble son la cabeza, el profeta, maestro de mentiras, es la cola–.
15 E nép vezetői tévútra visznek, és akiket vezetnek, összezavarodnak.	15 Los guías de este pueblo lo extraviaron y los que se dejaron guiar, han sido devorados.
16 Ezért az Úr nem örül ifjainak, és árváin meg özvegyein nem könyörül; mert mindegyikük elvetemült és gonosztevő, s minden száj bolondságot beszél. Mindezzel nem fordult el haragja, hanem keze még ki van nyújtva.	16 Por eso el Señor no perdona a sus jóvenes ni se compadece de sus huérfanos y de sus viudas, porque todo este pueblo es impío y malvado y toda boca profiere insensateces. A pesar de todo esto, no se aplacó su ira y su mano está aún extendida.
17 Fellángol ugyanis az istentelenség, mint a tűz, mely megemészti a tövist és a tüskét, felgyújtja az erdő bozótját, és a füst büszkén gomolyog fölfelé.	17 Porque la maldad quema como el fuego, devora cardos y espinas, arde en las espesuras del bosque, y el humo se alza en torbellinos.
18 A Seregek Urának haragjától lángba borul a föld, s a nép olyan lesz, mint a tűznek martaléka: senki sem kíméli testvérét.	18 Por el furor del Señor de los ejércitos se incendia el país, y el pueblo es como pasto del fuego. Nadie se compadece de su hermano,
19 Habzsol jobboldalt, de éhezik, eszik baloldalt, de nem lakik jól; mindenki a társa húsát marja:	19 cada uno devora la carne de su prójimo: corta a la derecha, y queda con hambre; devora a la izquierda, y no se sacia.
20 Manassze Efraimot, Efraim Manasszét, és ketten együtt Júda ellen fordulnak.	20 Manasés devora a Efraím, Efraím a Manasés, y los dos juntos acometen contra Judá. A pesar de todo esto, no se aplacó su ira y su mano está aún extendida
21 S ezzel még nem fordult el az Úr haragja, a keze még ki van nyújtva!