Izajás könyve 41

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Hallgassatok rám, szigetek, és a népek kapjanak új erőre! Lépjenek elő, aztán beszéljenek, szálljunk perbe egymással!	1 Îles, taisez-vous, écoutez-moi, tous les peuples, venez, approchez-vous! Et puis vous viendrez prendre la parole, car nous avons à plaider ensemble.
2 Ki támasztotta kelet felől azt, akinek léptét győzelem kíséri? Kiszolgáltatja színe előtt a nemzeteket, és királyokat vet alá neki; mint a por, olyanná teszi őket kardja, mint elfújt pelyva, olyanná az íja.	2 Qui a fait venir de l’orient, celui qui a rendez-vous avec la victoire? Qui lui soumet les nations et les rois? Son épée les réduit en poussière son arc, en paille qu’emporte le vent.
3 Üldözi őket, zavartalanul halad előre, lába alig éri az ösvényt.	3 Il les poursuit sans risques sur des chemins qu’il ne fait qu’effleurer.
4 Ki tette és művelte ezt? Ki hívta a nemzedékeket kezdettől fogva? Én, az Úr, az első, de az utolsókkal is én vagyok.	4 Qui a fait cela, qui en est l’auteur? Moi qui, depuis l’origine, fais monter les générations. Moi, Yahvé, je suis le premier, et je serai encore avec les derniers.
5 Látják a szigetek, és félnek, a föld végei megremegnek, közelednek és összejönnek.	5 Les îles l’ont vu et elles se sont effrayées, les extrémités de la terre en ont tremblé.
6 Egyik a másikat segíti, és azt mondja testvérének: »Légy erős!«	6 (Chacun aide son compagnon et lui dit: “Courage!”
7 Bátorítja kovács az ötvöst, a kalapáccsal dolgozó azt, aki az üllőt veri; azt mondja a forrasztásról: »Jó lesz!«, és megerősíti szegekkel, hogy ne inogjon.	7 L’artisan encourage l’orfèvre, celui qui finit au marteau encourage celui qui tape sur l’enclume. Il dit de la soudure: “Elle est bonne”, et il la renforce avec des clous pour que rien ne bouge.)
8 De te, Izrael, az én szolgám, Jákob, akit kiválasztottalak, barátomnak, Ábrahámnak ivadéka,	8 Mais toi, Israël, mon serviteur, Jacob que j’ai choisi, race d’Abraham mon ami,
9 te, akit magamhoz ragadtalak a föld végéről, és legtávolabbi sarkából hívtalak el, s azt mondtam neked: »Szolgám vagy, kiválasztottalak, és nem vetlek el téged«,	9 je t’ai saisi aux extrémités de la terre. Je t’ai appelé d’une région lointaine et je t’ai dit: “Tu es mon serviteur que j’ai choisi avant tout autre.”
10 ne félj, mert én veled vagyok! Ne tekingess semerre, mert én vagyok a te Istened! Megerősítelek és megsegítelek, s támogatlak téged szabadító jobbommal.	10 Ne crains rien car je suis avec toi, n’aie pas peur car je suis ton Dieu. Je t’ai donné la force, et puis je t’ai aidé, et je t’ai soutenu de ma main victorieuse.
11 Íme, szégyen és gyalázat éri mindazokat, akik ellened küzdenek; semmivé lesznek és elvesznek, akik veled perbe szállnak.	11 Ceux qui crient après toi s’en iront déçus, confus; tes adversaires seront réduits à rien et périront.
12 Keresed majd, de nem találod azokat, akik veled civakodnak; semmivé lesznek és megsemmisülnek, akik ellened harcolnak.	12 Tu chercheras les opposants et tu ne les trouveras plus, ceux qui te font la guerre seront réduits à rien, anéantis.
13 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, aki megragadom jobbodat, és így szólok hozzád: »Ne félj, én megsegítelek!	13 Car moi, Yahvé, je suis ton Dieu. Je t’ai saisi par la main droite et je te dis: “Ne crains pas, je suis ton secours.”
14 Ne félj, te férgecske, Jákob, te kis bogár, Izrael! Én megsegítelek« – mondja az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje. –	14 Ne crains pas, pauvre Jacob, toi Israël, si fragile! C’est moi ton secours - parole de Yahvé. Le Saint d’Israël s’est fait ton rédempteur.
15 Íme, cséplőszánná teszlek téged, új és éles fogú cséplőhengerré. Hegyeket csépelsz és törsz össze, halmokat zúzol pozdorjává.	15 Je veux faire de toi une herse, un traîneau tout neuf à doubles dents. Tu écraseras les montagnes, tu les mettras en pièces et tu rendras les collines semblables à la paille.
16 Feldobod őket, és a szél elviszi, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongsz majd az Úrban, és Izrael Szentjében dicsekszel.	16 Tu les vanneras et le vent les emportera, l’ouragan les dispersera, et toi, tu seras tout fier de Yahvé; le Saint d’Israël sera ta gloire.
17 A szegények és a szűkölködők vizet keresnek, de nincs, nyelvük a szomjúságtól kiszárad. Én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izrael Istene, nem hagyom el őket.	17 Les pauvres cherchent de l’eau, et rien; leur langue est desséchée par la soif. Mais moi, Yahvé, je réponds à leur appel; moi, le Dieu d’Israël, je ne les abandonnerai pas.
18 Folyókat fakasztok a kopár dombokon, és a völgyek közepén forrásokat; a sivatagot bővizű tóvá teszem, és a kiaszott földet vizek forrásává.	18 Je ferai jaillir des torrents sur les montagnes déboisées, des sources au milieu des vallées. Je ferai du désert un étang, et sur la terre aride couleront des fontaines.
19 A sivatagban cédrust növesztek, akácot, mirtuszt és olajfát; a pusztában fenyőt ültetek, szilfát és ciprust egymás mellé,	19 Dans le désert je planterai le cèdre, l’acacia, le chêne et l’olivier; dans la steppe je mettrai côte à côte le cyprès, le platane et le buis.
20 hogy lássák és megtudják, megfontolják és mindjárt megértsék: az Úr keze művelte ezt, és Izrael Szentje teremtette.	20 Alors on verra et on saura, on réfléchira et comprendra tout à la fois, que c’est la main de Yahvé qui a fait ces choses, c’est le Saint d’Israël qui les a créées.
21 Terjesszétek elő ügyeteket! – mondja az Úr. – Adjátok elő érveiteket! – mondja Jákob királya. –	21 Venez défendre votre cause, dit Yahvé, donnez vos arguments, dit le roi de Jacob.
22 Adják elő és hirdessék nekünk, ami történni fog! A korábbi dolgokat hirdessétek, amint voltak, hadd szívleljük meg, és hadd tudjuk meg a végüket; vagy a jövendőt tudassátok velünk!	22 Qu’ils s’approchent, et qu’ils nous parlent des événements à venir. Vos prédictions passées, quelles étaient-elles? Nous y ferons très attention pour en connaître la suite. Ou bien parlez-nous des événements à venir,
23 Hirdessétek, ami a jövőben következik, hadd tudjuk meg, hogy istenek vagytok! Tegyetek jót, vagy akár rosszat is, hadd vegyük észre, és lássuk együtt!	23 annoncez-nous ce qui doit arriver, et nous saurons que vous êtes des dieux. Au moins faites quelque chose, bien ou mal, nous le verrons et nous vous craindrons.
24 Íme, ti semmik vagytok, és művetek semmiség; utálat, ha valaki titeket választ!	24 Mais non, vous n’êtes rien, et vos œuvres sont moins que rien: comment peut-on vous choisir?
25 Észak felől támasztottam, és eljött, napkeletről nevén szólítottam; eltiporja a helytartókat, mint az agyagot, ahogyan a fazekas a sarat tapossa.	25 (Dieu dit:) Du nord je l’ai appelé, et il est venu, depuis l’orient il a été appelé par son nom. Il piétine les gouverneurs comme de la boue, comme le potier quand il prépare son argile.
26 Ki hirdette kezdettől fogva, hogy tudjuk, és régóta, hogy azt mondjuk: »Igaz?« Senki sem hirdette, senki sem tudatta, senki sem hallotta beszédeiteket.	26 Mais qui l’avait annoncé depuis le début, pour que nous le sachions? Il fallait le dire à l’avance, et nous pourrions dire: C’est exact! Mais nul ne l’a annoncé, nul ne l’a fait savoir; personne n’a entendu vos paroles.
27 Elsőként én mondtam Sionnak: Íme, itt vannak! És Jeruzsálemnek én adtam azt, aki örömhírt vitt.	27 Moi le premier j’ai dit à Sion: Les voilà! j’ai dit à Jérusalem: Je t’envoie de bonnes nouvelles!
28 Láttam, hogy senki sincs, egy sincs ezek között, aki tanácsot adna, és ha megkérdezném, egy szót is felelne.	28 J’ai regardé: il n’y avait personne chez eux pour donner un avis, pas un que je puisse interroger pour avoir une réponse.
29 Íme, ők mind semmik, semmiségek a tetteik; szél és hiábavalóság a bálványaik.	29 Tous ensemble ne sont rien, leurs œuvres, moins que rien, et leurs statues, du vent et du vide.