Izajás könyve 28

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Jaj a büszke koszorúnak, melyet Efraim részegei viselnek, és pompás ékessége hervadó virágának; akik a termékeny völgy övezte csúcson bortól tántorognak!	1 Væ coronæ superbiæ, ebriis Ephraim, et flori decidenti, gloriæ exsultationis ejus, qui erant in vertice vallis pinguissimæ, errantes a vino.
2 Íme, az Úr erőse, hatalmasa, mint jeges zápor, pusztító vihar, mint hatalmas, ömlő vizek áradata, a földre dönt erős kézzel.	2 Ecce validus et fortis Dominus sicut impetus grandinis ; turbo confringens, sicut impetus aquarum multarum inundantium et emissarum super terram spatiosam.
3 Lábbal tiporják majd Efraim részegeinek büszke koszorúját;	3 Pedibus conculcabitur corona superbiæ ebriorum Ephraim.
4 és úgy jár pompás ékességének hervadó virága a termékeny völgy övezte csúcson, mint a korai füge a nyári érés előtt: ha meglátja valaki, még tenyerén van, s máris lenyeli.	4 Et erit flos decidens gloriæ exsultationis ejus, qui est super verticem vallis pinguium, quasi temporaneum ante maturitatem autumni, quod, cum aspexerit videns, statim ut manu tenuerit, devorabit illud.
5 Azon a napon a Seregek Ura ékes koszorúja és pompás koronája lesz népe maradékának;	5 In die illa erit Dominus exercituum corona gloriæ, et sertum exsultationis residuo populi sui ;
6 igazság lelke azoknak, akik igazságot szolgáltatnak, és erő azoknak, akik a harcot a kapunál visszaszorítják.	6 et spiritus judicii sedenti super judicium, et fortitudo revertentibus de bello ad portam.
7 De ezek is a bortól tántorognak, és az italtól támolyognak; pap és próféta tántorog az italtól, megzavarodnak a bortól, támolyognak az italtól, tántorognak látomás közben, dülöngélnek ítélethozatal közben.	7 Verum hi quoque præ vino nescierunt, et præ ebrietate erraverunt ; sacerdos et propheta nescierunt præ ebrietate ; absorpti sunt a vino, erraverunt in ebrietate, nescierunt videntem, ignoraverunt judicium.
8 Mert minden asztal úgy tele van hányadékkal és szennyel, hogy semmi hely sem marad.	8 Omnes enim mensæ repletæ sunt vomitu sordiumque, ita ut non esset ultra locus.
9 Kit akar ez tudásra tanítani? Kivel akarja megértetni a kijelentést? Tejtől elválasztott csecsemőkkel, akiket épp most vettek le anyjuk kebléről.	9 Quem docebit scientiam ? et quem intelligere faciet auditum ? Ablactatos a lacte, avulsos ab uberibus.
10 Csak parancs parancsra, parancs parancsra, szabály szabályra, szabály szabályra, egy kicsi itt, egy kicsi ott.	10 Quia manda, remanda ; manda, remanda ; exspecta, reexspecta ; exspecta, reexspecta ; modicum ibi, modicum ibi.
11 Dadogó ajkkal és idegen nyelven beszélt ehhez a néphez az,	11 In loquela enim labii, et lingua altera loquetur ad populum istum.
12 aki ezt mondta nekik: »Ez a nyugalom, csak hagyjátok a fáradtat nyugodni! Ez a megnyugvás!« De nem akarták meghallani.	12 Cui dixit : Hæc est requies mea, reficite lassum ; et hoc est meum refrigerium : et noluerunt audire.
13 Ezért ez számukra az Úr szava: »Parancs parancsra, parancs parancsra, szabály szabályra, szabály szabályra, egy kicsi itt, egy kicsi ott«, hogy jártukban hanyatt essenek, és összetörjék magukat, hálóba akadjanak és fogságba kerüljenek.	13 Et erit eis verbum Domini : Manda, remanda ; manda, remanda ; exspecta, reexspecta ; exspecta, reexspecta ; modicum ibi, modicum ibi ; ut vadant, et cadant retrorsum, et conterantur, et illaqueentur, et capiantur.
14 Ezért halljátok az Úr szavát, ti elbizakodottak, akik uralkodtok ezen a népen, mely Jeruzsálemben van!	14 Propter hoc audite verbum Domini, viri illusores, qui dominamini super populum meum, qui est in Jerusalem.
15 Mert azt mondjátok: »Szövetségre léptünk a halállal, és az alvilággal kötöttünk szerződést; ha eljön a suhogó ostor, nem ér el minket, mert a hazugságot tettük menedékünkké, és a hamisságban rejtőztünk el.«	15 Dixistis enim : Percussimus fœdus cum morte, et cum inferno fecimus pactum : flagellum inundans cum transierit, non veniet super nos quia posuimus mendacium spem nostram, et mendacio protecti sumus.
16 Ezért így szól az Úristen: »Íme, leteszek alapul egy követ Sionon, kipróbált követ, értékes szegletkövet, szilárd alapot; aki hisz, nem menekül el.	16 Idcirco hæc dicit Dominus Deus : Ecce ego mittam in fundamentis Sion lapidem, lapidem probatum, angularem, pretiosum, in fundamento fundatum ; qui crediderit, non festinet.
17 A jogot teszem mérőzsinórrá, és az igazságot mérőónná; jégeső söpri el a hazugság menedékét, és a rejtekhelyet vizek árasztják el.	17 Et ponam in pondere judicium, et justitiam in mensura ; et subvertet grando spem mendacii, et protectionem aquæ inundabunt.
18 Megsemmisül szövetségtek a halállal, és szerződéstek az alvilággal nem marad fenn; ha eljön a suhogó ostor, összezúz titeket.	18 Et delebitur fœdus vestrum cum morte, et pactum vestrum cum inferno non stabit : flagellum inundans cum transierit, eritis ei in conculcationem.
19 Ahányszor csak eljön, elér titeket; mert minden reggel lesújt, nappal és éjjel is, és csak rémület lesz megérteni a kijelentést.«	19 Quandocumque pertransierit, tollet vos, quoniam in mane diluculo pertransibit in die et in nocte ; et tantummodo sola vexatio intellectum dabit auditui.
20 Mert rövid lesz az ágy, hogy kinyújtózzanak, és a takaró keskeny, hogy beburkolózzanak.	20 Coangustatum est enim stratum, ita ut alter decidat ; et pallium breve utrumque operire non potest.
21 Mert mint a Peraszim hegyén, felkel az Úr, mint Gibeon völgyében, haragra gerjed, hogy végbevigye tettét – szokatlan lesz tette; hogy végrehajtsa művét – különös lesz műve.	21 Sicut enim in monte divisionum stabit Dominus ; sicut in valle quæ est in Gabaon irascetur, ut faciat opus suum, alienum opus ejus : ut operetur opus suum, peregrinum est opus ejus ab eo.
22 Most tehát ne bízzátok el magatokat, nehogy még szorosabbak legyenek bilincseitek! Mert elhatározott megsemmisítést hallottam az Úrtól, a Seregek Istenétől az egész föld számára.	22 Et nunc nolite illudere, ne forte constringantur vincula vestra ; consummationem enim et abbreviationem audivi a Domino Deo exercituum, super universam terram.
23 Fogjátok fel fületekkel és halljátok meg hangomat, figyeljetek és hallgassatok beszédemre!	23 Auribus percipite, et audite vocem meam : attendite, et audite eloquium meum.
24 Vajon egész nap szánt a szántóvető, hogy vessen? Mindig hasogatja és barázdálja földjét?	24 Numquid tota die arabit arans ut serat ? proscindet et sarriet humum suam ?
25 Nemde, ha elegyengette felszínét, elhinti a kaprot, és köményt szór; ültet búzát, kölest meg árpát a kijelölt helyre, és tönkölyt a szélére?	25 Nonne cum adæquaverit faciem ejus, seret gith et cyminum sparget ? et ponet triticum per ordinem, et hordeum, et milium, et viciam in finibus suis ?
26 Mert így nevelte rendre, így tanította őt Istene.	26 Et erudiet illum in judicio ; Deus suus docebit illum.
27 Mert nem cséplőszánnal csépelik a kaprot, és a kocsi kereke nem forog a kömény felett, hanem vesszővel verik ki a kaprot, és a köményt bottal.	27 Non enim in serris triturabitur gith, nec rota plaustri super cyminum circuibit ; sed in virga excutietur gith, et cyminum in baculo.
28 Talán összezúzzák a kenyérgabonát? Bizony, nem csépeli azt örökké a cséplő, és nem morzsolja a kocsi kereke, s lovaival sem zúzza össze.	28 Panis autem comminuetur ; verum non in perpetuum triturans triturabit illum, neque vexabit eum rota plaustri, neque ungulis suis comminuet eum.
29 Ez is a Seregek Urától származik, csodásan hajtotta végre tervét, megmutatta nagy bölcsességét.	29 Et hoc a Domino Deo exercituum exivit, ut mirabile faceret consilium, et magnificaret justitiam.