Izajás könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Azon a napon majd meglátogatja az Úr kemény, nagy és erős kardjával a Leviatánt, a gyors kígyót, a Leviatánt, a tekergő kígyót, és megöli a tengeri sárkányt.	1 In die illa visitabit Dominus in gladio suo duro, et grandi, et forti, super Leviathan, serpentem vectem, et super Leviathan, serpentem tortuosum, et occidet cetum qui in mari est.
2 Azon a napon szép szőlőskert lesz, énekeljetek róla!	2 In die illa vinea meri cantabit ei.
3 Én, az Úr, vagyok őrzője, szüntelenül öntözöm; nehogy baj érje, éjjel-nappal őrzöm.	3 Ego Dominus qui servo eam ; repente propinabo ei. Ne forte visitetur contra eam, nocte et die servo eam.
4 Harag nincs bennem: miért adna nekem valaki tövist és tüskét? Harcba szállok vele, s mindjárt fel is gyújtom:	4 Indignatio non est mihi. Quis dabit me spinam et veprem in prælio ? gradiar super eam, succendam eam pariter.
5 vagy ragadja meg oltalmamat, kössön békét velem, békét kössön velem!	5 An potius tenebit fortitudinem meam ? faciet pacem mihi, pacem faciet mihi.
6 A jövőben gyökeret ver Jákob, virágzik és kihajt Izrael, s betöltik a földkerekség színét terméssel.	6 Qui ingrediuntur impetu ad Jacob, florebit et germinabit Israël, et implebunt faciem orbis semine.
7 Vajon megverte Izraelt úgy, mint azt, aki őt verte? Vagy gyilkolta-e őt úgy, mint azokat, akik őt gyilkolták?	7 Numquid juxta plagam percutientis se percussit eum ? aut sicut occidit interfectos ejus, sic occisus est ?
8 Elűzte, elvetette őt, s perelt vele; elsodorta őt erős szelével a keleti szél napján.	8 In mensura contra mensuram, cum abjecta fuerit, judicabis eam ; meditatus est in spiritu suo duro per diem æstus.
9 Azáltal nyer bocsánatot Jákob bűne, és vétke eltávolításának az a teljes gyümölcse, ha olyanná tesz minden kőoltárt, mint az összezúzott mészkő, és nem maradnak fenn a szent fák és oszlopok.	9 Idcirco super hoc dimittetur iniquitas domui Jacob ; et iste omnis fructus : ut auferatur peccatum ejus, cum posuerit omnes lapides altaris sicut lapides cineris allisos : non stabunt luci et delubra.
10 Mert a megerősített város magára marad, elhagyott és magányos hely lesz, mint a sivatag; borjú legel rajta, ott heverészik, s lerágja bokrait.	10 Civitas enim munita desolata erit ; speciosa relinquetur, et dimittetur quasi desertum ; ibi pascetur vitulus, et ibi accubabit, et consumet summitates ejus.
11 A szárazságban gallyai összetörnek, asszonyok jönnek, és elégetik. Nem értelmes nép ez, ezért nem irgalmaz neki Alkotója, és aki formálta, nem kegyelmez neki.	11 In siccitate messes illius conterentur. Mulieres venientes, et docentes eam ; non est enim populus sapiens : propterea non miserebitur ejus qui fecit eum, et qui formavit eum non parcet ei.
12 Ez történik majd azon a napon: kicsépeli az Úr a kalászokat a Folyamtól Egyiptom patakjáig, és titeket összeszednek egyenként, Izrael fiai.	12 Et erit : in die illa percutiet Dominus ab alveo fluminis usque ad torrentem Ægypti ; et vos congregabimini unus et unus, filii Israël.
13 Ez történik majd azon a napon: megfújják a nagy harsonát, és visszajönnek, akik elvesztek Asszíria földjén, s akik száműzöttek voltak Egyiptom földjén, és leborulnak az Úr előtt a szent hegyen, Jeruzsálemben.	13 Et erit : in die illa clangetur in tuba magna ; et venient qui perditi fuerant de terra Assyriorum, et qui ejecti erant in terra Ægypti, et adorabunt Dominum in monte sancto in Jerusalem.