Sirák fiának könyve 19

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 A részeges munkás meg nem gazdagszik, s aki megveti a keveset, lassanként tönkremegy.	1 Operarius ebriosus non locupletabitur; et, qui spernit modica, paulatim decidet.
2 Bor és nők tévútra viszik a bölcseket, és meghurcolják az okosokat.	2 Vinum et mulieres apostatare faciunt sensatos; et, qui se iungit fornicariis, peribit: putredo et vermes hereditabunt illum.
3 Aki buja nőkkel tart, elzüllik, rothadás és féreg veszi birtokába, nagy, elrettentő példa lesz, s elveszik lelkét az élők közül.	3 Anima audax perdet dominum suum; et tolletur de numero anima eius, et extolletur in exemplum maius.
4 Aki könnyen megbízik, könnyelmű az, és kárt vall, és aki önmaga ellen vét, megvetésnek teszi ki magát.	4 Qui credit cito, levis corde est et minorabitur; et, qui delinquit in animam suam, quis innoxium faciet?
5 Aki véteknek örül, becsmérlésben részesül, s aki utálja a feddést, megrövidíti életét, aki azonban gyűlöli a pletykálkodást, kioltja a gonoszságot.	5 Qui gaudet iniquitate, denotabitur, et, qui odit correptionem, minuetur vita, et, qui odit loquacitatem, exstinguit malitiam.
6 Aki vétkezik önmaga ellen, megbánja, s aki gyönyörködik a gonoszságban, becsmérlésben részesül.	6
7 Ne add tovább a gonosz és kíméletlen beszédet, akkor senki sem becsmérel téged.	7 Ne umquam iteres verbum nequam et durum et prorsus non minoraberis.
8 Amiről tudsz, ne beszéld ki se barátnak, se ellenségnek, és ha tudsz valami vétekről, ne fedd fel azt!	8 De amico et inimico noli narrare et, si notum est tibi delictum, noli denudare:
9 Mert aki meghallgat, inkább őrizkedik tőled, a bűnt védelmébe fogadja, téged pedig meggyűlöl, s ilyen marad irányodban mindenkor.	9 audiet enim te et cavebit te et quasi defendens peccatum odiet te.
10 Ha szóbeszédet hallottál társadról, haljon az meg veled; hidd el: nem fordulsz fel miatta.	10 Audisti verbum adversus proximum tuum? Commoriatur in te fidens quoniam non te dirumpet.
11 Egyetlen szótól rájön a balgára a vajúdás, mint a fájdalom az asszonyra, amikor magzatát szüli.	11 A facie verbi parturiet fatuus tamquam parturiens a facie infantis;
12 Mint a nyíl a comb húsában, olyan a szóbeszéd a balga szívében.	12 sagitta infixa femori carnis, sic verbum in corde stulti.
13 Kérdezd meg előbb a barátot, hátha nem is tud róla, és azt mondja: »Nem tettem!« Ha pedig megtette, intsd, hogy ne tegye többé!	13 Corripe amicum, ne forte fecerit malum et ipse dicat: “ Non feci ”; aut, si fecerit, ne iterum addat facere.
14 Kérdezd meg a társat, hátha nem is mondta? Ha pedig mondta, intsd, hogy ne mondja többé!	14 Corripe proximum, ne forte dixerit et, si dixerit, ne forte iteret.
15 Kérdezd meg a barátot, mert sokszor akad rágalom,	15 Corripe amicum, saepe enim fit criminatio,
16 és ne adj minden szóbeszédre! Van olyan, aki megtéved nyelvével, rosszakarat nélkül.	16 et non omni verbo credas. Est qui labitur lingua sed non ex animo;
17 Ki az, aki nem vétett még nyelvével? Kérdezd meg előbb a társat, mielőtt ráförmednél,	17 quis est enim qui non deliquerit in lingua sua? Corripe proximum, antequam commineris,
18 és adj helyet a Magasságbeli törvényének! Minden bölcsesség istenfélelem, és Isten félelme van benne: minden bölcsesség egyben a törvény teljesítése.	18 et da locum legi Altissimi. Quia omnis sapientia timor Dei et in illa timere Deum, et in omni sapientia dispositio legis.
19 Nem bölcsesség a jártasság a rosszban, és nem okosság a bűnösök fortélya.	19 Et non est sapientia nequitiae scientia, et non est consilium peccatorum prudentia.
20 Van gonosz eszesség, s ez utálatos, és van együgyű, aki gonoszság híján van.	20 Est astutia et ipsa exsecratio, et est insipiens, qui minuitur sapientia.
21 Többet ér a kevésbé okos és fogyatékos elméjű, ha istenfélő, mint a nagyeszű, aki megszegi a Magasságbeli törvényét.	21 Melior est homo, qui minuitur sapientia et deficiens sensu in timore, quam qui abundat sensu et transgreditur legem Altissimi.
22 Van vakmerő ravaszság, amely bűnös,	22 Est solertia certa et ipsa iniqua.
23 és van olyan, aki körmönfontan beszél, és mégis igazat mond. Van olyan, aki rútul megalázkodik, és belseje tele van cselvetéssel.	23 Et est qui pervertit gratiam, ut proferat iudicium; est qui videtur oppressus et fractus animo, et interiora eius plena sunt dolo.
24 Van olyan, aki nagy alázatában mód felett meghunyászkodik, lehajtja fejét, és úgy tesz, mintha nem is látná, amiről nem akar tudni.	24 Et est qui se nimium submittit a multa humilitate; et est qui inclinat faciem suam et fingit se non audire: ubi ignoratus est, praeveniet te.
25 Ha erő híján nem tud vétkezni, mihelyt alkalma nyílik rossz cselekedetre, elköveti a gonoszságot.	25 Et, si ab imbecillitate virium vetetur peccare, si invenerit tempus malefaciendi, malefaciet.
26 Külsejéről lehet az embert megismerni, és arca kifejezéséből ismerni meg az okosat.	26 Ex visu cognoscitur vir, et ab occursu faciei cognoscitur sensatus:
27 A test öltözete, az ajkak nevetése, s az ember járása mind rá vallanak.	27 amictus corporis et risus dentium et gressus hominis enuntiant de illo.
28 Van feddés, amely elhibázott a gyalázkodó haragja miatt, van megítélés, amely nem állja meg helyét, s van, aki hallgat, és az a bölcs.	28 Est correptio inopportuna, et est indicium, quod non probatur esse bonum; et est tacens, et ipse est prudens.