Az énekek éneke 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Jöjjön a kedvesem a kertjébe s élvezze pompás gyümölcseit! Belépek kertembe, mátkám, húgom! Leszedem mirhámat és balzsamomat, elköltöm a lépet és mézemet, megiszom boromat, tejemet! Egyetek, barátaim, és igyatok, ittasodjatok meg, kedveseim!	1 [El Amado] Yo entré en mi jardín, hermana mía, novia mía: recogí mi mirra y mi bálsamo. comí mi miel y mi panal, bebí mi vino y mi leche. ¡Coman, amigos míos, beban, y embriáguense de amor!
2 Aludtam, de szívem ébren volt. Hallga! A kedvesem zörget! »Nyiss ki nekem, húgom, kedvesem, galambom, szeplőtlenem! Mert a fejemet harmat lepi, és fürtjeimet az éjjel nedűje.«	2 [La Amada] Yo duermo, pero mi corazón vela: oigo a mi amado que golpea. «¡Abreme, hermana mía, mi amada, paloma mía, mi preciosa! Porque mi cabeza está empapada por el rocío y mi cabellera por la humedad de la noche».
3 »Köntösömet már levetettem, hogy öltsem fel újra? Lábamat már megmostam, hogy sározzam be ismét?«	3 «Ya me quité la túnica, ¿cómo voy a ensuciármelos?».
4 Kedvesem benyújtotta kezét a résen, s erre bensőm felindult.	4 Mi amado pasó la mano por la abertura de la puerta, y se estremecieron mis entrañas.
5 Felkeltem, hogy ajtót nyissak kedvesemnek. Kezem mirhától csepegett, ujjam tele lett finom mirhával	5 Me levanté para abrirle a mi amado, y mis manos destilaron mirra, fluyó mirra de mis dedos, por el pasador de la cerradura.
6 a retesz fogantyúján. Ajtót nyitottam kedvesemnek, de ő már elfordult és távozott. Szinte elalélt lelkem a szava miatt! Kerestem őt, de nem találtam többé, hívtam, de nem adott választ.	6 Yo misma le abrí a mi amado, pero él ya había desaparecido. ¡El alma se me fue detrás de él! ¡Lo busqué, y no lo encontré, lo llamé y no me respondió!
7 Ott találtak engem a várost járó őrök; ütöttek, sebesre vertek, elvették tőlem leplemet a falak őrei.	7 Me encontraron los centinelas que hacen la ronda en la ciudad; los guardias de las murallas me golpearon y me hirieron, me arrancaron el manto.
8 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai! Ha rátaláltok kedvesemre, mondjátok meg neki, hogy »beteg vagyok a szerelemtől!«	8 Júrenme, hijas de Jerusalén, que si encuentran a mi amado, le dirán... ¿qué le dirán? Que estoy enferma de amor.
9 Miben különb a kedvesed más kedvesénél, te, legszebb a nők között? Miben különb a kedvesed más kedvesénél, hogy ennyire kérlelsz minket?	9 [Coro] ¿Qué tiene tu amado más que los otros, tú, la más hermosa de las mujeres? ¿Qué tiene tu amado más que los otros para que nos conjures de esa manera?
10 A kedvesem fehér is, piros is, ezer közül is kiválik.	10 [La Amada] Mi amado es apuesto y sonrosado, se distingue entre diez mil.
11 Feje színtiszta arany, a haja, mint a pálma koronája, fekete, mint a holló.	11 Su cabeza es un lingote de oro puro, sus cabellos son ramas de palmera, negros como un cuervo.
12 Szemei, mint a galambok a patak mellett: tejben fürödnek, bőséges vízfolyás mellett pihennek.	12 Sus ojos son dos palomas junto a una corriente de agua, que se bañan en leche y se posan sobre un estanque.
13 Orcái, mint a balzsamágyak, amelyek illatos füveket teremnek; ajkai liliomok, finom mirhától csepegnek.	13 Sus mejillas son canteros perfumados, almácigos de hierbas aromáticas. Sus labios son lirios que destilan mirra pura.
14 Keze aranyhenger, tarzis-kővel kirakva; teste elefántcsont zafírral borítva;	14 Sus manos, brazaletes de oro, adornados con piedras de Tarsis. Su vientre, un bloque de marfil, todo incrustado de zafiros.
15 lábai márványoszlopok, aranytalpon állnak; termete, mint a Libanon, pompás, mint a cédrusok.	15 Sus piernas, columnas de alabastro, asentadas sobre bases de oro puro. Su aspecto es como el Líbano, esbelto como los cedros.
16 Szája merő édesség, ő maga egészen kívánatos, ilyen a kedvesem, ilyen a szerelmem, Jeruzsálem leányai!	16 Su paladar rebosa dulzura y todo en él es una delicia. Así es mi amado, así es mi amigo, hijas de Jerusalén.