Az énekek éneke 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Virág vagyok a mezőn, és liliom a völgyben. –	1 Je suis comme les roses de Sharon, comme le lys des vallées.
2 Amilyen a liliom a tövisek között, olyan a kedvesem a leányok között! –	2 Comme un lys parmi les broussailles, telle est ma compagne entre toutes les filles. ELLE:
3 Mint az almafa az erdő fái között, olyan a kedvesem az ifjak között: árnyékában kívánok én megtelepedni, és gyümölcse édes az ínyemnek.	3 Comme un pommier entre les arbustes, tel est mon aimé parmi les garçons. J’ai recherché son ombre et je m’y suis assise: son fruit était doux à mon palais.
4 Bevitt engem a bor házába, s a felirata fölöttem: szerelem.	4 Il m’a menée à la cave des vins; là sa devise surplombait ma tête: Amour!
5 Üdítsetek szőlőskaláccsal, frissítsetek almával, mert beteg vagyok a szerelemtől!	5 Soutenez-moi avec des raisins secs, réconfortez-moi avec des pommes, car je défaille d’amour!
6 Balkeze a fejem alatt, és jobbjával átölel engem.	6 Son bras gauche s’est glissé sous ma tête, de sa main droite il me presse contre lui. LUI:
7 Kérlek titeket, Jeruzsálem leányai, a gazellákra, a szarvasünőkre a mezőn: fel ne költsétek, fel ne riasszátok kedvesemet, amíg maga nem akarja!	7 Je vous en prie, filles de Jérusalem, par les gazelles et les biches des champs: ne l’éveillez pas, ne réveillez pas son amour, avant qu’elle ne veuille! ELLE:
8 Csitt! A kedvesem íme, itt jön! Szökken a hegyeken át, szökell halmokon keresztül!	8 La voix de mon aimé! C’est lui! D’un saut il franchit les montagnes; il bondit de colline en colline,
9 Olyan a kedvesem, mint a gazella, mint a szarvasborjú, már itt is áll a házunk mögött, benéz az ablakon, nézdel a rácson át.	9 semblable à la gazelle, mon aimé, ou aux petits des biches. Voici qu’il s’est arrêté! il est là derrière notre mur, cherchant à voir par la fenêtre, observant à travers le grillage.
10 Íme, a kedvesem szól nekem: »Kelj fel szaporán, szerelmem! Jöjj, galambom, szépségem!	10 Mon aimé a répondu, il m’a dit: LUI: Lève-toi et viens, ma compagne, ma colombe:
11 Mert a tél már elmúlt, az eső elállt, elvonult,	11 voici l’hiver passé, les pluies ont fait leur temps, s’en sont allées.
12 földünkön előbújnak a virágok, eljött a szőlőmetszés ideje, s a gerle szava hallatszik a határban.	12 Sur la terre apparaissent les fleurs, l’heure des chansons est proche, la tourterelle s’est fait entendre sur notre terre.
13 A füge már kihajtja első gyümölcsét, s a virágzó szőlő illatot áraszt. Kelj fel, kedvesem! Jöjj, te szépségem!	13 Le figuier a mûri ses premiers fruits, la vigne en fleur exhale son parfum. Lève-toi, ma compagne, belle colombe, viens!
14 Te, galambom a sziklaüregben, a kőszál rejtekében, hadd lássam arcodat, hadd halljam hangodat! Mert a te szavad édes, és oly bájos az orcád!«	14 Ma colombe au creux des rochers, dans les retraites escarpées, montre-moi ton visage, et que j’entende ta voix, car ta voix est douce, et ton visage charmant. ELLE:
15 Fogjátok el nekünk a rókakölyköket, mert feldúlják a szőlőt, pedig a szőlőnk már virágzik!	15 Attrapez-nous les renards, les sales petits renards qui ravagent nos vignes; voyez que nos vignes sont en fleur!
16 Enyém a kedvesem, és én az övé! Élvezi a liliomokat,	16 Mon aimé est à moi, et je suis à lui, berger qui fait paître parmi les lys.
17 amíg a nappal szellője meg nem rezdül, s az árnyak el nem szállnak. Rajta! Tégy úgy, kedvesem, mint a gazella, úgy, mint a szarvasborjú Béter hegyein.	17 Avant que ne souffle la brise du soir, et que déjà les ombres s’effacent, reviens! Imite, bien-aimé, la gazelle ou le petit de la biche, reparais sur les monts de l’alliance! ELLE: