A Prédikátor könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Jobb a jó név az illatos olajnál, s a halál napja a születés napjánál.	1 Melius est nomen bonum quam unguenta pretiosa, et dies mortis die nativitatis.
2 Jobb a gyásznak házába menni, mint a lakoma házába térni, mert az minden embert a közös végre figyelmeztet, s az élő ott megszívleli a jövőt.	2 Melius est ire ad domum luctus quam ad domum convivii; in illa enim finis cunctorum hominum, et vivens hoc conferet in corde.
3 Jobb a komorság a nevetésnél, mert az arc szomorúságától javul a bűnös lelke.	3 Melior est tristitia risu, quia per tristitiam vultus corrigitur animus.
4 Ott a bölcsek szíve, ahol gyász van, a balgák szíve pedig ott, ahol öröm lakik.	4 Cor sapientium in domo luctus, et cor stultorum in domo laetitiae.
5 Jobb a bölcsnek feddését hallani, mint a hízelgő balgák énekét hallgatni.	5 Melius est a sapiente corripi quam laetari stultorum canticis,
6 Mert amilyen az égő tövis ropogása az edény alatt, olyan az oktalan kacagása! Ez is csak hiúság!	6 quia sicut sonitus spinarum ardentium sub olla, sic risus stulti. Sed et hoc vanitas.
7 A zsarolás a bölcset balgává teszi, s az ajándék megrontja a szívet.	7 Quia calumnia stultum facit sapientem, et munus cor insanire facit.
8 »Jobb a dolog vége az elejénél, jobb a türelmes a kevélynél.«	8 “ Melior est finis negotii quam principium, melior est patiens arrogante ”.
9 Ne légy hirtelen a bosszúságra, mert a bosszúság a balgák keblében lakik.	9 Ne sis velox in animo ad irascendum, quia ira in sinu stulti requiescit.
10 Ne mondd: »Miért van az, hogy azelőtt jobb idők jártak, mint most?« Mert balga az ilyen kérdés!	10 Nedicas: “Quid, putas, causae est quod priora tempora meliora fuere quam nuncsunt? ”. Non enim ex sapientia interrogas de hoc.
11 Jobb a bölcsesség a vagyonnál, és nagyobb előny azoknak, akik a napot látják.	11 Bona est sapientia cumdivitiis et prodest videntibus solem.
12 Mert amint megoltalmaz a bölcsesség, ugyanúgy megoltalmaz a pénz is; a tudomány és a bölcsesség mégis hasznosabb, mert életet ad a birtokosának.	12 Sicut enim protegit sapientia, sicprotegit pecunia; hoc autem plus habet eruditio, quod sapientia vitam tribuitpossessori suo.
13 Szemléld Isten művét, hogy senki sem tudja egyenessé tenni, amit görbének alkotott!	13 Considera opera Dei: quod nemo possit corrigere, quod illecurvum fecerit.
14 A jólét napjain élvezd a jót, a balsors napján pedig gondold meg, hogy ezt is, mint azt, Isten alkotta, azért, hogy az embernek ne lehessen jogos panasza ellene.	14 In die bona fruere bonis et in die mala considera: sicuthanc, sic et illam fecit Deus, ita ut non inveniat homo quidquam de futuro.
15 Hívságos napjaim folyamán ezeket is láttam: Van igaz ember, aki igazvolta mellett is tönkremegy, és van bűnös, aki gonoszsága mellett is sokáig él.	15 Cuncta vidi in diebus vanitatis meae: est iustus, qui perit in iustitia sua,et impius, qui multo vivit tempore in malitia sua.
16 Ne akarj túlságosan igaz és a kelleténél bölcsebb lenni, hogy balgává ne légy!	16 Noli esse nimis iustus neque sapiens supra modum! Cur te perdere vis?
17 Ne légy szerfelett gonosz, és ne légy ostoba, hogy meg ne halj időd előtt!	17 Ne agas nimis impie et noli esse stultus! Cur mori debeas in tempore non tuo?
18 Jó, ha megőrzöd, amid van; de a többiről se vedd le kezedet, mert aki féli Istent, nem hanyagol el semmit.	18 Bonum est ut, quod habes, teneas, sed et ab illo ne subtrahas manum tuam,quia qui timet Deum, utrumque devitat.
19 A bölcsesség több erőt ad a bölcsnek, mint a város tíz hatalmassága.	19 Sapientia confortabit sapientem superdecem principes civitatis.
20 Mert nincs a földön igaz ember, aki jót tenne, és ne vétkeznék.	20 Nullus enim homo iustus in terra, qui faciat bonumet non peccet.
21 Ne is ügyelj minden szóbeszédre, hogy meg ne halld, hogyan átkoz téged a szolgád,	21 Sed et cunctis sermonibus, qui dicuntur, ne accommodes cortuum, ne forte audias servum tuum maledicentem tibi;
22 hiszen magadban jól tudod, hogy te is gyakran átkoztál másokat.	22 scit enim conscientiatua, quia et tu crebro maledixisti aliis.
23 Mindezt megtapasztaltam bölcsességben, s azt mondtam: »Bölcs akarok lenni!« De a bölcsesség messzire távozott tőlem,	23 Cuncta tentavi in sapientia, dixi: “ Sapiens efficiar ”.
24 még messzebbre, mint azelőtt volt, mert igencsak mély az! Ki tudná megtalálni?	24 Et ipsalongius recessit a me. Longe est, quod fuit; et alta est profunditas. Quisinveniet eam?
25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy megismerjem, kikémleljem, hogy felkeressem a bölcsességet és a tudást, és hogy felismerjem a balga gonoszságát és a dőrék tévelygését.	25 Lustravi universa animo meo, ut scirem et considerarem et quaereremsapientiam et rationem et ut cognoscerem impietatem esse stultitiam et erroremimprudentiam.
26 Úgy találtam, hogy még a halálnál is keserűbb az asszony, aki olyan, mint a vadász csapdája: háló a szíve, karjai bilincsek. Aki Isten előtt kedves, megmenekül tőle, a bűnös azonban beleakad.	26 Et invenio amariorem morte mulierem, quae laqueus venatorumest, et sagena cor eius, vincula sunt manus illius. Qui placet Deo, effugieteam; qui autem peccator est, capietur ab illa.
27 Lám, ezt találtam, mondja a Prédikátor, amikor az egyik dolgot a másikkal összevetettem, hogy eljussak a tudáshoz,	27 Ecce hoc inveni, dixitEcclesiastes, unum et alterum, ut invenirem rationem,
28 amelyet lelkem folyton keresett, de meg nem talált: Embert ezer között egyet találtam, de asszonyt ugyanannyi között egyet sem találtam!	28 quam adhuc quaeritanima mea, et non inveni: Hominem de mille unum repperi, mulierem ex omnibus non inveni.
29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igaznak alkotta, de az beleártotta magát mindenféle mesterkedésbe.	29 Ecce solummodo hoc inveni: Quod fecerit Deus hominem rectum, et ipsi quaesierint infinitas quaestiones.