A példabeszédek könyve 8

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Nem hív-e a bölcsesség, nem hallatja-e szavát az okosság?	1 συ την σοφιαν κηρυξεις ινα φρονησις σοι υπακουση
2 Odaáll a legmagasabb, kiemelkedő ormokra, az útszélre, oda, ahol ösvények találkoznak,	2 επι γαρ των υψηλων ακρων εστιν ανα μεσον δε των τριβων εστηκεν
3 a város kapui mellett, s a bejáratnál így kiált fennhangon:	3 παρα γαρ πυλαις δυναστων παρεδρευει εν δε εισοδοις υμνειται
4 »Hozzátok beszélek, férfiak! Az emberek fiaihoz szól szavam!	4 υμας ω ανθρωποι παρακαλω και προιεμαι εμην φωνην υιοις ανθρωπων
5 Értsetek okos szót, ti balgák, kapjatok észbe, ti dőrék!	5 νοησατε ακακοι πανουργιαν οι δε απαιδευτοι ενθεσθε καρδιαν
6 Hallgassatok meg, mert kiváló dolgokról beszélek, és igazságra nyílnak ajkaim,	6 εισακουσατε μου σεμνα γαρ ερω και ανοισω απο χειλεων ορθα
7 mert szám igazságot beszél, és ajkam a gonoszt utálja.	7 οτι αληθειαν μελετησει ο φαρυγξ μου εβδελυγμενα δε εναντιον εμου χειλη ψευδη
8 Minden szavam igazság, nincs abban hamis, nincs csűrés-csavarás.	8 μετα δικαιοσυνης παντα τα ρηματα του στοματος μου ουδεν εν αυτοις σκολιον ουδε στραγγαλωδες
9 Világosak azok az okosaknak, és egyenesek azoknak, akik meglelték a tudományt.	9 παντα ενωπια τοις συνιουσιν και ορθα τοις ευρισκουσι γνωσιν
10 Intelmemet vegyétek, és ne az ezüstöt, és tudást válasszatok inkább, mint aranyat,	10 λαβετε παιδειαν και μη αργυριον και γνωσιν υπερ χρυσιον δεδοκιμασμενον ανθαιρεισθε δε αισθησιν χρυσιου καθαρου
11 mert becsesebb a bölcsesség minden drágaságnál, és nincs hozzá fogható kívánatos dolog.«	11 κρεισσων γαρ σοφια λιθων πολυτελων παν δε τιμιον ουκ αξιον αυτης εστιν
12 Én, a bölcsesség, ott lakom az eszességben, és vagyok jelen az értelmes gondolatokban.	12 εγω η σοφια κατεσκηνωσα βουλην και γνωσιν και εννοιαν εγω επεκαλεσαμην
13 Az Úr félelme gyűlöli a gonoszságot, utálja a dölyföt, a kevélységet, a gonoszság útját és a hamis szájat.	13 φοβος κυριου μισει αδικιαν υβριν τε και υπερηφανιαν και οδους πονηρων μεμισηκα δε εγω διεστραμμενας οδους κακων
14 Enyém a tanács, az igazságosság, enyém az okosság, enyém az erő!	14 εμη βουλη και ασφαλεια εμη φρονησις εμη δε ισχυς
15 Általam uralkodnak a királyok, és tesznek igazságot a törvényhozók.	15 δι' εμου βασιλεις βασιλευουσιν και οι δυνασται γραφουσιν δικαιοσυνην
16 Általam kormányoznak az uralkodók, és ítélkeznek a hatalmasok.	16 δι' εμου μεγιστανες μεγαλυνονται και τυραννοι δι' εμου κρατουσι γης
17 Szeretem azokat, akik szeretnek engem, akik virradatkor keresnek, meg is találnak.	17 εγω τους εμε φιλουντας αγαπω οι δε εμε ζητουντες ευρησουσιν
18 Nálam van a gazdagság és a pompa, a tisztes vagyon, a becsületesség.	18 πλουτος και δοξα εμοι υπαρχει και κτησις πολλων και δικαιοσυνη
19 Jobb a gyümölcsöm aranynál és drágakőnél, s javaim többet érnek a színezüstnél.	19 βελτιον εμε καρπιζεσθαι υπερ χρυσιον και λιθον τιμιον τα δε εμα γενηματα κρεισσω αργυριου εκλεκτου
20 Az igazság útjain járok, a jog ösvényei közepén,	20 εν οδοις δικαιοσυνης περιπατω και ανα μεσον τριβων δικαιωματος αναστρεφομαι
21 hogy gazdaggá tegyem azokat, akik szeretnek engem, és megtöltsem kincsesházaikat.	21 ινα μερισω τοις εμε αγαπωσιν υπαρξιν και τους θησαυρους αυτων εμπλησω αγαθων [21α] εαν αναγγειλω υμιν τα καθ' ημεραν γινομενα μνημονευσω τα εξ αιωνος αριθμησαι
22 Az Úr szerzett engem útjai elején, kezdetben, mielőtt bármit is alkotott.	22 κυριος εκτισεν με αρχην οδων αυτου εις εργα αυτου
23 Öröktől fogva rendelt engem, ősidők óta, még a föld előtt.	23 προ του αιωνος εθεμελιωσεν με εν αρχη
24 Nem voltak még tengerek, én már fogantattam, még nem törtek elő a vízben dús források,	24 προ του την γην ποιησαι και προ του τας αβυσσους ποιησαι προ του προελθειν τας πηγας των υδατων
25 még nem álltak a hegyek súlyos tömegükben, a halmok előtt születtem.	25 προ του ορη εδρασθηναι προ δε παντων βουνων γεννα με
26 Még nem teremtette meg a földet és a folyókat és a földkerekség sarkait,	26 κυριος εποιησεν χωρας και αοικητους και ακρα οικουμενα της υπ' ουρανον
27 amikor az eget felállította, már ott voltam, amikor biztos törvénnyel kört vont a mélység színe fölé.	27 ηνικα ητοιμαζεν τον ουρανον συμπαρημην αυτω και οτε αφωριζεν τον εαυτου θρονον επ' ανεμων
28 Amikor a fellegeket odafenn megerősítette, és kimérte a vízforrásokat.	28 ηνικα ισχυρα εποιει τα ανω νεφη και ως ασφαλεις ετιθει πηγας της υπ' ουρανον
29 Amikor a tengert körülvette határával, és törvényt szabott a vizeknek, hogy át ne hágják határaikat. Amikor a föld alapjait megvetette,	29 και ισχυρα εποιει τα θεμελια της γης
30 ott voltam mellette, mindent elrendeztem, és gyönyörködtem nap nap után, színe előtt játszadoztam mindenkor.	30 ημην παρ' αυτω αρμοζουσα εγω ημην η προσεχαιρεν καθ' ημεραν δε ευφραινομην εν προσωπω αυτου εν παντι καιρω
31 Játszadoztam a földje kerekségén, és gyönyörűség volt nekem az emberek fiai között lenni.	31 οτε ευφραινετο την οικουμενην συντελεσας και ενευφραινετο εν υιοις ανθρωπων
32 Most pedig, gyermekeim, hallgassatok rám! Boldogok, akik megtartják útjaimat!	32 νυν ουν υιε ακουε μου
33 Hallgassátok az intést, legyetek bölcsek, és el ne vessétek azt magatoktól!	33 -
34 Boldog az ember, aki hallgat rám, aki ajtómnál virraszt naponta, és őrzi ajtóm félfáját,	34 μακαριος ανηρ ος εισακουσεται μου και ανθρωπος ος τας εμας οδους φυλαξει αγρυπνων επ' εμαις θυραις καθ' ημεραν τηρων σταθμους εμων εισοδων
35 mert aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól.	35 αι γαρ εξοδοι μου εξοδοι ζωης και ετοιμαζεται θελησις παρα κυριου
36 Aki azonban ellenem vét, a saját lelkének árt, mindenki, aki gyűlöl engem, a halált kedveli!	36 οι δε εις εμε αμαρτανοντες ασεβουσιν τας εαυτων ψυχας και οι μισουντες με αγαπωσιν θανατον