A példabeszédek könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Gonosz embereket ne nézz irigy szemmel, és ne kívánkozz közéjük,	1 Do not be envious of the wicked or wish for their company,
2 mert szívük erőszakot tervez, és ajkuk csalárdságot beszél.	2 for their hearts are scheming violence, their lips talking mischief.
3 Bölcsesség által épül föl a ház, és értelem teszi szilárddá,	3 By wisdom a house is built, by understanding it is made strong;
4 tudás folytán telnek meg a kamrák mindenféle drága, gyönyörű holmival.	4 by knowledge its storerooms are fil ed with riches of every kind, rare and desirable.
5 A bölcs férfi erős, s a tudós férfi izmos és erőteljes.	5 The wise is mighty in power, strength is reinforced by science;
6 Mert megfontolva kell viselni a hadat, ott terem siker, ahol bőven van a tanács.	6 for it is by strategy that you wage war, and victory depends on having many counsellors.
7 Magas a bölcsesség a balgának, nem nyitja ki száját a kapuban.	7 For a fool wisdom is an inaccessible fortress: at the city gate he does not open his mouth.
8 Aki azon töri fejét, hogy ártson, cselszövő az ő neve.	8 Anyone intent on evil-doing is known as a master in cunning.
9 A balga fondorlata bűnre irányul, a rágalmazó pedig utálat az embereknek.	9 Folly dreams of nothing but sin, the mocker is abhorrent.
10 Ha bágyadt vagy, erőd a szükség napján szűkösen lesz.	10 If you lose heart when things go wrong, your strength is not worth much.
11 Mentsd meg azokat, akiket halálra visznek, el ne mulaszd megmenteni a vesztőhelyre támolygókat!	11 Save those being dragged towards death, but can you rescue those on their way to execution?
12 Ha azt mondod: »Nem telik erőmből!« látja ezt az, aki a szíveket mérlegeli, s aki lelkedet szemmel tartja, tud mindenről, és mindenkinek tettei szerint megfizet.	12 If you say, 'But look, we did not know,' wil the Weigher of the heart pay no attention? Wil not theGuardian of your soul be aware and repay you as your deeds deserve?
13 Egyél csak, fiam, mézet, mert jó az, lépes mézet, mert édes az torkodnak!	13 Eat honey, my child, since it is good; honey that drips from the comb is sweet to the taste:
14 Ilyen a bölcsesség tudása is lelkednek ha megtaláltad, reményed lesz a jövőben, és bizakodásod meg nem hiúsul.	14 and so, for sure, wil wisdom be to your soul: find it and you will have a future and your hope wil notbe cut short.
15 Ne leselkedjél és ne keress gonoszságot az igaznak hajlékában, és fel ne dúld nyugvóhelyét!	15 Do not lurk, wicked man, round the upright man's dwel ing, do not despoil his house.
16 Mert essen el bár hétszer az igaz, mégis felkel, a gonoszok ellenben elbuknak a bajban.	16 For though the upright fal s seven times, he gets up again; the wicked are the ones who stumble inadversity.
17 Ne örülj ellenséged bukásán, és ne ujjongjon szíved az ő botlása fölött,	17 Should your enemy fal , do not rejoice, when he stumbles do not let your heart exult:
18 hogy meg ne lássa az Úr és ne rosszalja, s el ne fordítsa tőle haragját!	18 for fear that Yahweh wil be displeased at the sight and turn his anger away from him.
19 A bűnösök miatt ne lobbanj haragra, és ne izgulj a gonoszok miatt,	19 Do not be indignant about the wicked, do not be envious of the evil,
20 mert a bűnösnek nincs a jövőben reménye, s a gonoszok mécsese elalszik.	20 for there is no future for the evil, the lamp of the wicked wil go out.
21 Féld, fiam, az Urat és a királyt és ne keveredj a lázítók közé,	21 Fear Yahweh, my child, and fear the king; do not al y yourself with innovators;
22 mert romlás éri őket hirtelen, és ki tudja, milyen veszedelem fenyeget miattuk!	22 for suddenly disaster wil loom for them, and who knows what ruin wil seize them and their friends?
23 Ezek is bölcsek mondásai: Nem jó az ítéletben személyre tekinteni!	23 The fol owing are also taken from the sages: To show partiality in judgement is not good.
24 Akik azt mondják a vétkesnek: »Neked van igazad!« azokat elátkozzák a népek, és utálják a nemzetek,	24 Whoever tells the wicked, 'You are upright,' peoples curse him, nations revile him;
25 de dicsérik azokat, akik megfenyítik őt, és áldás száll az ilyenekre.	25 but those who correct him, come out of it wel , on them will come a happy blessing.
26 Csókot ad a szájra, aki helyénvaló beszéddel válaszol.	26 Whoever returns an honest answer, plants a kiss on the lips.
27 Végezd munkádat a mezőn, és lásd el szorgosan a szántóföldet, hogy azután megépíthesd házadat.	27 Plan what you want on the open ground, make your preparation in the field; then go and build yourhouse.
28 Ne illesd társadat alaptalan váddal, és senkit se hitegess ajkaddal!	28 Do not bear witness lightly against your neighbour, nor deceive with your lips.
29 Ne mondd: »Ahogy velem cselekedett, én is úgy teszek vele, megfizetek tettei szerint mindenkinek!«	29 Do not say, 'I wil treat my neighbour as my neighbour treated me; I will repay everyone what eachhas earned.'
30 Elmentem a rest ember szántója mellett, s az oktalan férfi szőlője alatt,	30 By the idler's field I was passing, by the vineyard of a man who had no sense,
31 és íme, az egészet ellepte a csalán, a színét felverte a tövis, és leomlott a kőkerítése!	31 there it al lay, deep in thorns, entirely overgrown with weeds, and its stone wal broken down.
32 Amikor ezt láttam, észbe kaptam, okultam a példáján!	32 And as I gazed I pondered, I drew this lesson from the sight,
33 Azt mondtam: »Alszol egy kissé, szenderegsz egy kevéssé, összeteszed egy kicsit a kezedet, és megpihensz.	33 'A little sleep, a little drowsiness, a little folding of the arms to lie back
34 Akkor beállít hozzád az ínség, mint a csavargó, s a nélkülözés, mint a fegyveres férfi.«	34 and poverty comes like a vagrant, and, like a beggar, dearth.'