A zsoltárok könyve 86

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Dávid imádsága. Hajtsd hozzám, Uram, füledet, hallgass meg, mert nyomorult és szegény vagyok.	1 A' figliuoli di Gore: Salmo ovvero cantico. Le fondamenta di lei sopra i monti santi: ama il Signore le porte di Sion più che tutti i tabernacoli di Gicobbe.
2 Őrizd meg életem, mert kedves vagyok előtted; Mentsd meg, Istenem, szolgádat, aki benned bízik.	2 Grandi cose sono state dette di te, o città di Dio.
3 Könyörülj rajtam, Uram, mert hozzád kiáltok egész nap!	3 Io mi ricorderò di Rahab, e di Babilonia, genti, che mi conoscono.
4 Örvendeztesd meg szolgádat, mert hozzád emelem, Uram, lelkemet.	4 Ecco, che i stranieri, e Tiro, e il popolo degli Etiopi, tutti questi vi avrai, loro stanza.
5 Mert te, Uram, jóságos vagy és szelíd, nagy irgalmú mindazokhoz, akik téged segítségül hívnak.	5 Non sarà egli detto riguardo a Sionne: uomini, e uomini in lei son: nati, e lo stesso Altissimo è quegli, che la ha fondata?
6 Figyelj, Uram, imádságomra, hallgass könyörgésem szavára!	6 Il Signore nella lista de' popoli, e de' principi dirà di quelli, che in lei sono stati.
7 Hozzád kiáltok szorongatásom idején, mert te meghallgatsz engem.	7 E come quelli, che abitano in te sono tutti nell'allegrezza.
8 Uram, nincs az istenek közt tehozzád hasonló, semmi sem fogható a te műveidhez.
9 A nemzetek, amelyeket alkottál, mindnyájan eljönnek, leborulnak előtted, Uram és dicsőítik nevedet,
10 mert nagy vagy te és csodákat művelsz: egyedül te vagy Isten.
11 Uram, vezess engem utadon, hogy igazságodban járjak; Szívemet tedd egyszerűvé, hogy félje nevedet.
12 Teljes szívemből dicsérlek, Uram, én Istenem, és mindörökké magasztalom nevedet,
13 mert nagy a te irgalmad irántam, kiragadtad lelkemet az alvilág mélyéből.
14 Isten, gonoszok keltek fel ellenem és erőszakosak serege tör életemre, és nem vesznek figyelembe téged.
15 De te, Uram, könyörületes és irgalmas Isten vagy, türelmes, nagy irgalmú és igaz.
16 Tekints rám, könyörülj rajtam, add szolgádnak erődet, szabadítsd meg szolgálód fiát.
17 Add jelét rajtam jóságodnak, hogy gyűlölőim lássák, és szégyent valljanak, minthogy te, Uram, megsegítesz és megvigasztalsz engem.