A zsoltárok könyve 71

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek!	1 SIGNORE, io mi son confidato in te, Fa’ ch’io non sia giammai confuso.
2 Igazságodban szabadíts meg, és ments meg engem! Hajlítsd hozzám füledet és nyújts segítséget!	2 Riscuotimi, e liberami, per la tua giustizia; Inchina a me il tuo orecchio, e salvami.
3 Légy oltalmam sziklája, és erős váram, hogy megszabadíts engem, mert te vagy az én erősségem és menedékem!	3 Siimi una rocca di dimora, Nella quale io entri sempre; Tu hai ordinata la mia salute; Perciocchè tu sei la mia rupe e la mia fortezza.
4 Istenem, szabadíts meg a bűnös kezéből, s a törvényszegő és a gonosz kezéből!	4 O Dio mio, liberami dalla man dell’empio, Dalla mano del perverso e del violento.
5 Hisz te vagy az én reménységem, Uram; Te vagy, Uram, ifjúkorom óta bizodalmam.	5 Perciocchè tu sei la mia speranza, o Signore Iddio; La mia confidanza fin dalla mia fanciullezza.
6 Születésem óta rád támaszkodom, anyám méhétől te vagy oltalmazóm; Szüntelenül rólad szól dicséretem.	6 Tu sei stato il mio sostegno fin dal seno di mia madre; Tu sei quel che mi hai tratto fuori delle interiora di essa; Per te ho avuto del continuo di che lodarti.
7 Szinte csodája lettem sokaknak, mert te erős segítőm vagy.	7 Io sono stato a molti come un mostro; Ma tu sei il mio forte ricetto.
8 Teljék meg szám dicséreteddel, egész nap fenségeddel!	8 Sia la mia bocca ripiena della tua lode, E della tua gloria tuttodì.
9 Ne vess el engem vénségem idején, amikor erőm megfogyatkozik, ne hagyj el engem!	9 Non rigettarmi al tempo della vecchiezza; Ora, che le forze mi mancano, non abbandonarmi.
10 Mert ellenségeim ellenem beszélnek, s akik életemre leselkednek, együtt tanakodnak.	10 Perciocchè i miei nemici tengono ragionamenti contro a me, E quelli che spiano l’anima mia prendono insieme consiglio.
11 Így szólnak: »Isten elhagyta, vegyétek űzőbe, fogjátok meg, hisz nincs, aki megszabadítsa!«	11 Dicendo: Iddio l’ha abbandonato; Perseguitatelo, e prendetelo; perciocchè non vi è alcuno che lo riscuota.
12 Isten, ne távozz el tőlem; Én Istenem, siess segítségemre!	12 O Dio, non allontanarti da me; Dio mio, affrettati in mio aiuto.
13 Jussanak szégyenbe, pusztuljanak életem ellenségei. Borítsa szégyen és gyalázat azokat, akik nekem rosszat akarnak!	13 Sieno confusi, e vengano meno gli avversari dell’anima mia; Quelli che procacciano il mio male sieno coperti di onta e di vituperio
14 Én azonban mindenkor reménykedem, és szüntelen dicsérlek téged.	14 Ma io spererò del continuo, E sopraggiungerò ancora altre lodi a tutte le tue.
15 Egész nap jótéteményeidet és igazságosságodat hirdeti szám, bár elsorolni sem tudom.	15 La mia bocca racconterà tuttodì la tua giustizia, e la tua salute; Benchè io non ne sappia il gran numero.
16 Hirdetem az Úr hatalmas tetteit, Uram, csak igazságodról elmélkedem.	16 Io entrerò nelle prodezze del Signore Iddio; Io ricorderò la giustizia di te solo.
17 Isten, te ifjúkorom óta oktattál engem; Mindmáig hirdetem csodáidat.	17 O Dio, tu mi hai ammaestrato dalla mia fanciullezza; Ed io, infino ad ora, ho annunziate le tue maraviglie.
18 Öregségemre s aggkoromra se hagyj magamra, Isten, hogy hirdethessem az egész jövendő nemzedéknek karod erejét. Hatalmadat,	18 Non abbandonarmi ancora, o Dio, fino alla vecchiezza, anzi fino alla canutezza; Finchè io abbia annunziato il tuo braccio a questa generazione, E la tua potenza a tutti quelli che verranno appresso.
19 és igazságodat, amely égig ér, Isten, aki nagy dolgokat cselekedtél: Isten, ki hasonló hozzád?	19 E la tua giustizia, o Dio, esalterò sommamente: Perciocchè tu hai fatte cose grandi. O Dio, chi è pari a te?
20 Milyen sok nehéz szorongatást engedtél megérnem, de aztán ismét életet adtál nekem, s a föld mélységeiből újra visszahoztál engem.	20 Perciocchè, avendomi fatto sentir molte tribolazioni e mali, Tu mi hai di nuovo resa la vita, E mi hai di nuovo tratto fuor degli abissi della terra.
21 Hozzám fordulsz, naggyá teszel és megvigasztalsz engem.	21 Tu hai accresciuta la mia grandezza, E ti sei rivolto, e mi hai consolato.
22 Magasztalom is hűségedet hárfával, Istenem, hárfával zengek neked éneket, Izrael Szentje.	22 Io altresì, collo strumento del saltero, celebrerò te, E la tua verità, o Dio mio; Io ti salmeggerò colla cetera, o Santo d’Israele.
23 Örvendezik majd ajkam, ha neked énekelek, és lelkem, amelyet megmentesz;	23 Le mie labbra giubileranno, quando io ti salmeggerò; E insieme l’anima mia, la quale tu hai riscattata.
24 Nyelvem is egész nap hirdeti igazságodat, mert zavarba és szégyenbe jutnak, akik rosszat akarnak nekem.	24 La mia lingua ancora ragionerà tuttodì della tua giustizia; Perciocchè sono stati svergognati, perchè sono stati confusi quelli che procacciavano il mio male