Jób könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Kiálts csak! Van-e, aki felel neked? Fordulj valakihez a szentek közül!	1 επικαλεσαι δε ει τις σοι υπακουσεται η ει τινα αγγελων αγιων οψη
2 Valóban öli a balgát a harag, s az együgyűt bosszúság gyilkolja.	2 και γαρ αφρονα αναιρει οργη πεπλανημενον δε θανατοι ζηλος
3 Láttam balgát gyökeret verni, de jó sorát tüstént megátkoztam.	3 εγω δε εωρακα αφρονας ριζαν βαλλοντας αλλ' ευθεως εβρωθη αυτων η διαιτα
4 Távol esnek fiai a jóléttől, eltapossák őket a kapuban, és nem lesz, aki mentse őket.	4 πορρω γενοιντο οι υιοι αυτων απο σωτηριας κολαβρισθειησαν δε επι θυραις ησσονων και ουκ εσται ο εξαιρουμενος
5 Feleszi termését az éhező, s elragadja fegyverrel kezében; szomjasok szürcsölik vagyonát.	5 α γαρ εκεινοι συνηγαγον δικαιοι εδονται αυτοι δε εκ κακων ουκ εξαιρετοι εσονται εκσιφωνισθειη αυτων η ισχυς
6 Semmi sem esik meg a földön ok nélkül, s a nyomorúság nem a földből fakad;	6 ου γαρ μη εξελθη εκ της γης κοπος ουδε εξ ορεων αναβλαστησει πονος
7 az ember úgy születik nyomorúságra, mint a madár repülésre.	7 αλλα ανθρωπος γενναται κοπω νεοσσοι δε γυπος τα υψηλα πετονται
8 Én pedig az Úrhoz fordulnék kéréssel, Isten elé terjeszteném ügyemet,	8 ου μην δε αλλα εγω δεηθησομαι κυριου κυριον δε τον παντων δεσποτην επικαλεσομαι
9 aki nagyokat visz végbe, s amiket nem lehet kifürkészni, csodákat, amiknek nincsen száma;	9 τον ποιουντα μεγαλα και ανεξιχνιαστα ενδοξα τε και εξαισια ων ουκ εστιν αριθμος
10 aki esőt bocsát a föld színére, és vízzel öntözi az egész határt,	10 τον διδοντα υετον επι την γην αποστελλοντα υδωρ επι την υπ' ουρανον
11 hogy az alázatosakat felemelje, s a szomorúakat jólétbe helyezze;	11 τον ποιουντα ταπεινους εις υψος και απολωλοτας εξεγειροντα
12 aki széttépi a ravaszok fondorkodását, hogy kezük ne vihesse véghez, amit kezdtek;	12 διαλλασσοντα βουλας πανουργων και ου μη ποιησουσιν αι χειρες αυτων αληθες
13 aki megfogja a bölcseket saját csalárdságukkal, és meghiúsítja az álnokok terveit:	13 ο καταλαμβανων σοφους εν τη φρονησει βουλην δε πολυπλοκων εξεστησεν
14 fényes nappal sötétbe botlanak, délben úgy tapogatnak, mint éjjel;	14 ημερας συναντησεται αυτοις σκοτος το δε μεσημβρινον ψηλαφησαισαν ισα νυκτι
15 aki megmenti a szegényt szájuk pallosától, s a nyomorban élőt az erősnek karjától;	15 απολοιντο δε εν πολεμω αδυνατος δε εξελθοι εκ χειρος δυναστου
16 így reménye nyílik a szegénynek, a gazság pedig befogja száját.	16 ειη δε αδυνατω ελπις αδικου δε στομα εμφραχθειη
17 Boldog az az ember, akit Isten megfenyít! Meg ne vesd tehát az Úr feddését!	17 μακαριος δε ανθρωπος ον ηλεγξεν ο κυριος νουθετημα δε παντοκρατορος μη απαναινου
18 Ő sebet ejt ugyan, de be is kötözi, megver – de keze gyógyít is.	18 αυτος γαρ αλγειν ποιει και παλιν αποκαθιστησιν επαισεν και αι χειρες αυτου ιασαντο
19 Kiragad téged hat szorongatásból, és nem ér baj a hetedikben.	19 εξακις εξ αναγκων σε εξελειται εν δε τω εβδομω ου μη αψηται σου κακον
20 Az éhínségben megment a haláltól, s a hadban a kardnak erejétől.	20 εν λιμω ρυσεται σε εκ θανατου εν πολεμω δε εκ χειρος σιδηρου λυσει σε
21 Biztonságban vagy a nyelvnek ostorától, és nem kell félned, ha pusztulás közeledik;	21 απο μαστιγος γλωσσης σε κρυψει και ου μη φοβηθης απο κακων ερχομενων
22 nevethetsz pusztuláson, éhségen, és nem kell félned a föld vadjaitól,	22 αδικων και ανομων καταγελαση απο δε θηριων αγριων ου μη φοβηθης
23 mert frigyben vagy a szántó köveivel, s a mező vadja veled békességben lesz.	23 θηρες γαρ αγριοι ειρηνευσουσιν σοι
24 Épségben tudhatod sátradat, és nem találsz hiányt, ha megnézed hajlékodat.	24 ειτα γνωση οτι ειρηνευσει σου ο οικος η δε διαιτα της σκηνης σου ου μη αμαρτη
25 Majd tapasztalod, hogy magzatod sokasodik, és sarjad annyi lesz, mint a fű a földön.	25 γνωση δε οτι πολυ το σπερμα σου τα δε τεκνα σου εσται ωσπερ το παμβοτανον του αγρου
26 Bővelkedve szállsz a sírba, úgy, mint a learatott gabonát idejében betakarítják.	26 ελευση δε εν ταφω ωσπερ σιτος ωριμος κατα καιρον θεριζομενος η ωσπερ θιμωνια αλωνος καθ' ωραν συγκομισθεισα
27 Ezt íme, így kutattuk ki, de így is van; halljad tehát és jegyezd meg magadnak!«	27 ιδου ταυτα ουτως εξιχνιασαμεν ταυτα εστιν α ακηκοαμεν συ δε γνωθι σεαυτω ει τι επραξας