Kivonulás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Menj be a fáraóhoz, és mondd meg neki: Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem,	1 Then the LORD said to Moses, "Go to Pharaoh and tell him: Thus says the LORD, the God of the Hebrews: Let my people go to worship me.
2 mert ha tovább is ellenállsz, és visszatartod őket,	2 If you refuse to let them go and persist in holding them,
3 íme, az Úr keze nehezedik a mezőn nyájaidra, dögvészt bocsát lovaidra, szamaraidra, tevéidre, marháidra és juhaidra.	3 I warn you, the LORD will afflict all your livestock in the field--your horses, asses, camels, herds and flocks--with a very severe pestilence.
4 Ugyanakkor csodálatos különbséget is tesz az Úr Izrael jószága és az egyiptomiak jószága között, és abból, ami Izrael fiaié, semmi sem vész el.	4 But the LORD will distinguish between the livestock of Israel and that of Egypt, so that none belonging to the Israelites will die."
5 Az időt is megállapította az Úr: Holnap cselekszi meg az Úr ezt a dolgot ezen a földön.«	5 And setting a definite time, the LORD added, "Tomorrow the LORD shall do this in the land."
6 Meg is cselekedte az Úr ezt a dolgot másnap, és elhullott az egyiptomiak minden marhája. Izrael fiainak marháiból azonban nem hullott el egy sem.	6 And on the next day the LORD did so. All the livestock of the Egyptians died, but not one beast belonging to the Israelites.
7 A fáraó oda is küldetett, hogy megnézze, és íme, semmi sem hullott el abból, ami Izraelé volt. Ám a fáraó szíve megkeményedett, és nem engedte el a népet.	7 But though Pharaoh's messengers informed him that not even one beast belonging to the Israelites had died, he still remained obdurate and would not let the people go.
8 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez és Áronhoz: »Vegyetek egy tele marok kemencehamut, és Mózes szórja azt az ég felé a fáraó előtt!	8 Then the LORD said to Moses and Aaron, "Take a double handful of soot from a furnace, and in the presence of Pharaoh let Moses scatter it toward the sky.
9 Legyen az porfelhővé Egyiptom egész földje felett, és legyenek belőle fekélyek és hólyagos kelések emberen és állaton, Egyiptomnak egész földjén!«	9 It will then turn into fine dust over the whole land of Egypt and cause festering boils on man and beast throughout the land."
10 Fogták tehát a kemencehamut, a fáraó elé álltak, és Mózes az ég felé szórta azt, erre fekélyes kelések támadtak emberen és állaton.	10 So they took soot from a furnace and stood in the presence of Pharaoh. Moses scattered it toward the sky, and it caused festering boils on man and beast.
11 A varázslók nem is állhattak Mózes elé, mert rajtuk is fekélyek voltak, és Egyiptomnak egész földjén.	11 The magicians could not stand in Moses' presence, for there were boils on the magicians no less than on the rest of the Egyptians.
12 Ám az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és az nem hallgatott rájuk, amint az Úr előre megmondta Mózesnek.	12 But the LORD made Pharaoh obstinate, and he would not listen to them, just as the LORD had foretold to Moses.
13 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Reggel kelj fel, állj a fáraó elé, és mondd neki: Ezt üzeni az Úr, a héberek Istene: Engedd el népemet, hogy áldozzék nekem!	13 Then the LORD told Moses, "Early tomorrow morning present yourself to Pharaoh and say to him: Thus says the LORD, the God of the Hebrews: Let my people go to worship me,
14 Különben ezúttal minden csapásomat ráküldöm szívedre, szolgáidra és népedre, és megtudod, hogy nincs hozzám hasonló az egész földön!	14 or this time I will hurl all my blows upon you and your servants and your subjects, that you may know that there is none like me anywhere on earth.
15 Már eddig is kinyújthattam volna a kezem, döghalállal sújthattalak volna téged és népedet, hogy eltűntél volna a földről.	15 For by now I would have stretched out my hand and struck you and your subjects with such pestilence as would wipe you from the earth.
16 De megtartottalak, hogy megmutassam rajtad hatalmamat, és hirdessék nevemet az egész földön.	16 But this is why I have spared you: to show you my power and to make my name resound throughout the earth!
17 Még mindig visszatartod népemet, és nem akarod elengedni?	17 Will you still block the way for my people by refusing to let them go?
18 Íme, holnap ugyanebben az órában hatalmas jégesőt hullatok, olyat, amilyen nem volt még Egyiptomban, attól a naptól fogva, hogy megalapították, mindmáig.	18 I warn you, then, tomorrow at this hour I will rain down such fierce hail as there has never been in Egypt from the day the nation was founded up to the present.
19 Most tehát küldj el és hozasd be állataidat, és mindenedet, amid a mezőn van, mert ember, állat és minden, ami kinn marad, nem kerül be a mezőről, és rázúdul a jégeső, elpusztul!«	19 Therefore, order all your livestock and whatever else you have in the open fields to be brought to a place of safety. Whatever man or beast remains in the fields and is not brought to shelter shall die when the hail comes upon them."
20 Aki a fáraó szolgái közül félte az Úr szavát, fedél alá mentette szolgáit és állatait,	20 Some of Pharaoh's servants feared the warning of the LORD and hurried their servants and livestock off to shelter.
21 aki pedig nem törődött az Úr szavával, az a mezőn hagyta szolgáit és állatait.	21 Others, however, did not take the warning of the LORD to heart and left their servants and livestock in the fields.
22 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez: »Nyújtsd ki kezedet az ég felé, hogy jégeső hulljon Egyiptom egész földjére, emberre, állatra, és a mező minden füvére Egyiptomnak földjén!« –	22 The LORD then said to Moses, "Stretch out your hand toward the sky, that hail may fall upon the entire land of Egypt, on man and beast and every growing thing in the land of Egypt."
23 Erre Mózes kinyújtotta botját az ég felé, és az Úr mennydörgést, jégesőt és cikázó villámokat bocsátott a földre. Jégesőt hullatott az Úr Egyiptom földjére,	23 But Pharaoh, seeing that the rain and hail and thunder had ceased, sinned again: he with his servants became obdurate,
24 és szakadt a jégeső és a tűz vegyesen. Akkora volt, hogy sohasem láttak olyat azelőtt Egyiptom egész földjén, amióta azt a nemzetet megalapították.	24 and lightning constantly flashed through the hail, such fierce hail as had never been seen in the land since Egypt became a nation.
25 El is vert a jégeső Egyiptom egész földjén mindent, ami a mezőn volt, embert, állatot egyaránt. A mező minden füvét elverte a jégeső, és a föld minden fáját összetörte.	25 It struck down every man and beast that was in the open throughout the land of Egypt; it beat down every growing thing and splintered every tree in the fields.
26 Csak Gósen földjén, ahol Izrael fiai voltak, nem esett jégeső.	26 Only in the land of Goshen, where the Israelites dwelt, was there no hail.
27 Elküldött erre a fáraó, hívatta Mózest és Áront, és azt mondta nekik: »Vétkeztem most is! Az Úr az igaz, én és népem vagyunk a bűnösök.	27 Then Pharaoh summoned Moses and Aaron and said to them, "I have sinned again! The LORD is just; it is I and my subjects who are at fault.
28 Imádkozzatok az Úrhoz, hogy szűnjék meg Isten mennydörgése és a jégeső! Elengedlek titeket, és semmiképpen sem kell tovább itt maradnotok!« –	28 Pray to the LORD, for we have had enough of God's thunder and hail. Then I will let you go; you need stay no longer."
29 Mózes azt felelte: »Mihelyt kimegyek a városból, kiterjesztem kezem az Úrhoz, és megszűnik a mennydörgés. Nem lesz jégeső, hogy megtudd, hogy az Úré a föld,	29 Moses replied, "As soon as I leave the city I will extend my hands to the LORD; the thunder will cease, and there will be no more hail. Thus you shall learn that the earth is the LORD'S.
30 bár tudom, hogy te és szolgáid még mindig nem félitek az Úr Istent!« –	30 But you and your servants, I know, do not yet fear the LORD God."
31 A len és az árpa tönkrement, mert az árpa zsendülőben, a len pedig már virulóban volt.	31 Now the flax and the barley were ruined, because the barley was in ear and the flax in bud.
32 A búza és a tönköly nem szenvedett kárt, mert azok későiek.	32 But the wheat and the spelt were not ruined, for they grow later.
33 Amikor aztán Mózes kiment a fáraótól a városon kívülre, kiterjesztette kezét az Úrhoz, megszűnt a mennydörgés és a jégeső, és az eső nem ömlött tovább a földre.	33 When Moses had left Pharaoh's presence and had gone out of the city, he extended his hands to the LORD. Then the thunder and the hail ceased, and the rain no longer poured down upon the earth.
34 Amikor azonban a fáraó látta, hogy megszűnt az eső, a jég és a mennydörgés, tovább vétkezett.
35 Megkeményedett a szíve a szolgáéival együtt, egészen megkeményedett, és nem engedte el Izrael fiait, ahogy az Úr Mózes által megmondta.	35 and in his obstinacy he would not let the Israelites go, as the LORD had foretold through Moses.