Eszter könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Amikor Mardókeus megtudta mindazt, ami történt, megszaggatta ruháját, zsákba öltözött, hamut hintett a fejére. A város közepén a téren keservesen kiáltozott,	1 The copy of the letters was this: The great king Artexerxes writeth these things to the princes and governours that are under him from India unto Ethiopia in an hundred and seven and twenty provinces.
2 egészen a palota kapujáig haladva; az ugyanis tiltva volt, hogy bárki belépjen zsákba öltözötten a királyi palotába.	2 After that I became lord over many nations and had dominion over the whole world, not lifted up with presumption of my authority, but carrying myself always with equity and mildness, I purposed to settle my subjects continually in a quiet life, and making my kingdom peaceable, and open for passage to the utmost coasts, to renew peace, which is desired of all men.
3 Nagy volt a kesergés, böjtölés, jajveszékelés, siránkozás a zsidóknál minden tartományban, ahova a király rendelete és parancsa eljutott, és zsák meg hamu lett sokaknak az ágya.	3 Now when I asked my counsellors how this might be brought to pass, Aman, that excelled in wisdom among us, and was approved for his constant good will and steadfast fidelity, and had the honour of the second place in the kingdom,
4 Eszterhez bementek szogálólányai és eunuchjai, és jelentették neki a dolgot. Ennek hallatára megrendült a királyné és ruhát küldött ki, hogy levetve a zsákot, abba öltöztessék fel Mardókeust, ő azonban nem fogadta el.	4 Declared unto us, that in all nations throughout the world there was scattered a certain malicious people, that had laws contrary to ail nations, and continually despised the commandments of kings, so as the uniting of our kingdoms, honourably intended by us cannot go forward.
5 Erre magához rendelte Aták eunuchot, akit melléje osztott be szolgálattételre a király, és meghagyta neki, keresse fel Mardókeust, és tudja meg tőle, miért cselekszik így.	5 Seeing then we understand that this people alone is continually in opposition unto all men, differing in the strange manner of their laws, and evil affected to our state, working all the mischief they can that our kingdom may not be firmly established:
6 Aták eltávozott, kiment Mardókeushoz, aki ott állt a város terén, a palota bejárata előtt.	6 Therefore have we commanded, that all they that are signified in writing unto you by Aman, who is ordained over the affairs, and is next unto us, shall all, with their wives and children, be utterly destroyed by the sword of their enemies, without all mercy and pity, the fourteenth day of the twelfth month Adar of this present year:
7 Mardókeus elmondott neki mindent, ami történt, azt is, mennyi ezüstöt ígért Ámán a királyi kincstárnak a zsidók legyilkolása fejében.	7 That they, who of old and now also are malicious, may in one day with violence go into the grave, and so ever hereafter cause our affairs to be well settled, and without trouble.
8 Majd átadott neki egy másolatot a kiirtásukról szóló, Szúzában is kifüggesztett rendeletről azzal, hogy mutassa meg a királynénak, és meghagyta, hogy menjen be a királyhoz, járjon közbe nála, és könyörögjön népéért. Ezt üzente: »Emlékezzél kicsiséged napjaira, amikor még kezemmel tápláltalak. Ámán ugyanis, aki második a királynál, ellenünk beszélt a halálunkra. Könyörögj az Úrhoz, s beszélj a királyhoz értünk és szabadíts meg minket a haláltól.«	8 Then Mardocheus thought upon all the works of the Lord, and made his prayer unto him,
9 Aták visszatért, és jelentett Eszternek mindent, amit Mardókeus mondott.	9 Saying, O Lord, Lord, the King Almighty: for the whole world is in thy power, and if thou hast appointed to save Israel, there is no man that can gainsay thee:
10 Eszter feleletképpen meghagyta neki, mondja meg Mardókeusnak:	10 For thou hast made heaven and earth, and all the wondrous things under the heaven.
11 »Tudja azt a király minden szolgája és valamennyi tartomány, amely uralma alatt áll, hogy aki hívatlanul lép be a király belső udvarába, legyen az férfi vagy nő, az a törvény szerint azonnal halállal lakol, hacsak a király ki nem nyújtja felé aranyjogarát, így aztán életben maradhat. Engem meg már harminc napja nem hívatott a király.«	11 Thou art Lord of all things, and and there is no man that can resist thee, which art the Lord.
12 Ennek hallatára Mardókeus	12 Thou knowest all things, and thou knowest, Lord, that it was neither in contempt nor pride, nor for any desire of glory, that I did not bow down to proud Aman.
13 ismét figyelmeztette Esztert: »Ne hidd, hogy mivel a királyi udvarnál vagy, te magad menekülsz meg az összes zsidók közül.	13 For I could have been content with good will for the salvation of Israel to kiss the soles of his feet.
14 Ha ugyanis most hallgatsz, más úton-módon szabadulnak meg a zsidók, te pedig és atyád háza el fogtok pusztulni; ki tudja, nem azért jutottál-e királynéi méltóságra, hogy ilyen időkre készen állj?«	14 But I did this, that I might not prefer the glory of man above the glory of God: neither will I worship any but thee, O God, neither will I do it in pride.
15 Erre Eszter a következő szavakat üzente Mardókeusnak:	15 And now, O Lord God and King, spare thy people: for their eyes are upon us to bring us to nought; yea, they desire to destroy the inheritance, that hath been thine from the beginning.
16 »Menj, gyűjtsd egybe az összes zsidót, akit Szúzában találsz, s böjtöljetek értem. Három nap és három éjjel ételt meg italt ne vegyetek magatokhoz, és én is így fogok böjtölni szolgálóleányaimmal együtt. Akkor azután nem törődve a törvénnyel, hívatlanul is bemegyek a királyhoz, s ha el kell pusztulnom, hát elpusztulok.«	16 Despise not the portion, which thou hast delivered out of Egypt for thine own self.
17 Mardókeus erre elment, és mindenben úgy cselekedett, ahogy Eszter meghagyta neki. Mardókeus pedig megszaggatta ruháit, szőrzsákba öltözött, és a nép véneivel együtt reggeltől estig arccal a földre borulva így könyörgött: »Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene, légy áldott! Uram, Uram, mindenható Király, hatalmad alá tartozik minden, és nincs, aki akaratodnak ellenállhatna, ha azt határoztad el, hogy megmented Izraelt. Te alkottad az eget és a földet s az összes csodálatos dolgot, amit az ég pereme magában foglal. Te vagy mindennek az Ura, és nincs, aki ellenállhatna fölségednek. Te tudod, Uram, hogy Izrael szabadulásáért kész örömmel megcsókoltam volna még a lába nyomát is Ámánnak. Azért nem tettem meg, nehogy embert illessek Istenemnek kijáró tisztelettel. Nem borulok le, Uram, más előtt, csak teelőtted, Uram, Istenem. Nem büszkeségből, megvetésből, vagy valamiféle dicsőségvágyból cselekedtem, Uram. Jelenj meg Uram; mutatkozz meg, Uram! Most tehát, Uram, Királyom, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene, könyörülj meg népeden, ellenségeink ugyanis el akarnak veszíteni minket, örökségedet pedig kiirtani. Ne vesd meg tulajdonodat, amelyet kiszabadítottál magadnak Egyiptom földjéről. Hallgasd meg könyörgésemet, légy irgalommal osztályrészedhez, változtasd örömre gyászunkat, hogy életben maradva dicsérjük nevedet, Urunk, és ne zárd le azok ajkát, akik magasztalnak téged.« Egész Izrael is könyörgött minden erejéből, mert biztos halál fenyegette őket. Eszter királyné is az Úrnál keresett menedéket, mivel rettegett a veszélytől, amely fenyegette. Levetette ezért díszes öltözékét, s a gyász ruháját öltötte magára, a kevélység kenetei helyett hamuval borította be a fejét, és testét böjttel sanyargatta meg. Szolgálólányaival a földre borult reggeltől estig és így imádkozott: »Ábrahám Istene, Izsák Istene, és Jákob Istene, áldott légy! Segíts meg elhagyatottságomban, hiszen más segítőm rajtad kívül nincsen, veszedelmem ugyanis nyilvánvaló. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy megmentetted Noét a vízözönből. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te Ábrahám háromszáztizennyolc emberének kilenc királyt adtál át. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy Jónást a hal gyomrából megmentetted. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te Ananját, Azarját és Misaélt kimentetted a tüzes kemencéből. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te Dánielt az oroszlánok verméből kihoztad. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te a halálra ítélt Hiszkijának, a zsidók királyának, miután életéért könyörgött, könyörületedben tizenöt évvel toldottad meg életét. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te Annát, aki lelke keserűségében könyörgött, fiú utóddal ajándékoztad meg. Azt hallottam, Uram, őseim könyveiből, hogy te mindazokat, akik kedvesek előtted, megszabadítod mindörökre. Most pedig segíts meg engem, aki egyedül vagyok és senkim sincs rajtad kívül, Uram, Istenem. Te ismered, hogy utálatos volt szolgálódnak a körülmetéletlenek ágyasháza. Istenem, te tudod, hogy nem ettem az átok asztaláról és áldozati borukat nem ittam. Te tudod, hogy nem találtam örömet másban attól a naptól kezdve, hogy idehoztak, egyedül tebenned, Uram. Te tudod, Uram, hogy a díszt, amelyet fejemen hordok, utálom, mint a havi tisztuláskor beszennyezett ruhát, és nem viselem nyugalmam napjaiban. És most jöjj segítségemre árvaságomban, adj ajkamra ékes szavakat az oroszlán színe előtt, tégy kedvessé előtte és úgy hajlítsd a szívét, hogy meggyűlölje ellenségünket és elpusztuljon azokkal egyetemben, akik egyetértenek vele. Minket meg szabadíts meg ellenségeink kezéből, fordítsd gyászunkat örömmé, szomorúságunkat vidámsággá. Kelj föl, Istenünk, örökrészed fölé, tedd példává. Jelenj meg Uram, mutatkozz meg Uram!«	17 Hear my prayer, and be merciful unto thine inheritance: turn our sorrow into joy, that we may live, O Lord, and praise thy name: and destroy not the mouths of them that praise thee, O Lord.