Tóbiás könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Tóbiás akkor hívta Ráfaelt és így szólt hozzá:	1 Allora Tobia prese a parte l'Angelo creduto da lui un uomo, e gli disse: Fratello Azaria, ti prego di ascoltare le mie parole.
2 »Azarja testvér, végy magadhoz négy szolgát, két tevét, indulj Rágesbe. Menj el Gábaelhez, add át neki keze írását, vedd át tőle a pénzt és hívd meg a menyegzőre.	2 Quand'io mi domassi a te in qualità di schiavo, non potrei rimunerare la tua assistenza.
3 Tudod jól, hogy apám számlálja a napokat, s ha csak egy napot is kések, nagyon aggódik.	3 Con tutto ciò io ti prego di prender teco cavalcatura, e servi, e di andare a Rages città dei Medi a trovar Gabelo, e di rendere a lui il suo chirografo, e ritirare il denaro e pregarlo che venga alle mie nozze.
4 De azt is tudod, hogyan esketett meg Ráguel, s az ő esküjét sem vethetem meg.«	4 Perocchè tu pur sai come il padre mio conta i giorni, e se io tarderò un giorno di più, l'anima di lui sarà in tristezza.
5 Ráfael tehát elment négy szolgával és két tevével a médiai Rágesbe és Gábaelnél szálltak meg. Ráfael átadta neki keze írását, s közölte vele, hogy Tóbiás, Tóbit fia házasságot köt Ráguel leányával és hívja őt a menyegzőre. Gábael átadta neki a zsákokat az érintetlen pecsétekkel és tevékre rakták őket.	5 E certamente tu vedi come Raguele mi ha scongiurato, e io non possa disprezzare le sue istanze.
6 Kora reggel elindultak együtt a menyegzőre. Beléptek Ráguelhez és Tóbiást az asztalnál ülve találták. Fölkelt és üdvözölte őt. Gábael sírt és megáldotta őt ezekkel a szavakkal: »Áldott az Úr, aki békességet adott neked, mert egy jó, kiváló és igaz jótékony apa fia vagy. Az ég Ura áldjon meg téged, feleségedet, apádat és anyádat, feleséged apját és anyját. Áldott az Isten, mert megláthattam Tóbiást, unokatestvérem képmását.«	6 Allora Raphaele, presi quattro servi di Raguele, e due cammelli, andò a Rages città dei Medi, e trovato Gabelo, gli rendè il suo chirografo, e ritirò da lui tutto il denaro.
	7 E raccontò a lui tutto quello, che era avvenuto al figliuolo di Tobia; e lo fece venir seco alle nozze.
	8 Ed egli giunto a casa di Raguele, trovò Tobia a mensa, il quale si levò su, e si baciarono l'un l'altro; e Gabelo pianse e benedisse Dio.
	9 E disse: Ti benedica il Dio d'Israele, perocchè tu se' figliuolo di un uomo veramente dabbene, e giusto, e timorate di Dio, e limosiniere.
	10 E sieno date benedizioni alla tua moglie, e a vostri genitori.
	11 E veggiate i figliuoli vostri, e i figli de'vostri figliuoli sino alla terza, e quarta generazione, e la vostra stirpe sia benedetta dal Dio d'Israele, che regna per tutti i secoli.
	12 E tutti avendo detto, Così sia, si posero a mensa: ma lo stesso convito nuzziale era celebrato nel timor del Signore.