Tóbiás könyve 12

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Miután befejeződött a menyegző, Tóbit hívta fiát, Tóbiást és ezt mondta neki: »Adjuk meg a bérét annak az embernek, aki veled ment és toldjuk is meg a bért.«	1 Allora Tobia (vecchio) chiamò a se il suo figliuolo (Tobia), e sì gli disse: che possiamo noi dare a questo uomo santo, il quale venne teco?
2 Tóbiás így szólt hozzá: »Apám, mennyi bért adjak neki? Nem sajnálnám neki adni mindannak felét, amit hoztunk.	2 E rispondendo Tobia disse: padre, che mercede gli renderemo? o quale cosa potrà essere degna a' suoi benefizii?
3 Jó egészségben visszahozott, feleségemet meggyógyította, elhozta nekem a pénzt és téged is meggyógyított. Mit adhatnánk neki mindezért?«	3 Egli mi menò e mi rimenò sano (e salvo), ed egli riacquistò la pecunia di Gabelo; egli mi fece avere moglie, e cacciò da lei il demonio; al padre e alla madre sua diede letizia; e me medesimo campoe dal pesce il quale mi volea divorare; e a te hae fatto vedere il lume del cielo, e per lui siamo ripieni d' ogni bene. Or dunque che potremo noi dare a lui, che fosse degno a tante cose?
4 Tóbit így szólt hozzá: »Valóban, őt illeti meg fiam, a fele mindannak, amit hoztál.«	4 Ma io ti priego, padre mio, che noi il preghiamo, s'egli il consente, ch' egli pigli la metà di tutto ciò che noi abbiamo recato.
5 Hívta Ráfaelt és ezt mondotta: »Fogadd el béredül felét mindannak, amit hoztál, és menj békében.«	5 Adunque il padre e il figliuolo il chiamarono, e trasserlo da una parte, e pregaronlo ch' egli dovesse pigliare la metà di tutte le cose che loro aveano recato.
6 Akkor Ráfael félre hívta mindkettőt és ezt mondta nekik: »Dicsőítsétek Istent és valljátok meg minden élőlény előtt azért a jóért, amit velünk tett. Áldjátok és dicsőítsétek nevét. Isten tetteit hirdessétek és ne szűnjetek megvallani.	6 Allora disse egli celatamente a loro: benedite Iddio del cielo, e dinanzi a tutti quelli che vivono confessatevi a lui, perciò ch' egli hae fatto con voi la sua misericordia.
7 A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban föl kell fedni és meg kell vallani. Tegyétek a jót és akkor a gonosz nem árthat nektek.	7 Veramente il sacramento del re è buono a celare; ma l'opere di Dio rivelare e confessare è onorevole cosa.
8 Jó az imádság böjttel és az alamizsna igazsággal. Többet ér a kevés igazsággal, mint a sok igazságtalansággal. Jobb alamizsnát adni, mint aranykincset gyűjteni.	8 E la orazione e il digiuno e la limosina è migliore, che raunare e avere tesori d'oro (o di pecunia).
9 Az alamizsna megment a haláltól és megtisztít minden bűntől. Akik jótékonykodnak, életet nyernek:	9 Imperciò che la limosina libera (l'uomo) dalla morte; ed ella si è quella che purga il peccato, e fa trovare misericordia e vita eterna.
10 de akik bűnt és igazságtalanságot cselekszenek, ellenségei saját maguknak.	10 Ma quelli che fanno il peccato e la iniquitade, hanno in odio l' anima loro.
11 Megmondom nektek a teljes igazságot és semmit sem titkolok el előttetek. Mondtam már nektek: A király titkát jó elrejteni, Isten tetteit azonban dicséretes fölfedni.	11 Adunque io vi confesso la verità, e non vi celerò il sermone secreto.
12 Nos tehát, amikor imádkoztál, te és Sára, imádságtokat Isten fölséges színe elé vittem, hasonlóképpen azt is, amikor eltemetted a halottakat.	12 Quando tu adoravi con lacrime, e seppellivi i morti, e lasciavi il desinare, e nascondevi i morti di dì in casa tua, e la notte gli seppellivi, io offersi la tua orazione a Dio.
13 Mivel nem haboztál fölkelni és otthagyni ebédedet és elmentél eltemetni a halottat, megbízást kaptam, hogy próbára tegyelek.	13 E imperciò che tu eri accetto a Dio, fu bisogno che la tentazione ti provasse.
14 Ugyanakkor elküldött Isten, hogy meggyógyítsalak téged és menyedet, Sárát.	14 E ora m' ha mandato Iddio, perchè io ti liberi, e perchè io liberassi Sara, moglie del tuo figliuolo, dal demonio.
15 Én Ráfael vagyok, egy a hét szent angyal közül, akik készen állunk, hogy az Úr fönséges színe elé lépjünk.«	15 Certo sono Rafael angelo, uno de' sette che istiamo dinanzi a Dio.
16 Erre mindkettőjüket elfogta a félelem és arcra borultak.	16 E quando loro ebbero ciò udito, si spaventarono, e tremando caddero in terra sopra la faccia loro.
17 De ő így szólt hozzájuk: »Ne féljetek! Békesség nektek! Istent áldjátok örökké.	17 E l'angiolo disse a loro: pace sia a voi, non abbiate paura.
18 Amikor veletek voltam, nem a magam akaratából történt, hanem Isten akaratából. Ezért őt dicsőítsétek minden nap, neki énekeljetek.	18 Imperciò ch' io sono stato con voi per la volontà di Dio; beneditelo, e a lui cantate.
19 Láttátok, hogy semmit sem ettem, mert látomást láttatok.	19 Io pareva che mangiassi e bevessi con voi; ma io uso cibo invisibile, e beveraglio il quale vedere non si puote dagli uomini.
20 Ezért dicsőítsétek az Urat ezen a földön és magasztaljátok Istent. Most visszatérek ahhoz, aki küldött engem. Írjatok le mindent, ami történt veletek.« Ezzel fölemelkedett.	20 Ora sì è tempo ch' io torni a colui che mi mandoe; ma voi benedite Iddio, e raccontate tutte le sue maraviglie.
21 Amikor fölkeltek, már nem látták őt.	21 E dicendo queste cose, disparì dagli occhii loro, e nol poterono più vedere.
22 Magasztalták Istent dicsőítő énekkel és hálát adtak mindazokért a nagy tettekért, amelyeket cselekedett velük, mert Isten angyala jelent meg nekik.	22 Allora, istando in terra bocconi per tre ore sopra la faccia loro, benedissero Iddio; e rilevandosi raccontarono tutte le sue maraviglie.