Tóbiás könyve 11

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Útra keltek és Karránhoz érkeztek, amely Ninivével szemben van.	1 They were nearly at Kaserin, opposite Nineveh,
2 Akkor ezt mondta Ráfael: »Tudod, hogy milyen állapotban hagytuk otthon apádat.	2 when Raphael said, 'You know the plight in which we left your father;
3 Menjünk előre még feleséged előtt, és tegyük rendbe a házat, mielőtt megérkeznek.«	3 let us go on ahead of your wife and prepare the house ourselves while she travels behind with theothers.'
4 El is indultak mindketten. Azt is meghagyta neki, hogy az epét hozza magával. Ment velük a kutya is, követte őt és Tóbiást.	4 They went on together (Raphael warned Tobias to take the gal with him) and the dog followed them.
5 Anna csak ült és kémlelte fia útját.	5 Anna was sitting, watching the road by which her son would come.
6 Egyszer csak megpillantotta őt, amint közeledett és ezt mondta apjának: »Nézd, jön a fiad, meg az a férfi, aki elment vele.«	6 She was sure at once it must be he and said to the father, 'Here comes your son, with his companion.'
7 Ráfael így szólt Tóbiáshoz, mielőtt apjához ért volna: »Tudom, hogy apád szeme megnyílik.	7 Raphael said to Tobias before he reached his father, 'I give you my word that your father's eyes wil open.
8 Kend a hal epéjét szemére. Az orvosság majd bántja a szemet és leválasztja a fehér foltokat a szeméről és apád meglátja a világosságot.«	8 You must put the fish's gal to his eyes; the medicine wil smart and wil draw a filmy white skin off hiseyes. And your father wil no more be blind but will be able to see the light.'
9 Anna eléje szaladt, nyakába borult és így szólt hozzá: »Újra látlak fiam, most már meghalhatok.« És könnyekre fakadt.	9 The mother ran forward and threw her arms round her son's neck. 'Now I can die,' she said, 'I haveseen you again.' And she wept.
10 Tóbit is fölkelt, megbotlottak lábai, de kiment a bejárat ajtajáig. Tóbiás eléje szaladt,	10 Tobit rose to his feet and stumbled across the courtyard through the door. Tobias came on towardshim
11 kezében vitte a hal epéjét, ráfújta apja szemére, átkarolta őt és így szólt hozzá: »Légy erőslelkű apám!« Majd megkente szemét orvossággal és az hatott.	11 (he had the fish's gal in his hand). He blew into his eyes and said, steadying him, 'Take courage,father!' With this he applied the medicine, left it there a while,
12 Majd mindkét kezével kivette a hártyát a szeme sarkából.	12 then with both hands peeled away a filmy skin from the corners of his eyes.
13 Ekkor Tóbit nyakába borult,	13 Then his father fel on his neck
14 sírni kezdett, és így szólt: »Látlak, fiam, szemem fénye!« Majd könnyekre fakadt és ezt mondta: »Áldott legyen az Isten és legyen áldott az ő nagy neve, és áldottak az ő szent angyalai örökkön örökké.	14 and wept. He exclaimed, 'I can see you, my son, the light of my eyes!' And he said: Blessed be God!Blessed be his great name! Blessed be all his holy angels! Blessed be his great name for evermore!
15 Ő fenyített meg, és íme, látom fiamat, Tóbiást.« Tóbit és felesége Anna bement a házba örvendezve és Istent magasztalva egész szívvel mindazért, ami vele történt. Tóbiás elbeszélte apjának, hogy az Úr Isten sikeressé tette útját, meghozta a pénzt, feleségül vette Sárát, Ráguel leányát. Íme, jön és közeledik Ninive kapujához. Tóbit és Anna megörültek,	15 For, having afflicted me, he has had pity on me and now I see my son Tobias! Tobias went indoors,joyfully blessing God at the top of his voice. Then he told his father everything; how his journey had beensuccessful and he had brought the silver back; how he had married Sarah the daughter of Raguel; how she wasfol owing him now, close behind, and could not be far from the gates of Nineveh.
16 és kimentek menyük elé Ninive kapujához. Ninive lakói látták Tóbitot, amint segítség nélkül jár-kel, s csodálkoztak.	16 Tobit set off to the gates of Nineveh to meet his daughter-in-law, giving joyful praise to God as hewent. When the people of Nineveh saw him walking without a guide and stepping forward as briskly as of old,they were astonished.
17 Tóbit elbeszélte nekik fennhangon dicsérve Istent, milyen könyörületes volt iránta Isten, és megnyitotta szemét. Amikor Tóbit közel ért Sárához, fiának Tóbiásnak a feleségéhez, áldást mondott rá ezekkel a szavakkal: »Isten hozott, leányom! Legyen áldott a te Istened, aki hozzánk vezetett téged, leányom! Lépj be a te otthonodba egészségben, áldással és örömmel, jöjj leányom!« Ezen a napon nagy örömünnep volt a Ninivében élő minden zsidó számára.	17 Tobit described to them how God had taken pity on him and had opened his eyes. Then Tobit metSarah the bride of his son Tobias, and blessed her in these words. 'Welcome, daughter! Blessed be your God forsending you to us, my daughter. Blessings on your father, blessings on my son Tobias, blessings on yourself,my daughter. Welcome now to your own house in joyfulness and in blessedness. Come in, my daughter.' Thatday brought joy to the Jews of Nineveh,
18 Eljött Ahikár és Nádáb a testvérei közül és örültek Tóbiással. Befejeződött a menyegző nagy örömmel hét nap múlva és nagyon sok ajándékot adtak nekik.	18 and his cousins Ahikar and Nadab came to share in Tobit's happiness.