Királyok második könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Ácháznak, Júda királyának tizenkettedik esztendejétől uralkodott Hósea, Éla fia, Szamariában Izraelen kilenc esztendeig.	1 En la douzième année d'Achaz, roi de Juda, Osée fils d'Ela devint roi sur Israël à Samarie; il régnaneuf ans.
2 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, de nem annyira, mint Izrael azon királyai, akik előtte voltak.	2 Il fit ce qui déplaît à Yahvé, non pas pourtant comme les rois d'Israël ses prédécesseurs.
3 Ő ellene felvonult Szalmanasszár, az asszírok királya s Hósea a szolgájává lett s adót fizetett neki.	3 Salmanasar, roi d'Assyrie, monta contre Osée, qui se soumit à lui et lui paya tribut.
4 Amikor azonban az asszírok királya azon kapta Hóseát, hogy lázadó szándékkal követeket küldött Egyiptom királyához Szóba, hogy ne kelljen adót fizetnie az asszírok királyának, mint ahogy minden esztendőben szokott, – hatalmába kerítette, megkötöztette s tömlöcbe vettette.	4 Mais le roi d'Assyrie découvrit qu'Osée le trahissait: celui-ci avait envoyé des messagers à Saïs, versle roi d'Egypte, et il n'avait pas livré le tribut au roi d'Assyrie, comme chaque année. Alors le roi d'Assyrie le fitmettre en prison, chargé de chaînes.
5 Keresztülvonult ugyanis az egész országon, felment Szamaria ellen, három esztendeig ostromolta	5 Le roi d'Assyrie envahit tout le pays et vint assiéger Samarie, pendant trois ans.
6 és Hósea kilencedik esztendejében bevette az asszírok királya Szamariát s elhurcolta Izraelt Asszíriába és Hálában és Hábornál, Gózán folyója mellett, a médek városaiban telepítette le őket.	6 En la neuvième année d'Osée, le roi d'Assyrie prit Samarie et déporta les Israélites en Assyrie. Il lesétablit à Halah et sur le Habor, fleuve de Gozân, et dans les villes des Mèdes.
7 Az történt ugyanis, hogy Izrael fiai vétkeztek az Úr ellen, az ő Istenük ellen, aki kihozta őket Egyiptom földjéről s a fáraónak, Egyiptom királyának kezéből s más isteneket tiszteltek	7 Cela arriva parce que les Israélites avaient péché contre Yahvé leur Dieu, qui les avait fait monterdu pays d'Egypte, les soustrayant à l'emprise de Pharaon, roi d'Egypte. Ils adorèrent d'autres dieux,
8 s azon nemzetek szertartásai szerint jártak, amelyeket az Úr elpusztított Izrael fiai és Izrael királyai színe elől, mivel hasonlóképpen cselekedtek,	8 ils suivirent les coutumes des nations que Yahvé avait chassées devant eux.
9 meg hogy Izrael fiai igaztalan dolgokkal megbántották az Urat, Istenüket s magaslatokat építettek maguknak minden városukban, az őrtornyoktól kezdve a megerősített városokig,	9 Les Israélites proférèrent des paroles inconvenantes contre Yahvé leur Dieu, ils se construisirent deshauts lieux partout où ils habitaient, depuis les tours de garde jusqu'aux villes fortes.
10 és emlékoszlopokat meg berkeket csináltak maguknak minden magas halmon és minden lombos fa alatt,	10 Ils se dressèrent des stèles et des pieux sacrés sur toute colline élevée et sous tout arbre verdoyant.
11 s ott gyújtottak illatot az oltárokon, azon nemzetek szokása szerint, amelyeket az Úr eltávolított színük elől s nagyon gonosz dolgokat cselekedtek, hogy bosszantsák az Urat	11 Ils sacrifièrent sur tous les hauts lieux à la manière des nations que Yahvé avait expulsées devanteux et ils y commirent de mauvaises actions, provoquant la colère de Yahvé.
12 és a tisztátalanságokat tisztelték, amelyekről pedig megparancsolta nekik az Úr, hogy e dolgot ne cselekedjék.	12 Ils rendirent un culte aux idoles, alors que Yahvé leur avait dit: "Vous ne ferez pas cette chose-là."
13 Figyelmeztette erre az Úr Izraelt és Júdát minden prófétája és látnoka által: »Térjetek vissza nagyon gonosz útjaitokról s tartsátok meg parancsaimat és szertartásaimat teljesen azon törvény szerint, amelyet atyáitoknak parancsoltam s amint nektek szolgáim, a próféták által meghagytam.«	13 Pourtant, Yahvé avait fait cette injonction à Israël et à Juda, par le ministère de tous les prophèteset de tous les voyants: "Convertissez-vous de votre mauvaise conduite, avait-il dit, et observez mescommandements et mes lois, selon toute la Loi que j'ai prescrite à vos pères et que je leur ai communiquée par leministère de mes serviteurs les prophètes."
14 Ám ők nem hallgattak rá, hanem megkeményítették nyakukat atyáik nyakassága szerint, akik szintén nem akartak engedelmeskedni az Úrnak, Istenüknek.	14 Mais ils n'obéirent pas et raidirent leur nuque plus que n'avaient fait leurs pères, qui n'avaient pascru en Yahvé leur Dieu.
15 Elvetették törvényeit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött s figyelmeztetéseit, amelyekkel figyelmeztette őket s a hiábavalóságokat követték s hiábavalóságokat cselekedtek és utánozták a nemzeteket, amelyek körülöttük voltak s amelyek felől azt parancsolta nekik az Úr, hogy ne tegyenek úgy, mint ahogy azok cselekedtek.	15 Ils méprisèrent ses lois, ainsi que l'alliance qu'il avait conclue avec leurs pères et les ordres formelsqu'il leur avait intimés. A la poursuite de la Vanité, ils sont devenus vanité, à l'imitation des nations d'alentour,bien que Yahvé leur eût commandé de ne pas faire comme elles.
16 Elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek valamennyi parancsát, két öntött borjút és berkeket csináltak maguknak, imádták az ég egész seregét, szolgálták Baált,	16 Ils rejetèrent tous les commandements de Yahvé leur Dieu, et se firent des idoles fondues, les deuxveaux, ils se firent un pieu sacré, ils se prosternèrent devant toute l'armée du ciel et rendirent un culte à Baal.
17 bemutatták fiaikat s lányaikat a tűz által, jóslást és jövendölést űztek s arra adták magukat, hogy azt cselekedjék, ami gonosz az Úr előtt, hogy bosszantsák őt.	17 Ils firent passer leurs fils et leurs filles par le feu, ils pratiquèrent la divination et la sorcellerie, ilsse vendirent pour faire le mal au regard de Yahvé, provoquant sa colère.
18 Ezért igen megharagudott az Úr Izraelre s eltávolította őket színe elől, úgyhogy nem maradt meg csak Júda törzse. –	18 Alors Yahvé fut profondément irrité contre Israël et l'écarta de devant sa face. Il ne resta que laseule tribu de Juda.
19 Ámde Júda sem tartotta meg az Úrnak, az ő Istenének parancsait, hanem azokat a tévedéseket követte, amelyeket Izrael csinált. –	19 Juda non plus n'observa pas les commandements de Yahvé son Dieu, et suivit les coutumesqu'Israël avait établies.
20 Elvetette ugyanis az Úr Izrael egész ivadékát s megsanyargatta s rablók kezébe adta őket, amíg el nem vetette őket színe elől,	20 Et Yahvé repoussa toute la race d'Israël, il l'humilia et la livra aux pillards, tant qu'enfin il la rejetaloin de sa face.
21 már attól az időtől kezdve, amikor Izrael elszakadt Dávid házától s Jeroboámot, Nábát fiát tették királyukká, mert Jeroboám elszakította Izraelt az Úrtól s nagyon nagy bűnre vitte őket,	21 Il avait, en effet, détaché Israël de la maison de David, et Israël avait proclamé roi Jéroboam fils deNebat; Jéroboam avait détourné Israël de Yahvé et l'avait entraîné dans un grand péché.
22 Izrael fiai pedig követték Jeroboám minden bűnét, amelyet cselekedett s el nem távoztak azoktól,	22 Les Israélites imitèrent le péché que Jéroboam avait commis, ils ne s'en détournèrent pas,
23 amíg az Úr el nem távolította Izraelt színe elől, ahogy megmondta valamennyi szolgája a próféták által. Így hurcolták el Izraelt földjéről Asszíriába mind a mai napig.	23 tant qu'enfin Yahvé écarta Israël de sa face, comme il l'avait annoncé par le ministère de sesserviteurs, les prophètes; il déporta les Israélites loin de leur pays en Assyrie, où ils sont encore aujourd'hui.
24 Erre az asszírok királya gyarmatosokat hozatott Babilonból, Kútából, Ávából, Hamatból és Szefárvaimból s letelepítette őket Szamaria városaiba Izrael fiai helyébe s azok birtokukba vették Szamariát s letelepedtek városaiban.	24 Le roi d'Assyrie fit venir des gens de Babylone, de Kuta, de Avva, de Hamat et de Sepharvayim etles établit dans les villes de la Samarie à la place des Israélites; ils prirent possession de la Samarie etdemeurèrent dans ses villes.
25 Ottlétük kezdetén azonban nem félték az Urat, mire az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk s azok öldösték őket.	25 Au début de leur installation dans le pays, ils ne révéraient pas Yahvé et celui-ci envoya contre euxdes lions, qui en firent un massacre.
26 Jelentették erre az asszírok királyának és azt mondták: »Azok a népek, amelyeket átvitettél és letelepíttettél Szamaria városaiba, nem ismerik azon föld Istenének törvényeit s az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk s íme, azok öldösik őket, mivel nem ismerik azon föld Istenének szertartását.«	26 Ils dirent au roi d'Assyrie: "Les nations que tu as déportées pour les établir dans les villes de laSamarie ne connaissent pas le rite du dieu du pays, et il a envoyé contre elles des lions. Ceux-ci les font mourirparce qu'elles ne connaissent pas le rite du dieu du pays."
27 Ezt parancsolta erre az asszírok királya: »Vigyetek oda egyet azon papok közül, akiket onnan fogságba hoztatok s menjen s lakjon közöttük s tanítsa meg őket azon föld Istenének törvényeire.«	27 Alors le roi d'Assyrie donna cet ordre: "Qu'on fasse partir là-bas l'un des prêtres que j'en aidéportés, qu'il aille s'y établir et qu'il leur enseigne le rite du dieu du pays."
28 Elment tehát egy azon papok közül, akiket fogságba vittek Szamariából s letelepedett Bételben és megtanította őket, hogy miképpen tiszteljék az Urat.	28 Alors vint l'un des prêtres qu'on avait déportés de Samarie et il s'installa à Béthel; il leur enseignaitcomment ils devaient révérer Yahvé.
29 Mindazonáltal minden nemzet megcsinálta a maga istenét s elhelyezte a magaslati templomokban, amelyeket a szamariaiak építettek, minden nemzet a maga városában, amelyben lakott.	29 Chaque nation se fit ses dieux et les mit dans les temples des hauts lieux, qu'avaient faits lesSamaritains; chaque nation agit ainsi dans les villes qu'elle habitait.
30 A babiloni emberek ugyanis Szukkótbenótot csináltak, a kútai emberek Nergelt csináltak, a Hamatból való emberek Ásimát csináltak,	30 Les gens de Babylone avaient fait un Sukkot-Benot, les gens de Kuta un Nergal, les gens de Hamatun Ashima,
31 a hivviták Nebaházt és Tartákot csináltak, azok pedig, akik Szefárvaimból valók voltak, megégették fiaikat tűzzel Adrameleknek és Anameleknek, Szefárvaim isteneinek tiszteletére.	31 les Avvites un Nibhaz et un Tartaq, et les gens de Sepharvayim brûlaient leurs enfants au feu enl'honneur d'Adrammélek et d'Anammélek, dieux de Sepharvayim.
32 Egyszersmind azonban az Urat is tisztelték s az alsóbbrendűekből magaslati papokat szereztek maguknak s azokat a magaslati templomokba rendelték.	32 Ils révéraient aussi Yahvé et ils se firent, en les prenant parmi eux, des prêtres des hauts lieux, quiofficiaient pour eux dans les temples des hauts lieux.
33 Így, noha tisztelték az Urat, isteneiknek is szolgáltak, azon nemzetek szokásai szerint, amelyek közül Szamariába kerültek.	33 Ils révéraient Yahvé et ils servaient leurs dieux, selon le rite des nations d'où ils avaient étédéportés.
34 Mind a mai napig régi szokásaikat követik: nem félik az Urat és nem tartják meg szertartásait, rendeleteit, törvényét és parancsát, amelyet az Úr Jákob fiainak adott – akit elnevezett Izraelnek –,	34 Encore aujourd'hui, ils suivent leurs anciens rites. Ils ne révéraient pas Yahvé et ils ne seconformaient pas à ses règles et à ses rites, à la loi et aux commandements que Yahvé avait prescrits aux enfantsde Jacob, à qui il avait imposé le nom d'Israël.
35 akikkel szövetséget is kötött s akiknek megparancsolta: »Ne féljetek más isteneket, ne imádjátok, ne tiszteljétek őket s ne áldozzatok nekik,	35 Yahvé avait conclu avec eux une alliance et il leur avait fait cette prescription: "Vous ne révérerezpas les dieux étrangers, vous ne vous prosternerez pas devant eux, vous ne leur rendrez pas de culte et vous neleur offrirez pas de sacrifices.
36 hanem az Urat, a ti Isteneteket, aki kihozott titeket Egyiptom földjéről nagy erővel és kinyújtott karral, őt féljétek s őt imádjátok s neki áldozzatok.	36 C'est seulement à Yahvé, qui vous a fait monter du pays d'Egypte par la grande puissance de sonbras étendu, qu'iront votre révérence, votre adoration et vos sacrifices.
37 Ügyeljetek, hogy a szertartásokat, a rendeleteket, a törvényt és a parancsot, amelyet számotokra megírt, minden időben megtartsátok s ne féljetek más isteneket,	37 Vous observerez les règles et les rites, la loi et les commandements qu'il vous a donnés par écritpour vous y conformer toujours, et vous ne révérerez pas de dieux étrangers.
38 s meg ne feledkezzetek a szövetségről, amelyet veletek megkötött s ne tiszteljetek más isteneket	38 N'oubliez pas l'alliance que j'ai conclue avec vous et ne révérez pas de dieux étrangers,
39 hanem az Urat, a ti Isteneteket féljétek s akkor ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből.«	39 révérez seulement Yahvé, votre Dieu, et il vous délivrera de la main de tous vos ennemis."
40 Ám ők nem hallgattak erre, hanem régi szokásaik szerint cselekedtek.	40 Mais ils n'obéirent pas, et ils continuent de suivre leur ancien rite.
41 Félték tehát ugyan e nemzetek az Urat, de egyszersmind bálványaiknak is szolgáltak s fiaik és unokáik is úgy cselekszenek mind a mai napig, amint atyáik cselekedtek.	41 Donc ces nations révéraient Yahvé et rendaient un culte à leurs idoles; leurs enfants et les enfantsde leurs enfants continuent de faire aujourd'hui comme avaient fait leurs pères.