Királyok első könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Történt pedig, hogy miután Salamon befejezte az Úr házának épületét s a király épületét s mindazt, amit készíteni kívánt és akart,	1 And it came to pass when Solomon had finished the building of the house of the Lord, and the king's house, and all that he desired, and was pleased to do,
2 másodszor is megjelent neki az Úr úgy, ahogy megjelent neki Gibeonban.	2 That the Lord appeared to him the second time, as he had appeared to him in Gabaon.
3 Azt mondta ekkor neki az Úr: »Meghallgattam imádságodat s könyörgésedet, amellyel könyörögtél előttem, s szentté tettem ezt a házat, amelyet építettél, hogy oda helyezzem nevemet mindörökké, s ott legyen szemem és szívem mindenkoron.	3 And the Lord said to him: I have heard thy prayer and thy supplication, which thou hast made before me: I have sanctified this house, which thou hast built, to put my name there for ever, and my eyes and my heart shall be there always.
4 Ha te is előttem jársz úgy, ahogy apád járt, feddhetetlen szívvel és egyenességgel, s megteszed mindazt, amit parancsoltam neked, s megtartod törvényeimet s rendeleteimet,	4 And if thou wilt walk before me, as thy father walked, in simplicity of heart, and in uprightness: and wilt do all that I have commanded thee, and wilt keep my ordinances and my judgments,
5 akkor örökre megszilárdítom Izrael felett való királyságod trónját, amint apádnak, Dávidnak megígértem, amikor azt mondtam: Nem fogy el ivadékod Izrael királyi székéről.	5 I will establish the throne of thy kingdom over Israel for ever, as I promised David thy father, saying: There shall not fail a man of thy race upon the throne of Israel.
6 Ha azonban ti és fiaitok elfordultok tőlem, s nem követtek engem, s nem tartjátok meg parancsaimat és szertartásaimat, amelyeket elétek adtam, hanem elmentek, s más isteneket tiszteltek és imádtok,	6 But if you and your children revolting shall turn away from following me, and will not keep my commandments, and my ceremonies, which I have set before you, but will go and worship strange gods, and adore them:
7 akkor eltávolítom Izraelt annak a földnek a színéről, amelyet nekik adtam, s a templomot, amelyet nevemnek szenteltem, elvetem színem elől. Akkor Izrael közmondás és példabeszéd tárgya lesz minden népnél,	7 I will take away Israel from the face of the land which I have given them; and the temple which I have sanctified to my name, I will cast out of my sight; and Israel shall be a proverb, and a byword among all people.
8 ez a ház pedig intő példa lesz: mindenki, aki elhalad mellette, elámul, felszisszen és azt fogja mondani: ‘Miért cselekedett az Úr így ezzel a földdel és ezzel a házzal?’	8 And this house shall be made an example of: every one that shall pass by it, shall be astonished, and shall hiss, and say: Why hath the Lord done thus to this land, and to this house:
9 Erre azt fogják felelni: ‘Mert elhagyták az Urat, Istenüket, aki kihozta atyáikat Egyiptom földjéről, s más isteneket követtek, imádtak és tiszteltek: azért hozta rájuk az Úr mindezt a rosszat.’«	9 And they shall answer: Because they forsook the Lord their God, who brought their fathers out of the land of Egypt, and followed strange gods, and adored them, and worshipped them: therefore hath the Lord brought upon them all this evil.
10 Amikor aztán elmúlt a húsz esztendő és Salamon felépítette a két házat, vagyis az Úr házát s a király házát,	10 And when twenty years were ended after Solomon had built the two houses, that is, the house of the Lord, and the house of the king,
11 (miközben Hírám, Tírusz királya adott Salamonnak cédrus- és fenyőfát, meg aranyat, amennyi csak kellett), akkor Salamon húsz várost adott Hírámnak Galilea földjén.	11 11(Hiram the king of Tyre furnishing Solomon with cedar trees and fir trees, and gold according to all he had need of.) then Solomon gave Hiram twenty cities in the land of Galilee.
12 Hírám el is ment Tíruszból, hogy megnézze a városokat, amelyeket Salamon neki adott, de nem tetszettek neki	12 And Hiram came out of Tyre, to see the towns which Solomon had given him, and they pleased him not,
13 és azt mondta: »Ezek azok a városok, amelyeket nekem adtál, testvér?« El is nevezte őket Kabulföldnek, mind a mai napig.	13 And he said: Are these the cities which thou hast given me, brother? And he called them the land of Chabul, unto this day.
14 Százhúsz talentum aranyat küldött ugyanis Hírám Salamon királynak.	14 And Hiram sent to king Solomon a hundred and twenty talents of gold.
15 Ez volt azoknak a kiadásoknak az összege, amelyeket Salamon király az Úr házának, a maga házának, a Millónak, Jeruzsálem falainak, Heszernek, Megiddónak és Gézernek felépítésére fordított.	15 This is the sum of the expenses, which king Solomon offered to build the house of the Lord, and his own house, and Mello, and the wall of Jerusalem, and Heser, and Mageddo, and Gazer.
16 A fáraó, Egyiptom királya ugyanis felment, s elfoglalta Gézert, s azt felgyújtotta tűzzel, a kánaániakat pedig, akik a várost lakták, megölte, s aztán odaadta a várost lányának, Salamon feleségének hozományul.	16 Pharao the king of Egypt came up and took Gazer, and burnt it with fire: and slew the Chanaanite that dwelt in the city, and gave it for a dowry to his daughter, Solomon's wife.
17 Így tehát Salamon fölépíttette Gézert, továbbá Alsó-Béthoront	17 So Solomon built: Gazer, and Beth-horon the nether,
18 és Baálátot és a Pusztaság földjén levő Palmírát	18 And Baalath, and Palmira in the land of the wilderness.
19 és megerősíttetett minden falut, amely az övé volt, s amelynek nem voltak falai, s építtetett városokat a szekereknek és városokat a lovasoknak és mindenfélét, aminek építéséhez kedve volt Jeruzsálemben, s a Libanonon s birodalmának egész földjén.	19 And all the towns that belonged to himself, and were not walled, he fortified, the cities also of the chariots, and the cities of the horsemen, and whatsoever he had a mind to build in Jerusalem, and in Libanus, and in all the land of his dominion.
20 Azt az egész népet, amely megmaradt az amoriták, a hetiták, a periziták, a hivviták s a jebuziták közül, akik nem voltak Izrael fiai közül valók,	20 All the people that were left of the Amorrhites, and Hethites, and Pherezites, and Hevites, and Jebusites, that are not of the children of Israel:
21 ezeknek a fiait tudniillik, akik megmaradtak az országban, s akiket Izrael fiai nem tudtak kiirtani, Salamon robotosokká tette mind a mai napig.	21 Their children, that were left in the land, to wit, such as the children of Israel had not been able to destroy, Solomon made tributary unto this day.
22 Izrael fiai közül azonban senkit sem vetett Salamon robotszolgaságra, hanem azok harcosok, az ő szolgái, főemberei, vezérei, szekereinek és lovainak felügyelői lettek.	22 But of the children of Israel Solomon made not any to be bondmen, but they were men of war, and his servants, and his princes, and captains, and overseers of the chariots and horses.
23 A főemberek, akik Salamon minden munkájának élén álltak, ötszázötvenen voltak; ezek alá tartozott a nép és ők intézkedtek a kirótt munkákban.	23 And there were five hundred and fifty chief officers set over all the works of Solomon, and they had people under them, and had charge over the appointed works.
24 Amikor aztán a fáraó lánya felment a Dávid-városból a maga házába, amelyet Salamon neki építtetett, ő tüstént megépíttette a Millót.	24 And the daughter of Pharao came up out of the city of David to her house, which Solomon had built for her: then did he build Mello.
25 Esztendőnként háromszor pedig egészen elégő áldozatokat és békeáldozatokat mutatott be Salamon azon az oltáron, amelyet az Úrnak építtetett, s füstölőszert gyújtott az Úr előtt, miután elkészült a templom.	25 Solomon also offered three times every year holocausts, and victims of peace offerings upon the altar which he had built to the Lord, and he burnt incense before the Lord: and the temple was finished.
26 Hajóhadat is létesített Salamon király Ecjon-Gáberben, amely Ejlát mellett, a Vörös-tenger partján, Edom földjén van.	26 And king Solomon made a fleet in Asiongaber, which is by Ailath on the shore of the Red Sea in the land of Edom.
27 Ekkor Hírám elküldte hajós és tengerismerő szolgáit e hajóhadon Salamon szolgáival	27 And Hiram sent his servants in the fleet, sailors that had knowledge of the sea, with the servants of Solomon.
28 és azok eljutottak Ofírba, s hoztak onnan négyszázhúsz talentum aranyat, s elvitték Salamon királyhoz.	28 And they came to Ophir, and they brought from thence to king Solomon four hundred and twenty talents of gold.