Sámuel második könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Történt pedig ezek után, hogy meghalt Ammon fiainak királya, s Hánon, a fia lett a király helyette.	1 Dopo il re degli Ammoniti morì e Canùn suo figlio regnò al suo posto.
2 Azt mondta ekkor Dávid: »Irgalmasságot cselekszem Hánonnal, Naás fiával, mint ahogy az apja irgalmasságot cselekedett velem.« Éppen azért elküldött Dávid, hogy megvigasztalja őt szolgái által apja halála miatt. Amikor azonban Dávid szolgái Ammon fiainak földjére jutottak,	2 Davide disse: "Io voglio usare a Canùn figlio di Nacàs la benevolenza che suo padre usò a me". Davide mandò alcuni suoi ministri a fargli le condoglianze per suo padre. Ma quando i ministri di Davide furono giunti nel paese degli Ammoniti,
3 Ammon fiainak fejedelmei azt mondták Hánonnak, az uruknak: »Azt hiszed, hogy apád iránt való tiszteletből küldött hozzád Dávid vigasztalókat, s nem azért küldte el Dávid a szolgáit hozzád, hogy megvizsgálja és kikémlelje a várost, s aztán feldúlja?«	3 i capi degli Ammoniti dissero a Canùn, loro signore: "Credi tu che Davide ti abbia mandato consolatori per onorare tuo padre? Non ha piuttosto mandato da te i suoi ministri per esplorare la città, per spiarla e distruggerla?".
4 Erre Hánon elfogatta Dávid szolgáit, és lenyíratta szakálluk felét és levágatta ruhájuk felét egészen az ágyékukig, s aztán elbocsátotta őket.	4 Allora Canùn prese i ministri di Davide, fece loro radere la metà della barba e tagliare le vesti a metà fino alle natiche, poi li lasciò andare.
5 Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, eléjük küldött, mert igen rútul megcsúfították embereit, és azt üzente nekik Dávid: »Maradjatok Jerikóban, amíg ki nem nő szakállatok, s csak akkor térjetek vissza.«	5 Quando fu informato della cosa, Davide mandò alcuni incontro a loro, perché quegli uomini erano pieni di vergogna. Il re fece dire loro: "Restate a Gèrico finché vi sia cresciuta di nuovo la barba, poi tornerete".
6 Amikor Ammon fiai észrevették, hogy megbántották Dávidot, elküldtek, s felbéreltek a rohóbi szírek s a szóbai szírek közül húszezer gyalogost, továbbá Maáka királyától ezer embert és Istóbból tizenkétezer embert.	6 Gli Ammoniti, vedendo che si erano attirati l'odio di Davide, mandarono a prendere al loro soldo ventimila fanti degli Aramei di Bet-Recòb e degli Aramei di Zobà, mille uomini del re di Maacà e dodicimila uomini della gente di Tob.
7 Amikor ezt Dávid meghallotta, odaküldte Joábot s a vitézek egész seregét.	7 Quando Davide sentì questo, inviò contro di loro Ioab con tutto l'esercito dei prodi.
8 Erre kivonultak Ammon fiai, s csatasorba álltak a kapu bejárata előtt, amíg a szóbai szírek meg a rohóbiak meg az istóbiak és a maákaiak külön, a mezőn helyezkedtek el.	8 Gli Ammoniti uscirono e si schierarono in battaglia all'ingresso della porta della città, mentre gli Aramei di Zobà e di Recòb e la gente di Tob e di Maacà stavano soli nella campagna.
9 Amikor Joáb látta, hogy elölről is, hátulról is harc készül ellene, kiválasztotta Izrael valamennyi válogatottjának javát, s a szírek ellen állt csatasorba,	9 Ioab vide che quelli erano pronti ad attaccarlo di fronte e alle spalle. Scelse allora un corpo tra i migliori Israeliti, lo schierò in ordine di battaglia contro gli Aramei
10 a nép többi részét pedig Abizájra, a fivérére bízta, aki Ammon fiai ellen állt csatasorba.	10 e affidò il resto del popolo al fratello Abisài, per tener testa agli Ammoniti.
11 Azt mondta Joáb: »Ha fölém kerekednek a szírek, légy segítségemre; ha meg Ammon fiai föléd kerekednek, én segítek neked.	11 Disse ad Abisài: "Se gli Aramei sono più forti di me, tu mi verrai in aiuto; se invece gli Ammoniti sono più forti di te, verrò io in tuo aiuto.
12 Légy erős férfi, s hadakozzunk népünkért s Istenünk városáért, s az Úr majd megteszi azt, ami jó az ő színe előtt.«	12 Abbi coraggio e dimostriamoci forti per il nostro popolo e per le città del nostro Dio. Il Signore faccia quello che a lui piacerà".
13 Erre Joáb megtámadta a vele levő néppel a szíreket, s azok tüstént megfutamodtak színe elől.	13 Poi Ioab con la gente che aveva con sé avanzò per attaccare gli Aramei, i quali fuggirono davanti a lui.
14 Amikor aztán Ammon fiai látták, hogy a szírek megfutamodtak, ők is megfutamodtak Abizáj színe elől, s visszavonultak a városba. Erre Joáb visszatért Ammon fiaitól és visszament Jeruzsálembe.	14 Quando gli Ammoniti videro che gli Aramei erano fuggiti, fuggirono anch'essi davanti ad Abisài e rientrarono nella città. Allora Ioab tornò dalla spedizione contro gli Ammoniti e venne a Gerusalemme.
15 Amikor azonban a szírek látták, hogy vereséget szenvedtek Izrael előtt, valamennyien összegyűltek,	15 Gli Aramei, vedendo che erano stati battuti da Israele, si riunirono insieme.
16 sőt Adarézer elküldte, s kirendelte azokat a szíreket is, akik a folyón túl laktak, s elhozatta seregüket; Sobák, Adarézer hadvezére volt a vezérük.	16 Hadad-Èzer mandò messaggeri e schierò in campo gli Aramei che abitavano oltre il fiume e quelli giunsero a Chelàm con alla testa Sobàk, capo dell'esercito di Hadad-Èzer.
17 Amikor ezt hírül vitték Dávidnak, az összevonta egész Izraelt, átkelt a Jordánon és Helámba ment. Erre a szírek csatasorba álltak Dáviddal szemben és harcba bocsátkoztak vele.	17 La cosa fu riferita a Davide, che radunò tutto Israele, passò il Giordano e giunse a Chelàm. Gli Aramei si schierarono in battaglia contro Davide.
18 Ám a szírek megfutamodtak Izrael színe elől, és Dávid hétszáz szekérharcost és negyvenezer lovast ölt meg a szírek közül. Sobákot, a hadvezérüket is leütötte, úgyhogy az tüstént meghalt.	18 Ma gli Aramei fuggirono davanti a Israele: Davide uccise agli Aramei settecento pariglie di cavalli e quarantamila uomini; batté anche Sobàk capo del loro esercito, che morì in quel luogo.
19 Amikor aztán látták mindazok a királyok, akik Adarézer fennhatósága alatt voltak, hogy Izrael legyőzte őket, megrémültek és ötvennyolcezer emberükkel együtt megfutamodtak Izrael elől. Aztán békét kötöttek Izraellel és szolgáltak neki, s többé a szírek nem mertek segítséget nyújtani Ammon fiainak.	19 Quando tutti i re vassalli di Hadad-Èzer si videro sconfitti da Israele, fecero pace con Israele e gli rimasero sottoposti. Gli Aramei non osarono più venire in aiuto degli Ammoniti.