Livre des Psaumes 137

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Au bord des fleuves de Babylone nous étions assis et nous pleurions, nous souvenant de Sion;	1 Ott ültünk Babilon folyóvizei mellett, és sírtunk, amikor Sionra gondoltunk.
2 aux peupliers d'alentour nous avions pendu nos harpes.	2 A fűzfákra akasztottuk ott hangszereinket,
3 Et c'est là qu'ils nous demandèrent, nos geôliers, des cantiques, nos ravisseurs, de la joie:"Chantez-nous, disaient-ils, un cantique de Sion."	3 mert énekszót kívántak tőlünk, akik foglyul ejtettek minket: »Zengjetek dalt nekünk Sion dalaiból«, mondták, akik elhurcoltak minket.
4 Comment chanterions-nous un cantique de Yahvé sur une terre étrangère?	4 Hogyan énekelhetnénk az Úr énekét idegen földön?
5 Si je t'oublie, Jérusalem, que ma droite se dessèche!	5 Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem!
6 Que ma langue s'attache à mon palais si je perds ton souvenir, si je ne mets Jérusalem au plus hautde ma joie!	6 Ragadjon a torkomhoz a nyelvem, ha rólad meg nem emlékezem, ha nem tartom Jeruzsálemet legfőbb örömömnek!
7 Souviens-toi, Yahvé, contre les fils d'Edom, du Jour de Jérusalem, quand ils disaient: "A bas!Rasez jusqu'aux assises! "	7 Emlékezzél meg, Uram, Edom fiairól, Jeruzsálemnek arról a napjáról, amikor ők ezt mondták: »Rontsátok le! Rontsátok le, egészen az alapjáig!«
8 Fille de Babel, qui dois périr, heureux qui te revaudra les maux que tu nous valus,	8 Babilon leánya, te nyomorult, boldog, aki megfizet neked rajtunk elkövetett tetteidért!
9 heureux qui saisira et brisera tes petits contre le roc!	9 Boldog, aki megragadja és sziklához vágja kisdedeidet!