ΗΣΑΙΑΣ - Isaia - Isaiah 43

GREEK BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Και τωρα ουτω λεγει Κυριος, ο δημιουργος σου, Ιακωβ, και ο πλαστης σου, Ισραηλ? Μη φοβου? διοτι εγω σε ελυτρωσα, σε εκαλεσα με το ονομα σου? εμου εισαι.	1 Most pedig így szól az Úr, a te teremtőd, Jákob, és a te formálód, Izrael: »Ne félj, mert megváltottalak! Neveden szólítottalak, az enyém vagy.
2 Οταν διαβαινης δια των υδατων, μετα σου θελω εισθαι? και οταν δια των ποταμων, δεν θελουσι πλημμυρησει επι σε? οταν περιπατης δια του πυρος, δεν θελεις καη ουδε θελει εξαφθη η φλοξ επι σε.	2 Ha átkelsz a vizeken, én veled vagyok, és ha a folyókon, azok nem borítanak el; ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng nem perzsel meg téged.
3 Διοτι εγω ειμαι Κυριος ο Θεος σου, ο Αγιος του Ισραηλ, ο Σωτηρ σου? δια αντιλυτρον σου εδωκα την Αιγυπτον? υπερ σου την Αιθιοπιαν και Σεβα.	3 Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izrael Szentje, a te szabadítód; odaadtam érted váltságul Egyiptomot, Etiópiát és Sábát helyetted.
4 Αφοτου εσταθης πολυτιμος εις τους οφθαλμους μου, εδοξασθης και εγω σε ηγαπησα? και θελω δωσει ανθρωπους πολλους υπερ σου και λαους υπερ της κεφαλης σου.	4 Mert drága vagy szememben, becses vagy, és én szeretlek téged, azért embereket adok oda helyetted, és népeket az életedért.
5 Μη φοβου? διοτι εγω ειμαι μετα σου? απο ανατολων θελω φερει το σπερμα σου και απο δυσμων θελω σε συναξει?	5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről elhozom ivadékaidat, és napnyugatról is összegyűjtelek.
6 Θελω ειπει προς τον βορραν, Δος? και προς τον νοτον, Μη εμποδισης? φερε τους υιους μου απο μακραν και τας θυγατερας μου απο των ακρων της γης,	6 Azt mondom északnak: ‘Add ide!’, és délnek: ‘Ne tartsd vissza, hozd ide fiaimat a távolból, és leányaimat a föld végéről;
7 παντας οσοι καλουνται με το ονομα μου? διοτι εδημιουργησα αυτους δια την δοξαν μου, επλασα αυτους και εκαμα αυτους.	7 mindenkit, aki nevemet viseli, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam!’
8 Εξαγαγε τον λαον τον τυφλον και εχοντα οφθαλμους και τον κωφον και εχοντα ωτα.	8 Hozd ki a népet, amely vak, pedig van szeme, és akik süketek, pedig van fülük!
9 Ας συναθροισθωσι παντα τα εθνη και ας συναχθωσιν οι λαοι? τις μεταξυ αυτων ανηγγειλε τουτο και εδειξεν εις ημας τα προτερα; ας φερωσι τους μαρτυρας αυτων και ας δικαιωθωσιν? και ας ακουσωσι και ας ειπωσι, Τουτο ειναι αληθινον.	9 Minden nemzet gyűljön egybe, és jöjjenek össze a népek! Ki hirdeti ezt közülük, és a régebbi dolgokat ki tudatja velünk? Állítsák elő tanúikat, igazolják magukat, hogy akik hallják, hadd mondják: ‘Igaz!’
10 Σεις εισθε μαρτυρες μου, λεγει Κυριος, και ο δουλος μου, τον οποιον εξελεξα, δια να μαθητε και να πιστευσητε εις εμε και να εννοησητε οτι εγω αυτος ειμαι? προ εμου αλλος Θεος δεν υπηρξεν ουδε θελει υπαρχει μετ' εμε.	10 Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –, és az én szolgám, akit kiválasztottam, hogy megtudjátok, és higgyetek nekem, s megértsétek, hogy én vagyok az: előttem nem formáltatott isten, és utánam sem lesz.
11 Εγω, εγω ειμαι ο Κυριος? και εκτος εμου σωτηρ δεν υπαρχει.	11 Én, én vagyok az Úr, és nincs rajtam kívül szabadító.
12 Εγω ανηγγειλα και εσωσα και εδειξα? και δεν εσταθη εις εσας ξενος θεος? σεις δε εισθε μαρτυρες μου, λεγει Κυριος, και εγω ο Θεος.	12 Én hirdettem, és hoztam szabadulást, én adtam tudtul, és nem volt köztetek más. Ti vagytok az én tanúim – mondja az Úr –, hogy én Isten vagyok.
13 Και πριν γεινη η ημερα, εγω αυτος ημην? και δεν υπαρχει ο λυτρονων εκ της χειρος μου? θελω καμει και τις δυναται να εμποδιση αυτο;	13 Ezután is én leszek az; és nincs, aki kezemből kiragadhatna. Ha cselekszem, ki háríthatja el?«
14 Ουτω λεγει Κυριος, ο Λυτρωτης σας, ο Αγιος του Ισραηλ? δια σας εξαπεστειλα εις την Βαβυλωνα και κατεβαλον παντας τους φυγαδας αυτης και τους Χαλδαιους τους εγκαυχωμενους εις τα πλοια.	14 Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izrael Szentje: »Értetek küldök Babilonba, leverem az összes zárat, és a káldeaiakat, akik hajóikkal dicsekednek.
15 Εγω ειμαι ο Κυριος, ο Αγιος σας, ο Ποιητης του Ισραηλ, ο Βασιλευς σας.	15 Én vagyok az Úr, a ti Szentetek, Izrael teremtője, a ti királyotok.«
16 Ουτω λεγει Κυριος, οστις εκαμεν οδον εις την θαλασσαν και τριβον εις τα ισχυρα υδατα?	16 Így szól az Úr, aki utat készített a tengerben, és a hatalmas vizekben ösvényt;
17 οστις εξηγαγεν αμαξας και ιππους, στρατευμα και ρωμαλεους? παντα ομου εξηπλωθησαν κατω, δεν εσηκωθησαν? ηφανισθησαν, εσβεσθησαν ως στυπιον.	17 aki kihozott kocsit és lovat, hadsereget és hőst, akik együtt fekszenek, nem kelnek fel többé, kialudtak, mint a mécsbél, és elhamvadtak:
18 Μη ενθυμησθε τα προτερα και μη συλλογιζεσθε τα παλαια.	18 »Ne gondoljatok a régi dolgokra, és az elmúltakra ne figyeljetek!
19 Ιδου, εγω θελω καμει νεον πραγμα? τωρα θελει ανατειλει? δεν θελετε γνωρισει αυτο; θελω βεβαιως καμει οδον εν τη ερημω, ποταμους εν τη ανυδρω.	19 Íme, én újat cselekszem, most sarjad, talán nem tudjátok? Igen, utat készítek a sivatagban, és a pusztában folyókat.
20 Τα θηρια του αγρου θελουσι με δοξασει, οι θωες και οι στρουθοκαμηλοι? διοτι διδω υδατα εις την ερημον, ποταμους εις την ανυδρον, δια να ποτισω τον λαον μου, τον εκλεκτον μου.	20 Dicsőít majd engem a mező vadja, a sakálok és a struccmadarak, mert vizet adtam a sivatagban, folyókat a pusztában, hogy megitassam népemet, az én választottamat.
21 Ο λαος, τον οποιον επλασα εις εμαυτον, θελει διηγεισθαι την αινεσιν μου.	21 A nép, amelyet magamnak megszereztem, dicséretemet hirdeti majd.
22 Αλλα συ, Ιακωβ, δεν με επεκαλεσθης? αλλα συ, Ισραηλ, εβαρυνθης απ' εμου.	22 De nem engem hívtál, Jákob, és nem értem fáradoztál, Izrael.
23 Δεν προσεφερες εις εμε τα αρνια των ολοκαυτωματων σου ουδε με ετιμησας με τας θυσιας σου. Εγω δεν σε εδουλωσα με προσφορας ουδε σε εβαρυνα με θυμιαμα?	23 Nem hoztál nekem bárányt égőáldozatul, sem véresáldozataiddal nem tiszteltél engem; nem terheltelek meg ételáldozattal, és nem fárasztottalak tömjénáldozattal.
24 δεν ηγορασας με αργυριον καλαμον αρωματικον δι' εμε, ουδε με ενεπλησας απο του παχους των θυσιων σου? αλλα με εδουλωσας με τας αμαρτιας σου, με επεβαρυνας με τας ανομιας σου.	24 Nem vettél nekem pénzért illatos nádat, és véresáldozataid hájával nem lakattál jól engem; de megterheltél engem vétkeiddel, fárasztottál bűneiddel.
25 Εγω, εγω ειμαι, οστις εξαλειφω τας παραβασεις σου ενεκεν εμου, και δεν θελω ενθυμηθη τας αμαρτιας σου.	25 Én, én vagyok az, aki eltörlöm gonoszságaidat önmagamért, és vétkeidre nem emlékezem.
26 Ενθυμισον με? ας κριθωμεν ομου? λεγε συ, δια να δικαιωθης.	26 Emlékeztess engem, folytassunk pert együtt: beszélj te, hogy igazold magad!
27 Ο προπατωρ σου ημαρτησε και οι διδασκαλοι σου ηνομησαν εις εμε.	27 Ősatyád vétkezett, és közbenjáróid elpártoltak tőlem.
28 Δια τουτο θελω καταστησει βεβηλους τους αρχοντας του αγιαστηριου, και θελω παραδωσει τον Ιακωβ εις καταραν και τον Ισραηλ εις ονειδισμους.	28 Ezért megfosztottam szentségüktől a szentély fejedelmeit; pusztulásra adtam Jákobot, és Izraelt gyalázatra.«