Deuteronomy 31

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And Moses went, and spoke all these words to all Israel,	1 Elment tehát Mózes és elmondta mindezeket az igéket egész Izraelnek.
2 And he said to them: I am this day a hundred and twenty years old, I can no longer go out and come in, especially as the Lord also hath said to me: O Thou shalt not pass over this Jordan.	2 Aztán ezt mondta nekik: »Százhúsz esztendős vagyok immár; nem járhatok többé ki és be, legfőképpen azért nem, mert az Úr azt mondta nekem: ‘Nem mégy át ezen a Jordánon.’
3 The Lord thy God then will pass over before thee: he will destroy all these nations in thy sight, and thou shalt possess them: and this Josue shall go over before thee, as the Lord hath spoken.	3 Az Úr, a te Istened megy át tehát előtted, s ő majd eltörli ezeket a nemzeteket előled, úgyhogy örökükbe léphetsz, és átmegy előtted Józsue, miként az Úr mondta.
4 And the Lord shall do to them as he did to Sehon and Og the kings of the Amorrhites, and to their land, and shall destroy them.	4 Úgy fog tenni az Úr ezekkel a népekkel, mint ahogy Szihonnal és Óggal, az amoriták királyaival s azok földjével tette: el fogja törölni őket.
5 Therefore when the Lord shall have delivered these also to you, you shall do in like manner to them as I have commanded you,	5 Éppen ezért, ha majd őket is a kezetekbe adja, úgy tegyetek velük, ahogy parancsoltam nektek.
6 Do manfully and be of good heart: fear not, nor be ye dismayed at their sight: for the Lord thy God he himself is thy leader, and will not leave thee nor forsake thee.	6 Férfiasan viselkedjetek, legyetek bátrak, ne féljetek, s ne rettegjetek, ha meglátjátok őket, mert az Úr, a te Istened maga vezérel majd téged, s nem marad el tőled, s nem hagy el téged.«
7 And Moses called Josue, and said to him before all Israel: Take courage, and be valiant: for thou shalt bring this people into the land which the Lord swore he would give to their fathers, and thou shalt divide it by lot.	7 Majd előszólította Mózes Józsuét és azt mondta neki egész Izrael előtt: »Légy erős és bátor, mert te viszed be ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött az Úr, hogy atyáiknak adja, s te sorsolod ki azt közöttük.
8 And the Lord who is your leader, he himself will be with thee: he will not leave thee, nor forsake thee: fear not, neither be dismayed.	8 Az Úr, aki vezérel titeket, maga lesz veled: nem marad el tőled, s nem hagy el téged, ne félj és ne rettegj.«
9 And Moses wrote this law, and delivered it to the priests the sons of Levi, who carried the ark of the covenant of the Lord, and to all the ancients of Israel.	9 Miután Mózes megírta ezt a törvényt, odaadta a papoknak, Lévi fiainak, akik az Úr szövetségének ládáját hordozni szokták, s Izrael minden vénének
10 And he commanded them, saying: After seven years, in the year of remission, in the feast of tabernacles,	10 és megparancsolta nekik: »Hétesztendőnként, az elengedés esztendejében, a sátrak ünnepén,
11 When all Israel come together, to appear in the sight of the Lord thy God in the place which the Lord shall choose, thou shalt read the words of this law before all Israel, in their hearing,	11 amikor mindenki eljön Izraelből, hogy megjelenjék az Úr, a te Istened színe előtt azon a helyen, amelyet majd az Úr kiválaszt, olvasd fel ennek a törvénynek az igéit egész Izrael előtt fülük hallatára.
12 And the people being all assembled together, both men and women, children and strangers, that are within thy gates: that hearing they may learn, and fear the Lord your God, and keep, and fulfil all the words of this law:	12 Gyűjtsd egybe az egész népet, a férfiakat, az asszonyokat, a gyermekeket s a jövevényeket, akik kapuidon belül tartózkodnak, hogy hallják és megtanulják, s féljék az Urat, a ti Isteneteket, s megtartsák, s teljesítsék ennek a törvénynek minden igéjét.
13 That their children also, who now are ignorant, may hear, and fear the Lord their God, all the days that they lire in the land whither you are going over the Jordan to possess it.	13 Gyermekeik is, akik most még nem ismerik, hallják, hogy féljék az Urat, az ő Istenüket minden időben, míg csak élnek azon a földön, amelynek elfoglalására átkelsz a Jordánon.«
14 And the Lord said to Moses: Behold the days of thy death are nigh: call Josue, and stand ye in the tabernacle of the testimony, that I may give him a charge. So Moses and Josue went and stood in the tabernacle of the testimony:	14 Majd azt mondta az Úr Mózesnek: »Íme, közel van halálod napja. Hívd elő Józsuét, s álljatok fel a bizonyság sátrában, hogy közöljem vele megbízásomat.« Elment tehát Mózes és Józsue, s felálltak a bizonyság sátrában.
15 And the Lord appeared there in the pillar of a cloud, which stood in the en try of the tabernacle.	15 Akkor ott megjelent az Úr egy felhőoszlopban, amely megállt a sátor ajtajában.
16 And the Lord said to Moses: Behold thou shalt sleep with thy fathers, and this people rising up will go a fornicating after strange gods in the land, to which it goeth in to dwell: there will they forsake me, and will make void the covenant, which I have made with them,	16 Az Úr ezt mondta Mózesnek: »Íme, ha te majd aludni térsz atyáidhoz, ez a nép felkel, s paráználkodni fog annak a földnek idegen isteneivel, amelyre lakni megy, s ott elhagy engem, s megszegi azt a szövetséget, amelyet vele kötöttem.
17 And my wrath shall be kindled against them in that day: and I will forsake them, and will hide my face from them, and they shall be devoured: all evils and afflictions shall find them, so that they shall say in that day: In truth it is because God is not with me, that these evils have found me.	17 Ezért akkor majd felgerjed ellene haragom, s elhagyom őt és elrejtem arcomat előle, s martalékká válik, s mindenféle baj és szorongatás éri, úgyhogy akkor majd mondani fogja: ‘Nyilván azért értek engem ezek a bajok, mert Isten nincs velem!’
18 But I will hide, and cover my face in that day, for all the evils which they have done, because they have followed strange gods..	18 Én azonban akkor teljesen elrejtem és elfedem arcomat előle mindazon gonoszság miatt, amelyet elkövetett, mivel más isteneket követett.
19 Now therefore write you this canticle, and teach the children of Israel: that they may know it by heart, and sing it by mouth, and this song may be unto me for a testimony among the children of Israel.	19 Nos tehát, írjátok le magatoknak a következő éneket, s tanítsátok meg rá Izrael fiait, hogy betéve tudják és a szájukkal énekeljék, s ez az ének tanúbizonyságul szolgáljon nekem Izrael fiai ellen.
20 For I will bring them into the land, for which I swore to their fathers, that floweth with milk and honey. And when they have eaten, and are full and fat, they will turn away after strange gods, and will serve them: and will despise me, and make void my covenant.	20 Beviszem őt ugyanis arra a tejjel s mézzel folyó földre, amely felől megesküdtem atyáiknak, de ők, ha majd esznek, jóllaknak és meghíznak, más istenekhez fognak fordulni és azoknak szolgálni, engem pedig elvetnek és szövetségemet megszegik.
21 And after many evils and afflictions shall have come upon them, this canticle shall answer them for a testimony, which no oblivion shall take away out of the mouth of their seed. For I know their thoughts, and what they are about to de this day, before that I bring them into the land which I have promised them.	21 Ha tehát majd sok baj és szorongatás éri, tegyen tanúságot ellene ez az ének – amelyet nem törölhet el semmiféle feledés sem utódja szájából –, hiszen ismerem gondolatait, miket művel már ma, mielőtt még bevittem volna őt arra a földre, amelyet ígértem neki.«
22 Moses therefore wrote the canticle and taught it to the children of Israel.	22 Mózes tehát leírta a következő éneket, s megtanította rá Izrael fiait.
23 And the Lord commanded Josue the son of Nun, and said: Take courage, and be valiant: for thou shalt bring the children of Israel into the land which I have promised, and I will be with thee.	23 Majd megparancsolta az Úr Józsuénak, Nún fiának: »Légy erős és bátor, mert te vezeted be Izrael fiait arra földre, amelyet ígértem és én veled leszek.«
24 Therefore after Moses had wrote the words of this law in a volume, and finished it:	24 Amikor aztán Mózes teljesen leírta egy könyvbe ennek a törvénynek az igéit,
25 He commanded the Levites, who carried the ark of the covenant of the Lord. saying:	25 megparancsolta a levitáknak, akik az Úr szövetségládáját hordozzák:
26 Take this book, and put it in the side of the ark of the covenant of the Lord your God: that it may be there for a testimony against thee.	26 »Vegyétek ezt a könyvet és tegyétek az Úr, a ti Istenetek szövetségládája mellé, hogy ott bizonyságul szolgáljon ellened.
27 For I know thy obstinacy, and thy most stiff neck, While I am yet living, and going in with you, you have always been rebellious against the Lord: how much more when I shall be dead?	27 Ismerem ugyanis ellenszegülésedet és nyakasságodat. Még éltemben és veletek jártomban is mindig ellene szegültetek az Úrnak: mennyivel inkább, ha meghalok!
28 Gather unto me all the ancients of your tribes, and your doctors, and I will speak these words in their hearing, and will call heaven and earth to witness against them.	28 Gyűjtsétek elém törzsről-törzsre valamennyi véneteket és elöljárótokat, hadd mondjam el fülük hallatára ezeket az igéket, s hadd hívjam bizonyságul ellenük az eget és a földet,
29 For I know that, after my death, you will do wickedly, and will quickly turn aside from the way that I have commanded you: and evils shall come upon you in the latter times, when you shall do evil in the sight of the Lord, to provoke him by the works of your hands.	29 hiszen tudom, hogy halálom után gonoszul fogtok cselekedni, s hamar letértek arról az útról, amelyet meghagytam nektek, miért is utolérnek titeket a bajok az idők folyamán, amikor azt teszitek, ami gonosz az Úr színe előtt, hogy ingereljétek őt kezetek műveivel.«
30 Moses therefore spoke, in the hearing of the whole assembly of Israel, the words of this canticle, and finished it even to the end,	30 Erre elmondta Mózes Izrael egész gyülekezetének hallatára a következő ének szavait egészen végig.