Job 42

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Then Job answered the Lord, and said :	1 És felelt Jób az Úrnak, és mondta:
2 I know that thou canst do all things, and no thought is hid from thee.	2 »Tudom, hogy mindent megtehetsz, és hogy egy gondolat sincs rejtve előtted.
3 Who is this that hideth counsel without knowledge? Therefore I have spoken unwisely, and things that above measure exceeded my knowledge.	3 Ki az, aki a gondviselést elhomályosítja értelem nélkül? Valóban balgán beszéltem olyanról, ami tudásomat messze meghaladja!
4 Hear, and I will speak : I will ask thee, and do thou tell me.	4 Hallgass meg csak, hadd beszéljek, én kérdezlek, te meg felelj nekem!
5 With the hearing of the ear, I have heard thee, but now my eye seeth thee.	5 Eddig szóbeszédből hallottam felőled, most pedig saját szememmel látlak!
6 Therefore I reprehend myself, and do penance in dust and ashes.	6 Korholom tehát önmagamat, bánom bűneimet porban és hamuban!«
7 And after the Lord had spoken these words to Job, he said to Eliphaz the Themanite : My wrath is kindled against thee, and against thy two friends, because you have not spoken the thing that is right before my, as my servant Job hath.	7 Miután pedig az Úr Jóbhoz ezekkel a szavakkal szólt, a temáni Elifáznak ezt mondta: »Haragra gyúltam ellened és a két barátod ellen, mert nem beszéltetek előttem igazat, úgy, mint Jób, az én szolgám.
8 Take unto you therefore seven oxen, and seven rams, and go to my servant Job, and offer for yourselves a holocaust : and my servant Job shall pray for you : his face I will accept, that folly be not imputed to you : for you have not spoken right things before me, as my servant Job hath.	8 Azért most vegyetek hét fiatal bikát és hét kost, menjetek Jób szolgámhoz és mutassatok be egészen elégő áldozatot magatokért, és szolgám, Jób könyörögjön értetek. Az ő kedvéért teszem, ha nem tudom be nektek a dőreséget; mert nem beszéltetek felőlem igazat úgy, mint Jób, az én szolgám.«
9 So Eliphaz the Themanite, and Baldad the Suhite, and Sophar the Naamathite went, and did as the Lord had spoken to them, and the Lord accepted the face of Job.	9 Elmentek tehát a temáni Elifáz, a súhi Bildád és a naámai Szófár, és úgy cselekedtek, amint az Úr nekik mondta. És az Úr tekintettel volt Jób személyére.
10 The Lord also was turned at the penance of Job, when he prayed for his friends. And the Lord gave Job twice as much as he had before.	10 Az Úr hajlott is Jób bűnbánatára, miután ő a barátaiért imádkozott, és mindenből, amije volt Jóbnak, kétannyit adott neki az Úr.
11 And all his brethren came to him, and all his sisters, and all that knew him before, and they ate bread with him in his house : and bemoaned him, and comforted him upon all the evil that God had brought upon him. And every man gave him one ewe, and one earring of fold.	11 És meglátogatta őt minden fivére, minden nővére, és régi ismerősei is, valahányan voltak, vele étkeztek házában, sajnálkoztak fölötte, és megvigasztalták mindazon csapások miatt, amelyeket az Úr rábocsátott, és mindenki adott neki egy-egy juhot és egy arany fülbevalót.
12 And the Lord blessed the latter end of Job more than his beginning. And he had fourteen thousand sheep, and six thousand camels, and a thousand yoke of oxen, and a thousand she asses.	12 Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt, mert lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer iga marhája és ezer szamárkancája.
13 And he had seven sons, and three daughters.	13 És született neki hét fia és három leánya.
14 And he called the names of one Dies, and the name of the second Cassia, and the name of the third Cornustibil.	14 Az egyiket Jemimának, a másikat Kassziának, a harmadikat pedig Kerenhappuknak hívta.
15 And there were not found in all the earth women so beautiful as the daughters of Job : and their father gave them inheritance among their brethren.	15 Az egész földön sem lehetett olyan szép leányokat találni, mint amilyenek Jób leányai voltak, és atyjuk örökrészt adott nekik fiútestvéreikkel.
16 And Job lived after these things, a hundred and forty years, and he saw his children, and his children's children, unto the fourth generation, and he died an old man, and full of days.	16 Jób pedig ezek után még száznegyven évig élt és látta nemcsak gyermekeit, hanem gyermekeinek a gyermekeit is negyedízig. – Majd meghalt vénségben, napokkal betelten.