2 Kings 18

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In the third year of Osee the son of Ela king of Israel, reigned m Ezechias the son of Achaz king of Juda.	1 Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának harmadik esztendejében lett királlyá Hiszkija, Ácháznak, Júda királyának fia.
2 He was five and twenty years old when he began to reign: and he reigned nine and twenty years in Jerusalem: the name of his mother was Abi the daughter of Zacharias.	2 Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás lánya volt, Ábinak hívták.
3 And he did that which was good before the Lord, according to all that David his father had done.	3 Azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt, egészen úgy, ahogy atyja, Dávid cselekedett.
4 He destroyed the n high places, and broke the statues in pieces, and cut down the groves, and broke the brazen serpent, which Moses had made: for till that time the children of Israel burnt incense to it: and he called its name Nohestan.	4 Ő eltávolította a magaslatokat, összetörte az emlékoszlopokat, kivágta a berkeket s összezúzta a rézkígyót, amelyet Mózes csinált. Mindezen ideig ugyanis illatot gyújtottak annak Izrael fiai s Nehustánnak hívták.
5 He trusted in the Lord the God of Israel: so that after him there was none like him among all the kings of Juda, nor any of them that were before him:	5 Az Úrban, Izrael Istenében bízott, úgyhogy nem is volt hozzá hasonló utána Júda összes királya között, sőt azok között sem, akik előtte voltak
6 And he stuck to the Lord, and departed not from his steps, but kept his commandments, which the Lord commanded Moses.	6 és ragaszkodott az Úrhoz és nem távozott el nyomdokaitól s teljesítette parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek parancsolt.
7 Wherefore the Lord also was with him, and in all things, to which he went forth, he behaved himself wisely. And he rebelled against the king of the Assyrians, and served him not.	7 Azért az Úr is vele volt s így bármihez fogott, sikere volt. El is pártolt Asszíria királyától s nem szolgált neki.
8 He smote the Philistines as far as Gaza, and all their borders, from the tower of the watchmen to the fenced city.	8 Ugyanő megverte a filiszteusokat egészen Gázáig s egész területüket, az őrtornyoktól kezdve a megerősített városokig.
9 In the fourth year of king Ezechias, which was the seventh year of Osee the son of Ela king of Israel, Salmanasar king of the Assyrians came up to Samaria, and besieged it,	9 Hiszkija királynak negyedik esztendejében, amely Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának hetedik esztendeje volt, felvonult Szalmanasszár, az asszírok királya Szamaria ellen és ostrom alá vette
10 And took it. For after three years, in the sixth year of Ezechias, that is, in the ninth year of Osee king of Israel, Samaria was taken:	10 és elfoglalta, – éspedig három esztendő múlva: Hiszkija hatodik esztendejében, azaz Hóseának, Izrael királyának kilencedik esztendejében esett el Szamaria. –
11 And the king of the Assyrians carried away Israel into Assyria, and placed them in Hale, and in Habor by the rivers of Gozan in the cities of the Medes:	11 Akkor az asszírok királya elhurcolta Izraelt Asszíriába és Hálában és a Hábornál, Gózán folyója mellett, a médek városaiban telepítette le őket,
12 Because they hearkened not to the voice of the Lord their God, but transgressed his covenant: all that Moses the servant of the Lord commanded, they would not hear nor do.	12 azért, mert nem hallgattak az Úrnak, Istenüknek szavára, hanem megszegték szövetségét: semmit, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt, meg nem hallgattak s meg nem cselekedtek.
13 In the fourteenth year of king Ezechias, Sennacherib king of the Assyrians came up against the fenced cities of Juda: and took them.	13 Hiszkija király tizennegyedik esztendejében pedig felvonult Szanherib, az asszírok királya Júda valamennyi megerősített városa ellen s bevette őket.
14 Then Ezechias king of Juda sent messengers to the king of the Assyrians to Lachis, saying: I have offended, depart from me: and all that thou shalt put upon me, I will bear. And the king of the Assyrians put a tax upon Ezechias king of Juda, of three hundred talents of silver, and thirty talents of gold.	14 Ekkor Hiszkija, Júda királya követeket küldött az asszírok királyához Lákisba ezzel az üzenettel: »Vétkeztem, vonulj vissza tőlem s mindazt, amit rám rósz, viselem.« Erre Asszíria királya háromszáz talentum ezüstöt és harminc talentum aranyat vetett ki Hiszkijára, Júda királyára,
15 And Ezechias gave all the silver that was found in the house of the Lord, and in the king's treasures.	15 mire Hiszkija odaadott minden ezüstöt, ami csak az Úr házában és a király kincsei közt akadt.
16 At that time Ezechias broke the doors of the temple of the Lord, and the plates of gold which he had fastened on them, and gave them to the king of the Assyrians.	16 Ebben az időben törette le Hiszkija az Úr templomának ajtóit és azokat az aranylemezeket, amelyeket ő maga tétetett fel, hogy odaadhassa az asszírok királyának.
17 And the king of the Assyrians sent Tharthan and Rabsaris, and Rabsaces from Lachis to king Ezechias with a strong army to Jerusalem: and they went up and came to Jerusalem, and they stood by the conduit of the upper pool, which is in the way of the fuller's field.	17 Ám az asszírok királya elküldte Tartánt, Rábszáriszt és Rábsakét Lákisból erős haddal Hiszkija királyhoz Jeruzsálembe. Azok fel is vonultak s eljutottak Jeruzsálembe s felálltak a felső tó vízvezetéke mellett, amely a Kalló-mezőre vivő úton van
18 And they called for the king: and there went out to them Eliacim the son of Helcias who was over the house, and Sobna the scribe, and Joahe the son of Asaph the recorder.	18 és hivatták a királyt. Kiment erre hozzájuk Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák és Jóah, Ászáf fia, a jegyző.
19 And Rabsaces said to them: Speak to Ezechias: Thus saith the great king, the king of the Assyrians: What is this confidence, wherein thou trustest?	19 Azt mondta ekkor nekik Rábsaké: »Mondjátok meg Hiszkijának: Ezt üzeni a nagykirály, az asszírok királya: Micsoda bizodalom az, amelyre támaszkodsz?
20 Perhaps thou hast taken counsel, to prepare thyself for battle. On whom dost thou trust, that thou darest to rebel?	20 Talán bizony az a szándékod, hogy harcra készülsz? Kiben bizakodsz, hogy lázadozni mersz?
21 Dost thou trust in Egypt a staff of a broken reed, upon which if a man lean, it will break and go into his hand, and pierce it? so is Pharao king of Egypt, to all that trust in him.	21 Törött nádszálban – Egyiptomban – bizakodsz? Az, ha rátámaszkodik az ember, összetörik s bemegy a kezébe s átlyukasztja! Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazok számára, akik benne bíznak!
22 But if you say to me: We trust in the Lord our God: is it not he, whose high places and altars Ezechias hath taken away: and hath commanded Juda and Jerusalem: You shall worship before this altar in Jerusalem?	22 Ha pedig azt mondjátok nekem: ‘Az Úrban, a mi Istenünkben bízunk’, – akkor azt kérdezem: Nem ő-e az, akinek magaslatait s oltárait lerontotta Hiszkija és azt parancsolta Júdának és Jeruzsálemnek: Ez előtt a jeruzsálemi oltár előtt imádkozzatok?
23 Now therefore come over to my master the king of the Assyrians, and I will give you two thousand horses, and see whether you be able to have riders for them.	23 Nos hát, gyertek uramhoz, az asszírok királyához, s én kétezer lovat adok nektek s lássuk, tudtok-e lovasokat szerezni rájuk?
24 And how can you stand against one lord of the least of my master's servants? Dost thou trust in Egypt for chariots and for horsemen?	24 Hogy tudnátok tehát ellenállni uram legkisebb szolgái közül egyetlenegy helytartónak is? Avagy a harci szekerek s a lovasok miatt bizakodsz Egyiptomban?
25 Is it without the will of the Lord that I am come up to this place to destroy it? The Lord said to me: Go up to this land and destroy it.	25 Hát az Úr akarata nélkül vonultam-e fel én erre a helyre, hogy elpusztítsam? Bizony, maga az Úr mondta nekem: ‘Eredj fel azon föld ellen s pusztítsd el!’«
26 Then Eliacim the son of Helcias, and Sobna, and Joahe said to Rabsaces: We pray thee speak to us thy servants in Syriac: for we understand that tongue: and speak not to us in the Jews' language, in the hearing of the people that are upon the wall.	26 Azt mondták erre Eljakim, Helkija fia és Sebna meg Jóah Rábsakénak: »Kérünk, beszélj szolgáiddal szírül, mert értjük azt a nyelvet s ne beszélj velünk zsidóul a nép hallatára, amely a várfalon van.«
27 And Rabsaces answered them, saying: Hath my master sent me to thy master and to thee, to speak these words, and not rather to the men that sit upon the wall, that they may eat their own dung, and drink their urine with you?	27 Így felelt erre nekik Rábsaké: »Vajon uradhoz és hozzád küldött-e engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat s nem inkább azokhoz az emberekhez-e, akik a várfalon ülnek – hogy megegyék saját ürüléküket s megigyák saját vizeletüket veletek együtt?«
28 Then Rabsaces stood, and cried out with a loud voice in the Jews' language, and said: Hear the words of the great king, the king of the Assyrians.	28 Odaállt tehát Rábsaké s fennhangon zsidóul kiáltva ezt mondta: »Halljátok a nagykirály, az asszírok királyának szavait:
29 Thus saith the king: Let not Ezechias deceive you: for he shall not be able to deliver you out of my hand.	29 Ezt üzeni a király: Meg ne csaljon titeket Hiszkija, mert ő nem bír megszabadítani titeket kezemből.
30 Neither let him make you trust in the Lord, saying: The Lord will surely deliver us, and this city shall not be given into the hand of the king of the Assyrians.	30 Az Úrral se biztasson titeket, s ne mondja: Az Úr bizonyosan meg fog szabadítani minket s nem kerül e város az asszírok királyának kezébe.
31 Do not hearken to Ezechias. For thus saith the king of the Assyrians: Do with me that which is for your advantage, and come out to me: and every man of you shall eat of his own vineyard, and of his own fig tree: and you shall drink water of your own cisterns,	31 Ne hallgassatok Hiszkijára, mert ezt üzeni nektek Asszíria királya: Cselekedjétek velem, ami javatokra szolgál s jöjjetek ki hozzám: s akkor mindenki ehet szőlőjéből s fügefájáról s ihattok vizet vermeitekből,
32 Till I come, and take you away to a land, like to your own land, a fruitful land, and plentiful in wine, a land of bread and vineyards, a land of olives, and oil and honey, and you shall live, and not die. Hearken not to Ezechias, who deceiveth you, saying: The Lord will deliver us.	32 amíg el nem jövök s el nem viszlek titeket arra a földre, amely hasonló földetekhez, gabona- és bortermő földre, kenyér és szőlő földjére, olajfák, olaj és méz földjére s életben maradtok s nem fogtok meghalni. Ne hallgassatok Hiszkijára, aki rászed titeket, s azt mondja: ‘Az Úr majd megszabadít minket.’
33 Have any of the gods of the nations delivered their land from the hand of the king of Assyria?	33 Vajon megszabadították-e a nemzetek istenei földjüket az asszírok királyának kezéből?
34 Where is the god of Emath, end of Arphad? where is the god of Sepharvaim, of Ana, and of Ava? have they delivered Samaria out of my hand?	34 Hol van Hamat és Arfád istene, hol van Szefárvaim, Ána és Áva istene? Vajon megszabadították-e Szamariát a kezemből?
35 Who are they among all the gods of the nations, that have delivered their country out of my hand, that the Lord may deliver Jerusalem out of my hand?	35 Kik azok a föld valamennyi istenei közül, akik megszabadították földjüket kezemtől? Hogy tudná az Úr megszabadítani Jeruzsálemet kezemtől?«
36 But the people held their peace, and answered him not a word: for they had received commandment from the king that they should not answer him.	36 A nép azonban hallgatott és semmit sem felelt neki, mert azt a parancsot kapták a királytól, hogy ne feleljenek neki.
37 And Eliacim the son of Helcias, who was over the house, and Sobna the scribe, and Joahe the son of Asaph the recorder, came to Ezechias, with their garments rent, and told him the words of Rabsaces.	37 Elment erre Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák, meg Jóah, Ászáf fia, a jegyző Hiszkijához megszaggatott ruhával és jelentették neki Rábsaké szavait.