Genesis 42

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 And Jacob hearing that food was sold in Egypt, said to his sons: Why are ye careless?	1 Amikor aztán Jákob meghallotta, hogy Egyiptomban lehet kapni eleséget, azt mondta fiainak: »Miért késlekedtek?
2 I have heard that wheat is sold in Egypt: go ye down, and buy us necessaries, that we may live, and not be consumed with want.	2 Hallottam, hogy Egyiptomban lehet kapni gabonát; menjetek le, vegyetek, amennyire szükségünk van, hogy életben maradjunk, és el ne pusztítson bennünket az ínség.«
3 So the ten brethren of Joseph went down, to buy corn in Egypt:	3 Lement tehát József tíz testvére, hogy gabonát vegyen Egyiptomban.
4 Whilst Benjamin was kept at home by Jacob, who said to his brethren: Lest perhaps he take any harm in the journey.	4 Benjamint, József testvérét azonban otthon tartotta Jákob. Azt mondta a testvéreinek: »Nehogy valami baja történjen az úton!«
5 And they entered into the land of Egypt with others that went to buy. For the famine was in the land of Chanaan.	5 Bementek tehát Izrael fiai Egyiptom földjére, másokkal együtt, akik szintén odamentek vásárolni, mert éhség pusztított Kánaán földjén.
6 And Joseph was governor in the land of Egypt, and corn was sold by his direction to the people. And when his brethren had bowed down to him,	6 József volt tehát a kormányzó Egyiptom földjén, és az ő engedélyével adták el a gabonát a népeknek. Amikor aztán testvérei leborultak előtte,
7 And he knew them, he spoke as it were to strangers somewhat roughly, asking them: Whence came you? They answered: From the land of Chanaan, to buy necessaries of life.	7 megismerte őket, de mintha idegenek lettek volna, keményen szólt hozzájuk, és megkérdezte tőlük: »Honnan jöttetek?« Azok azt felelték: »Kánaán földjéről, hogy ennivalót vegyünk.«
8 And though he knew his brethren, he was not known by them.	8 Ő felismerte testvéreit, de azok nem ismerték fel őt.
9 And remembering the dreams, which formerly he had dreamed, he said to them: You are spies. You are come to view the weaker parts of the land.	9 Ekkor eszébe jutottak az álmok, amelyeket egykor látott, és azt mondta nekik: »Kémek vagytok! Azért jöttetek, hogy megnézzétek, hol gyenge ez az ország!«
10 But they said: It is not so, my lord, but thy servants are come to buy food.	10 Azok azt mondták: »Nem, uram! Azért jöttek szolgáid, hogy eleséget vegyenek.
11 We are all the sons of one man: we are come as peaceable men, neither do thy servants go about any evil.	11 Mindannyian egy ember fiai vagyunk, békességesen jöttünk, semmi gonoszat nem forralnak szolgáid.«
12 And he answered them: It is otherwise: you are come to consider the unfenced parts of this land.	12 Ő azt felelte nekik: »Nem úgy van az! Azért jöttetek, hogy kifürkésszétek, hol védtelen ez az ország!«
13 But they said: We thy servants are twelve brethren, the sons of one man in the land of Chanaan: the youngest is with our father, the other is not living.	13 De azok erősítették: »Tizenketten vagyunk mi, szolgáid, testvérek, egy embernek fiai, Kánaán földjén; a legkisebb az apánknál van, a másik pedig nincs többé.«
14 He saith: This is it that I said: You are spies.	14 Ő azonban azt mondta: »Úgy van, ahogy mondtam: kémek vagytok!
15 I shall now presently try what you are: by the health of Pharao you shall not depart hence, until your youngest brother come.	15 Mindjárt próbára is teszlek titeket! Úgy éljen a fáraó, hogy el nem mentek innen, amíg el nem jön legkisebb öcsétek is.
16 Send one of you to fetch him: and you shall be in prison, till what you have said be proved, whether it be true or false: or else by the health of Pharao you are spies.	16 Küldjetek el valakit közületek, hogy hozza el! Ti pedig fogságban maradtok, amíg kiderül, hogy amit mondtatok, igaz-e, vagy hamis. Különben, úgy éljen a fáraó, kémek vagytok!«
17 So he put them in prison three days.	17 Azzal fogságba vetette őket, három napra.
18 And the third day he brought them out of prison, and said: Do as I have said, and you shall live: for I fear God.	18 Harmadnapon azonban kihozatta őket a börtönből, és így szólt hozzájuk: »Tegyétek meg, amit mondok, s akkor életben maradtok! Hiszen félem én Istent!
19 If you be peaceable men, let one of your brethren be bound in prison: and go ye your ways and carry the corn that you have bought, unto your houses.	19 Ha békességes emberek vagytok, maradjon egyik testvéretek megkötözve a börtönben! Ti pedig menjetek, vigyétek el házatoknak a gabonát, amelyet vettetek!
20 And bring your youngest brother to me, that I may find your words to be true, and you may not die. They did as he had said.	20 Aztán hozzátok el hozzám legkisebbik öcséteket, hogy meggyőződhessem szavaitokról, és meg ne haljatok!« Úgy tettek tehát, amint mondta.
21 And they talked one to another: We deserve to suffer these things, because we have sinned against our brother, seeing the anguished of his soul, when he besought us, and we would not hear: therefore is this affliction come upon us.	21 Egymás közt azonban így szóltak: »Méltán szenvedjük ezeket, mert vétkeztünk öcsénk ellen! Láttuk lelke szorongását, amikor rimánkodott nekünk, de nem hallgattuk meg, azért jött ránk ez a nyomorúság!«
22 And Ruben one of them, said: Did not I say to you: Do not sin against the boy: and you would not hear me? Behold his blood is required.	22 Egyikük, Rúben, így szólt: »Nem megmondtam-e nektek, hogy ne vétkezzetek a gyermek ellen? De ti nem hallgattatok rám! Lám, most számon kérik a vérét!«
23 And they knew not that Joseph understood, because he spoke to them by an interpreter.	23 Nem tudták ugyanis, hogy József érti őket, mert tolmács segítségével beszélt velük.
24 And he turned himself away a little while, and wept: and returning he spoke to them.	24 Erre ő egy kissé elfordult és sírt. Aztán visszafordult, és beszélt velük,
25 And taking Simeon, and binking him in their presence, he commanded his servants to fill their sacks with wheat, and to put every man's money again in their sacks, and to give them besides provisions for the way: and they did so.	25 majd fogta Simeont, és megkötöztette előttük. A szolgáknak pedig megparancsolta, hogy töltsék meg a zsákjukat gabonával, tegyék vissza mindegyikük pénzét a zsákjába, és adjanak nekik élelmet is az útra. Azok úgy tettek, ahogy meghagyta nekik.
26 But they having loaded their asses with the corn, went their way.	26 Erre ők feltették a gabonát a szamaraikra, és elmentek.
27 And one of them opening his sack, to give his beast provender in the inn, saw the money in the sack's mouth;	27 Amikor aztán egyikük kinyitotta a zsákját, hogy abrakot adjon a jószágnak a szálláson, meglátta a pénzt a zsák szájában.
28 And said to his brethren: My money is given me again, hehold it is in the sack. And thye were astonished, and troubled, and said to one another: What is this that God hath done unto us?	28 Erre azt mondta a testvéreinek: »Visszaadták a pénzemet, itt van a zsákban!« Álmélkodva és döbbenten mondták erre egymásnak: »Lám, mit cselekedett velünk az Isten!«
29 And they came to Jacob their father in the land of Chanaan, and they told him all things that had befallen them, saying:	29 Amikor aztán megérkeztek apjukhoz, Jákobhoz Kánaán földjére, elbeszélték neki mindazt, ami velük történt, és azt mondták:
30 The lord of the land spoke roughly to us, and took us to be spies of the country.	30 »Keményen beszélt velünk annak a földnek az ura! Az ország kémeinek gondolt minket.«
31 And we answered him: We are peaceable men, and we mean no plot.	31 De mi megmondtuk neki: »Békességes emberek vagyunk, és nem akarunk kifürkészni semmit.
32 We are twelve brethren born of one father: one is not living, the youngest is with our father in the land of Chanaan.	32 Tizenketten vagyunk, testvérek, és egy apától származunk. Egyikünk nincs többé, a legkisebb pedig apánknál van, Kánaán földjén.
33 And he said to us: Hereby shall I know that you are peaceable men: Leave one of your brethren with me, and take ye necessary provision for your houses, and go your ways.	33 Az az ember, annak a földnek az ura, erre azt mondta nekünk: ‘Ebből fogom megítélni, hogy békességesek vagytok-e: egyik testvérteket hagyjátok itt nálam, ti meg vegyétek a házatoknak szükséges élelmet, menjetek,
34 And bring your youngest brother to me, that I may know you are not spies: and you may receive this man again, that is kept in prison: and afterwards may have leave to buy what you will.	34 és hozzátok el hozzám legkisebb öcséteket! Akkor tudni fogom, hogy nem vagytok kémek, és őt, aki fogságban van, visszakaphatjátok. Azontúl pedig, amit csak akartok, szabadon vásárolhattok.’«
35 When they had told this, they poured out their corn and every man found his money tied in the mouth of his sack: and all being astonished together,	35 Ezt mondták. Amikor aztán kitöltötték a gabonát, ott találta mindegyik a zsákja szájában egybekötve a pénzét. Meg is ijedt valamennyi egyaránt.
36 Their father Jacob said: You have made me to be without children: Joseph is not living, Simeon is kept in bonds, and Benjamin you will take away: all these evils are fallen upon me.	36 Apjuk, Jákob azonban így szólt: »Megfosztotok engem minden gyermekemtől: József nincs többé, Simeon fogságban van, Benjamint is elvinnétek! Rám szakad az összes baj!«
37 And Ruben answered him: Kill my two sons if I bring him not again to thee: deliver him unto my hand, and I will restore him to thee.	37 Rúben azt felelte neki: »Az én két fiamat öld meg, ha vissza nem hozom neked! Bízd az én kezemre, és én visszahozom neked!«
38 But he said: My son shall not go down with you: his brother is dead, and he is left alone: if any mischief befall him in the land to which you go, you will bring down my gray hairs with sorrow to hell.	38 Ám ő azt mondta: »Nem megy le veletek a fiam; a testvére meghalt, ő maradt meg egyedül. Ha valami baja történnék az úton, ősz fejemet bánatával juttatnátok az alvilágba.«