Siracide 38

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
	1 Becsüld meg az orvost, mert szükség van rá, hiszen a Magasságbeli rendelte őt.
	2 Istentől van az orvos minden bölcsessége, a királytól pedig ajándékban részesül.
	3 Az orvos tudománya felmagasztalja az ő fejét, és dicséretet nyer a főemberek előtt.
	4 A Magasságbeli teremtette a földből az orvosságokat, és okos ember nem iszonyodik tőlük.
	5 Nem a fától lett édes a keserű víz,
	6 hogy az ember megismerje az ilyenek erejét? Tudást adott a Magasságbeli az embereknek, hogy csodás erőivel dicsekedhessenek.
	7 Velük csillapítja az orvos a fájdalmat, és belőlük készít a gyógyszerész illatos kenetet, s állít elő gyógyító írt, hogy tönkre ne menjenek az ő alkotásai,
	8 és Isten békéje legyen a földön.
	9 Fiam! Ha beteg vagy, ne hagyd el magadat, hanem imádkozz az Úrhoz, és meggyógyít téged.
	10 Fordulj el a bűntől, légy igaz kezű, és tisztítsd meg szívedet minden vétektől.
	11 Ajánlj fel tömjént és lisztlángot emlékeztetőül, mutass be kövér áldozatot! De orvost is engedj magadhoz,
	12 hisz az Úr rendelte őt, el ne távozzon mellőled, mert szükség van fáradozására.
	13 Mert van idő, amikor kezükre kell magad bíznod,
	14 és ők is könyörögnek az Úrhoz, hogy enyhülést és egészséget adjon az ő működésük által.
	15 Aki vétkezik Alkotója színe előtt, orvos kezére kerül.
	16 Onts, fiam, könnyeket a halottért, és sirasd, mert nagy veszteség ért téged. Hantold el testét annak rendje szerint, és ne hanyagold el temetését!
	17 Sirasd őt keservesen egy napig, hogy meg ne szóljanak, azután vigasztalódj meg, és ne szomorkodj.
	18 Sirasd egy-két napig érdeme szerint a megszólás miatt!
	19 Mert a szomorúság sietteti a halált, elernyeszti az erőt, s a szívbeli fájdalom meghajlítja a nyakat.
	20 Miután kivitték, vonuljon el a szomorúság is! A nyomorgó élete átok a szívnek.
	21 Ne add át szívedet a búbánatnak, űzd el azt magadtól, és emlékezz meg a végről!
	22 El ne feledd, hogy úgysincs visszatérés, neki már mit sem használsz, magadnak pedig csak ártasz,
	23 elmélkedj inkább sorsáról, mert a tied is olyan lesz: tegnap nekem, ma neked!
	24 A halott nyugtával hagyd nyugodni emlékezetét, vigasztalódj fölötte, amikor lelke már elköltözött.
	25 Szabad idejének köszöni bölcsességét az írástudó, akinek kevés a dolga, az tehet szert bölcsességre! Hogyan is telhet el bölcsességgel,
	26 aki az ekét fogja, aki hajítófával büszkélkedik, ösztökével hajtja a marhát, és annak dolgában jár-kel, akinek borjú körül forog a beszéde,
	27 barázdák boronálásán jár az esze, és tehenek hizlalása a gondja!
	28 De így van minden kézműves és mester is, aki éjjelét nappallá teszi: aki pecsétet vés, akinek a színek keverése a mestersége, aki színes ábrázoláson töri a fejét, és virrasztva végzi munkáját;
	29 éppígy a kovács, aki üllő mellett ül, s a vasmunkára ügyel, a tűz heve pörköli bőrét, s a kemence hőségét állja.
	30 Pöröly csapása cseng szüntelen fülében, s a szerszám mintájára szegezi szemét,
	31 munkái végzésén jártatja az eszét, s azok tökéletes elvégzése a gondja.
	32 Nincs másképp a fazekassal sem: ül a dolga mellett, s a korongot hajtja lábával, folytonos gondban van munkája miatt, és darabszámra dolgozik teljes igyekezettel,
	33 agyagot gyúr karjával, és lába előtt meghajlítja merevségét,
	34 a máz elkészítésére ügyel, s a kemence tisztításán jár az esze. Kezük munkájából élnek mindezek, és mindegyikük bölcs a maga mesterségében. Nélkülük nem épül város, nem jövevények ők, és nem jöttmentek, de azért nincs a gyülekezetben ülőhelyük, nem ülnek bírói székbe, mert nem értenek a törvénykezéshez, nem ők mondják meg, mi a jog és az igazság, nincs jártasságuk a bölcs mondásokban. Értenek azonban a világ mesterségeihez, és iparuk űzése a legfőbb kívánságuk. De másképp van annál, aki arra adja lelkét, hogy a Magasságbeli törvényét tanulja!