Isaías 21

EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oráculo sobre el desierto del mar. ¡Como torbellinos que pasan por el Négueb, él viene del desierto, de un país temible!	1 Kijelentés a tenger menti síkság ellen. Mint a délen átsöprő szélviharok, úgy jön a sivatagból, a félelmetes földről.
2 Una visión siniestra me ha sido revelada; el traidor traiciona, el devastador devasta. «¡Sube, Elam, al asedio, medos! Yo hago cesar todos los gemidos».	2 Fenyegető látomásban volt részem: a fosztogató fosztogat, és a pusztító pusztít. Vonulj föl, Élám! Indíts ostromot, Média! Minden érte való sóhajtozásnak véget vetettem.
3 Por eso mis entrañas se sienten convulsionadas; me asaltan los dolores, dolores como los del parto. Me desconcierta lo que oigo, me espanta lo que veo.	3 Ezért van tele fájdalommal ágyékom, görcsök fogtak el, mint a szülő asszony görcsei; összeroskadtam attól, amit hallottam, megrémültem attól, amit láttam.
4 Se extravía mi mente, el pánico me aterra; el crepúsculo que ansiaba se ha vuelto para mí un horror.	4 Reszket a szívem, rémület szállt meg, a nekem oly kedves alkonyatot rettegéssé tette.
5 Se pone la mesa, se extiende el tapiz, se come, se bebe. ¡De pie, príncipes, engrasen el escudo!	5 Asztalt állítanak, szőnyeget terítenek, esznek, isznak. Keljetek fel, fejedelmek, kenjétek be a pajzsot!
6 Porque así me ha hablado el Señor: ¡Ve, aposta al centinela, que anuncie lo que vea!	6 Mert így szólt hozzám az Úr: »Menj, állíts őrszemet, és amit lát, jelentse!
7 Si ve gente a caballo, parejas de jinetes, hombres montados en asnos, hombres montados en camellos, que preste atención, mucha atención».	7 Ha lát kocsit, kettős fogatot, szamáron járó, tevén ülő csapatot, figyeljen erősen, nagy figyelemmel!«
8 Entonces gritó el vigía: «Sobre la atalaya, Señor, estoy siempre de pie, todo el día; en mi puesto de guardia, estoy alerta toda la noche.	8 És kiáltott a figyelő: »Őrségen állok, Uram, folyvást naphosszat; és őrhelyemen állok egész éjszakákon át.
9 ¡Ha caído, ha caído Babilonia, y todas las estatuas de sus dioses se han hecho añicos contra el suelo!».	9 Íme, lovasok jönnek, és kettős fogatok!« Akkor valaki megszólalt: »Elesett, elesett Babilon, és isteneinek faragott képeit mind szétzúzták a földön!«
10 ¡Pueblo mío, trillado y aventado en la era, lo que oí del Señor de los ejércitos el Dios de Israel, te lo he anunciado!	10 Ó, szérűn agyoncsépelt fiam! Amit a Seregek Urától, Izrael Istenétől hallottam, azt hirdettem nektek.
11 Oráculo sobre Dumá. Alguien me grita desde Seír: «Centinela, ¿cuánto queda de la noche? Centinela, ¿cuánto queda de la noche?».	11 Kijelentés Dúma ellen. Kiáltanak hozzám Szeírből: »Őr, meddig tart még az éjszaka? Őr, meddig tart még az éj?«
12 El centinela responde: «Llega la mañana y de nuevo la noche. Si quieren preguntar, pregunten; vengan otra vez».	12 Felel az őr: »Eljött a reggel, aztán az éjszaka; ha kérdezni akartok, kérdezzetek, jöjjetek ismét vissza!«
13 Oráculo en la estepa. Entre las malezas, en la estepa, ustedes pasarán la noche, caravanas de los dedanitas.	13 Kijelentés a pusztában. Az erdőben, a pusztában töltsétek az éjszakát, Dedán karavánjai!
14 Lleven agua al encuentro de los sedientos, habitantes del país de Temá, saltan a recibir con pan a los fugitivos	14 A szomjazó elé vigyetek vizet, Tema földjének lakói! Kenyérrel siessetek a menekülő elé!
15 Porque ellos huyen ante las espadas ante la espada desenvainada, ante el arco tendido, ante el encarnizamiento del combate.	15 Mert kard elől menekülnek, kivont kard elől, és kifeszített íj elől, súlyos harc elől.
16 Porque así me ha hablado el Señor: «Dentro de un año, computado como los años de un mercenario, se habrá terminado toda la gloria de Quedar.	16 Mert így szólt hozzám az Úr: »Még egy olyan év, mint a bérmunkás éve, és eltűnik Kedár minden dicsősége.
17 Y el resto de los arqueros de los valientes hijos de Quedar será muy poca cosa. Porque ha hablado el Señor, el Dios de Israel».	17 S Kedár hős fiainak kevés íja marad. Bizony, az Úr, Izrael Istene szólt.«